Képzeld el, hogy Szent József Jézus születésekor betett volna egy fillért a bankba, évi öt százalékos kamatra. Ha ma besétálna a pénzéért, Szent József mai aranyröge körülbelül 4,7 millió darab Földet nyomna. Ha nem a tömeget, hanem a térfogatot nézzük (mivel az arany sokkal sűrűbb, mint a Föld átlagos sűrűsége), akkor a rög nagyjából 1,3 millió darab Föld méretű gömböt töltene meg. Egy abszurd, felfoghatatlan szám – és mégis: a gazdasági rendszerünk alappillére éppen ez az elv, a végtelen növekedés matematikája. De mit jelent ez egy véges bolygón?

Ez nem filozófiai kérdés többé – ez már a napi hírek szintje. A bolygónk fizikai határai már nem elméleti határok. Túlléptünk őket. Hetet a kilencből. És ha nem változtatunk, a gazdasági növekedés nemcsak környezetpusztító, hanem önpusztító is lesz.

A kérdés egyszerű: hajlandóak vagyunk-e újradefiniálni, mit jelent számunkra az, hogy "jól élni"? Mert lehet, hogy a legnagyobb növekedés, amire képesek vagyunk, nem a GDP-ben mérhető – hanem a bolygó egészségében és az emberi kapcsolatainkban.