🎙️ Miről szól az adás?

Ebben az epizódban folytatjuk a munkahelyi visszajelzésekről szóló témát: ez a kétrészes feedback adás második része. Míg az előző részben főként a rossz tapasztalatokról, a hiányzó visszajelzési kultúráról és a munkahelyi feedback problémáiról beszélgettünk, most arra keressük a választ, hogyan lehet ezt jobban csinálni vezetőként és munkavállalóként is.

Szó esik arról, hogy a jó feedback nem „leordítás”, hanem inkább olyan, mint egy GPS: nem minősít, nem megszégyenít, hanem segít újratervezni. A beszélgetésben előkerül az időben adott visszajelzés fontossága, a viselkedésre és nem a személyre irányuló kommunikáció, a rendszeres one-on-one beszélgetések szerepe, valamint az is, hogy a pozitív visszajelzéseknek legalább akkora jelentősége van, mint a problémák jelzésének.

Az adás egyik fontos üzenete, hogy a feedback nem kizárólag vezetői feladat: munkavállalóként nemcsak kapni lehet visszajelzést, hanem kérni is. Ha valaki proaktívan beszélgetést kezdeményez a vezetőjével arról, hogy merre tart, mit várnak tőle, hogyan tudna jobban hozzájárulni a közös célokhoz, azzal nemcsak tisztább képet kap, hanem láthatóbbá is válik a szervezetben.

🧭 Miért érdemes meghallgatnod az adást?

- Ha vezetőként szeretnél jobb, emberibb és hatékonyabb visszajelzéseket adni.

- Ha munkavállalóként nem szeretnél passzívan várni arra, hogy egyszer majd kapsz feedbacket.

- Ha érdekel, miért fontos, hogy a visszajelzés időben érkezzen, és ne hónapokkal később.

- Ha szeretnéd megérteni, miért nem elég csak a problémás kollégákkal foglalkozni, és miért kell a jól teljesítőkre is figyelni.

- Ha kíváncsi vagy, hogyan segíthet egy rendszeres kávé, ebéd vagy one-on-one beszélgetés abban, hogy jobb legyen a munkahelyi kommunikáció.

- Ha szeretnéd felismerni, hogyan válhatsz láthatóbbá a vezetőd számára anélkül, hogy törtetőnek tűnnél.

🎙️ Miről szól az adás?

Ebben az epizódban a munkahelyi feedback, vagyis a visszajelzés kultúrája kerül fókuszba. Ez egy kétrészes adás első része, vagyis most a feedbackről szóló sorozatunk első epizódját hallod. Ebben a részben elsősorban arról beszélgetünk, milyen tapasztalataink vannak a visszajelzésekkel kapcsolatban, miért olyan gyakori, hogy a jól végzett munka szinte láthatatlan marad, miközben a hibákra azonnal érkezik reakció, és hogyan torzulhat el a feedback a szervezetek mindennapjaiban.

Szó esik személyes, sokszor kifejezetten kellemetlen élményekről is, amelyek jól megmutatják, mennyire esetleges, hiányos vagy akár demotiváló lehet a visszajelzés a munkahelyeken. Az epizód egyik központi gondolata, hogy a feedback nem egyenlő a kritikával: a pozitív megerősítés legalább annyira fontos lenne, mint a hibák jelzése. Ez a rész inkább a problémák, hiányok és saját megélések feltárásáról szól, míg a folytatásban kerül elő, hogyan lehetne ezt jobban csinálni.

A beszélgetésben összevetjük a multi és az akadémiai szféra tapasztalatait, előkerülnek a generációs különbségek, az éves teljesítményértékelések korlátai, a heti státuszmeetingek szerepe, és az is, hogy mi hiányzik leginkább a legtöbb szervezetből: a rendszeres, emberi, személyre szabott köztes visszajelzés. Az adás fontos felismerése, hogy sok helyen csak akkor kerül elő a „feedback”, amikor már konfliktus van, pedig a jó visszajelzésnek jóval korábban kellene megérkeznie.

🧭 Miért érdemes meghallgatnod az adást?

- Ha volt már olyan érzésed, hogy sokat dolgozol, mégsem kapsz valódi visszajelzést.

- Ha vezetőként vagy munkatársként szeretnéd jobban érteni, miért ennyire nehéz jól adni és jól fogadni a feedbacket.

- Ha kíváncsi vagy, mi a különbség a státuszmeeting, a teljesítményértékelés és a valódi személyes visszajelzés között.

- Ha érdekel, hogyan hat a szervezeti kultúra és a generációs háttér arra, ki hogyan ad vagy fogad visszajelzést.

- Ha szeretnéd felismerni, miért nem elég csak a hibákra reagálni, és miért lenne kulcsszerepe akár egy egyszerű „köszönöm”-nek is.

🎙️ Miről szól az adás?

Ebben az epizódban a flow állapot tudatos előidézésének, azaz a „flow hackingnek” a gyakorlati oldalát és pszichológiáját járjuk körbe. Nem csupán Csíkszentmihályi Mihály klasszikus elméletét és a lebegésszerű élmény hátterét beszéljük át, hanem megnézzük, hogyan lehet ezt a fókuszált állapotot irányítottan a munkánk és a hatékonyságunk szolgálatába állítani. Szó esik a BJ Fogg-féle viselkedéstervezésről, az AI segítségével történő, beszippantó „vibe kódolásról”, és arról is, miért lehet egészségtelen, ha túl sokáig ragadunk ebben az állapotban. Megvitatjuk, hogyan segíthet a környezetünk tudatos megtervezése, a zavaró tényezők kizárása és a sportolói vizualizáció abban, hogy gyorsan és célirányosan kerüljünk csúcsformába.

🧭 Miért érdemes meghallgatnod az adást?

- Ha szeretnéd megtanulni, hogyan idézheted elő tudatosan a flow állapotot, hogy gyorsabban és hatékonyabban haladj a munkáddal.

- Ha érdekel, hogyan függ össze a motivációd, a meglévő képességed és a feladat kihívási szintje a mély fókusz elérésével.

- Ha tudni akarod, mi az a Zeigarnik-effektus vagy Hemingway-szabály, és hogyan segít a feladatok tudatos, „cliffhangerként” való félbehagyása a másnapi gyorsabb visszazökkenésben.

- Ha kíváncsi vagy az élsportolók vizualizációs technikáira, amikkel előre megtervezik a sikerhez vezető mozdulatokat, és amit te is beépíthetsz a feladataidba.

- Ha elkerülnéd a mentális kimerülést, és érdekel, hogyan szabhatsz egészséges határokat a flow élménynek, mielőtt kiégéshez vezetne.

Miről szól az adás?

Ebben az epizódban az életkerék módszerét járjuk körbe: azt a vizuális önértékelő eszközt, amely segít ránézni az életünk különböző területeire, és felismerni, hol van egyensúly, és hol „döcög a kerék”. Szó esik arról, hogy az életkerék nem varázseszköz és nem oldja meg helyettünk a problémákat, viszont nagyon jól diagnosztizál: megmutatja, melyik életterületen érdemes tudatosan változtatni.

A beszélgetésben előkerül az is, hogy az életkerék mennyire szubjektív eszköz, miért kulcsfontosságú az őszinteség a kitöltésnél, és hogyan lehet nemcsak az egész életre, hanem külön részterületekre is alkalmazni — például egészségre, karrierre, vállalkozásra vagy akár csapatműködésre. Az adás egyik fontos üzenete, hogy már önmagában az is előrelépés, ha végiggondoljuk, mivel vagyunk elégedettek, és miben szeretnénk tudatosan fejlődni.

Miért érdemes meghallgatnod az adást?

• Ha úgy érzed, valami nincs rendben az életedben, de még nem látod pontosan, melyik területen van az elakadás.

• Ha szeretnél egy egyszerű, vizuális önismereti eszközt megismerni, amit akár egyedül is ki tudsz próbálni.

• Ha kíváncsi vagy, melyek azok a tipikus hibák, amelyek miatt az életkerék félrevezető lehet.

• Ha érdekel, hogyan lehet az életkereket összekötni szokásépítéssel, utánkövetéssel és tudatos fejlődéssel.

• Ha szeretnél nem egyszerre „mindent megjavítani”, hanem megtalálni azt az egy-két pontot, ahol a legnagyobb változást érheted el.

🎙️ Miről szól az adás?

Ebben az epizódban arról beszélgetünk, hogyan lehet hosszú távon úgy dolgozni, hogy közben ne égjünk ki, és hogy ebben milyen szerepe lehet az alkotói szabadságnak, a hobbiknak és a melléktevékenységeknek. Szóba kerül, hogy mit jelent valójában a sabbatical, miért lehet ez egyszerre feltöltődés és tudatos befektetés, illetve hogyan segíthet egy jól megválasztott mellékprojekt abban, hogy több örömöt, sikerélményt és egyensúlyt vigyünk a munkával töltött éveinkbe.

Az adás egyik fontos gondolata, hogy a melléktevékenység nem feltétlenül azonnali karrierváltásról szól. Lehet belőle plusz jövedelem, önbizalom, tesztpálya egy későbbi vállalkozáshoz, vagy egyszerűen egy olyan kapaszkodó, amely segít ellensúlyozni a főállás fárasztóbb oldalait. A beszélgetés azt is megmutatja, hogy sokféle indulási pont létezik: van, aki abból épít valamit, amiben eleve jó, más a hobbijából csinál bevételi forrást, megint más egy piaci lehetőséget vesz észre.

🧭 Miért érdemes meghallgatnod az adást?

- Ha úgy érzed, szereted vagy legalábbis jól végzed a munkádat, de hiányzik mellőle valami, ami jobban feltölt.

- Ha érdekel, mi a különbség a hobbi, a melléktevékenység és az alkotói szabadság között.

- Ha kíváncsi vagy, hogyan lehet egy hobbiból vagy erősségből fokozatosan plusz bevételt építeni.

- Ha szeretnéd jobban érteni, mikor lehet megoldás egy mellékprojekt, és mikor inkább a munkahelyváltás.

- Ha fontos neked, hogy a karriered ne csak fenntartható, hanem hosszú távon is örömteli legyen.

🎙️ Miről szól az adás?

Ebben az epizódban az AI-háború kulisszái mögé nézünk. Nem csupán arról beszélgetünk, melyik mesterséges intelligencia „okosabb”, hanem arról is, hogyan alakult ki valódi piaci verseny az elmúlt fél évben, és mit jelent ez a karriered szempontjából. Az AI ma már nem extra skill, hanem stratégiai előny. Holnap pedig alapelvárás.

Szó esik a nagy szereplők – OpenAI, Google, Anthropic, valamint a feltörekvő Perplexity AI és DeepSeek – versenyéről. Megnézzük, hogyan lett a chatbotokból „cselekvő AI”, és miért beszélhetünk már valódi ügynökökről.

🧭 Miért érdemes meghallgatnod az adást?

- Ha szeretnéd érteni, merre tart az AI-piac, és miért nem egy szereplős a verseny.

- Ha érdekel, melyik platform mire erős: kódolás, kreatív tartalomgyártás, kutatás vagy automatizált „cselekvés”.

- Ha tudni akarod, milyen biztonsági kockázatok jelennek meg az AI-ügynökök világában (prompt injection, adatlopás, böngésző-irányítás).

- Ha karrierépítőként nem lemaradni akarsz, hanem előnybe kerülni az AI tudatos használatával.

🎙️ Mostantól hárman a mikrofonnál!

A megszokott páros, Viktor és Szilárd mellett mostantól csatlakozik Balog Gábor is, aki marketing- és üzletfejlesztési szakember, a Grow with Google Digital Workshop hazai volt oktatója és szervezője, több mint 25 év tapasztalattal és több ezer vállalkozó képzésével a háta mögött.

🎙️ Miről szól az adás?

Ebben az epizódban a szokásépítés gyakorlati oldaláról beszélgetünk: nem elméletekről, hanem valódi, hétköznapi helyzetekről – diéta, tanulás, gyereknevelés, digitális zaj és mentális túlterhelés. Megnézzük, miért buknak el a fogadalmak, hogyan működnek a triggerek, jutalmazási hurkok és rendszerek, és hogy a motiváció helyett miért a környezet átalakítása a legerősebb eszköz.

Szó esik arról is, hogyan lehet (és hogyan nem lehet) mások szokásait formálni: családtagokét, gyerekekét vagy akár saját digitális viselkedésünket egy folyamatos ingeráradatban.

🧭 Miért érdemes meghallgatnod az adást?

- Ha minden évben új fogadalmakat teszel — és minden évben ugyanott kötnek ki.

- Ha szeretnél egészségesebb, tudatosabb napi működést kialakítani (étkezés, mozgás, képernyőidő).

- Ha küzdesz azzal, hogy a gyereked csak felügyelettel tanul.

- Ha érzed, hogy a hírek és a social media folyamatosan leszívják a mentális energiádat.

- Ha érdekel, miért erősebb a rendszer, mint az akaraterő.

💡 Témák az epizódban többek között

– Fogadalom vs. szokás: mi a különbség?

– Trigger – cselekvés – jutalom: a működő szokásmodell

– Időszakos böjt és életmódváltás tapasztalatok

– Hogyan (nem) lehet másokra szokásokat ráerőltetni

– Gyerekek motivációja: pénz, játék vagy rendszer?

– Dopaminhurkok és jutalmazás

– Tanulási ellenállás és környezet-hackelés

– Digitális detox és az „always-on” kultúra

– Értesítések, algoritmusok és mentális kimerültség

– Apró változtatások, amik aránytalanul nagy hatást hoznak

🎧 Ne felejts el feliratkozni és értékelni bennünket kedvenc podcast-lejátszódon!

🎙️ Miről szól az adás?

Ebben az epizódban Viktor és Szilárd egy kritikusan alulértékelt, mégis óriási hatású témát vesznek górcső alá:

👉 hogyan érkezik meg egy új munkatárs a szervezetbe,

👉 mi az a preboarding, onboarding, self-boarding és non-boarding,

👉 és miért múlik ezen sokszor az, hogy valaki marad vagy felmond még a próbaidő végén.

Az adás apropója egy HR-es élmény és több nagyon is valós munkahelyi történet. Szilárd vezetői tapasztalataiból, Viktor pedig nagyvállalati példákból hoz konkrét sztorikat – jókat és nagyon rosszakat is.

🧭 Miért érdemes meghallgatnod?

Hallgasd meg ezt az epizódot, ha:

- vezetőként szeretnéd csökkenteni a fluktuációt,

- HR-esként rendszert vinnél az onboardingba,

- új munkavállalóként szeretnéd érteni, mi hiányzik – és miért érzed rosszul magad,

- vagy egyszerűen kíváncsi vagy, miért mennek el emberek „indoklás nélkül” a próbaidő végén.

Az adás segít megérteni:

- miért nem ugyanaz az onboarding minden embernek,

- miért bukik el sok jó szakember már az első hetekben,

- hogyan kapcsolódik mindez a DISC személyiségtípusokhoz,

- és miért nem luxus, hanem üzleti szükségszerűség a jó beléptetés.

🎙️ Miről szól az adás?

Ebben az epizódban Szilárd egy friss konferenciaélményt hoz: egy inspiráló motivációs előadást hallott Szegeden, amely annyira hatott rá, hogy Viktorral azonnal „adásra érett” lett belőle a tanulság.

A konferencia egyik meghívottja egy Nobel-díjas kutató volt, de a legnagyobb hatást mégis egy kutatóorvos-motivációs előadó gyakorolta a közönségre: Shahrokh Shariat (iráni származású, Bécsben végzett orvos, nemzetközi tapasztalatokkal). Szilárd az előadás lényegét 11 pontban (10+1) foglalja össze: olyan alapelveket említ, amelyek nemcsak tudományos pályára, hanem bármilyen karrier- és életútra igazak.

A beszélgetés gyors, lendületes, tele gyakorlati gondolatokkal – és azzal a kérdéssel, ami mindenkit érint:

„Mitől leszek sikeres – és mitől leszek közben boldog is?”

🧭 Miért érdemes meghallgatnod?

- Hallgasd meg ezt a részt, ha:

- motivációra és évindító lendületre vágysz,

- szeretnél egy „tömörített kézikönyvet” kapni arról, hogyan lehet előrébb jutni,

- küzdesz halogatással, szétforgácsolódással vagy túl sok ötlettel,

- gyakran érzed azt, hogy „majd egyszer” belevágsz… de mindig eltolódik,

- szeretnél megoldásfókuszúbb lenni – a panaszkodás helyett,

- kíváncsi vagy, mi Szilárd és Viktor kedvenc pontja a 11 közül.

Ez az epizód azért különösen jó, mert a 11 pont önmagában is erős, de a beszélgetés azt is megmutatja, hogyan gondolkodik erről két különböző nézőpontú ember: Szilárd inkább rendszerszinten és környezetformálásban, Viktor inkább cselekvésben és elindulásban találja a kulcsot.

Shariat professzor előadását ide kattintva tudod megnézni!

🎙️ Miről szól az adás?

Ebben az epizódban a gyógyszerészetet mint karrierutat járjuk körbe, belülről, őszintén és sok személyes történettel fűszerezve. Viktor vendége ezúttal Szilárd, aki nemcsak gyógyszerész, hanem egyetemi oktató és intézetigazgató is, így egyszerre lát rá a szakma gyakorlati, ipari és akadémiai oldalára.

Az adásban szó esik arról:

-hogyan lesz valakiből gyógyszerész,

- mi minden lehet egy gyógyszerész karrierútja a patikán túl,

- hogyan változott a szakma az elmúlt 20–30 évben,

- és miért tévhit az, hogy a gyógyszerész „csak gyógyszert ad ki”.

A beszélgetés végig megmutatja: a gyógyszerészet egy „jolly joker” diploma, amely rengeteg irányba nyit ajtót – sokkal több felé, mint azt kívülről gondolnánk.

Hallgasd meg az adást, ha:

- gondolkodsz a gyógyszerészi pályán, de bizonytalan vagy,

- érdekel, miben más ma gyógyszerésznek lenni, mint 20 éve,

- szeretnéd tudni, milyen lehetőségek vannak a patikán kívül,

- érdekel a gyógyszeripar, a klinikai kutatás, a kozmetikai vagy élelmiszeripar,

- vagy egyszerűen szeretnéd megérteni, miért nélkülözhetetlen a gyógyszerészet az egészségügyben.