Milyen kihívásokkal néz szembe egy 1000 hektáros és egy 170 hektáros gazdaság? Hogyan lehet jobban gazdálkodni a Nyugat-Magyarországon is egyre kevesebb nedvességgel? Mi a jövője a magyar állattenyésztésnek akár kicsiben, egy extenzívebb marhatartás, akár nagyban egy sertéstelep vagy egy tejelő állomány esetében? Miért fontos az előre menekülés, és erre milyen lehetősége van a Bischof családi gazdaságnak és a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.-nek? A HEKTÁR Magágy podcast legfrissebb adásában a kicsik és a nagyok kihívásaival, problémáival és jövőjével foglalkozunk. Bischof András egy 170 hektáros családi gazdaságban dolgozik rokonaival, míg Bóna Szabolcs az 1000 hektáron növénytermesztést végző, sertéstenyésztéssel és tejelő marhákkal foglalkozó Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatója.

A műsorban számos téma felvetődik. Egyrészt a no-till felé vezető út, a talajkímélő gazdálkodás lehetősége egy nagy és egy kis gazdaságban. Bóna Szabolcsék már az ekét az eladták, Bischof András viszont még szánt, és anyagi oldalról nem látja, mikor tud átállni direktvetésre vagy minimum művelésre. Amíg Rábapordányban tudnak a direktvetés, a sávművelés és a sekély művelés között válogatni az időjárásnak köszönhetően, addig az Őrségben 170 hektáron sokkal nehezebb a helyzet a mérethatékonyság miatt.

A HEKTÁR podcastban ezúttal is foglalkozunk az állattenyésztéssel, így annak megítélésével is. Gribek Dániel és vendégei foglalkoznak az állatjóléttel, az állategészségüggyel, de az szakember-hiánnyal is.

Bischof András, őrségi családi gazdálkodó, növényorvos, Felsőjánosfáról aki nagyjából 170 hektáron gazdálkodik, és néhány tucat húsmarhát tart, amelyek húsát helyben próbálja értékesíteni minél rövidebb ellátási lánc igénybe vételével. Számos kísérletet állított és állít be a legkülönbözőbb kultúrák fajtáival, de a növényvédelemben sem bízza a döntéseit a véletlenre. Bár figyeli, és próbálkozásai is vannak a regeneratív gazdálkodással kapcsolatban, még számos területén szánt is.

Bóna Szabolcs neve valószínűleg nem ismeretlen, számos podcastban hallhattátok már, én nagyjából egy éve találkoztam vele először, amikor a Planet Expo-n műsorvezetőként egy olyan beszélgetésen vehettem részt, amiben ő is fő szerepet játszott. Mintegy 1000 hektáron zajlik náluk növénytermesztés, főként takarmányelőállítás a sertés és tejelő marha állományuknak. Modern állattartó telepeiken rendkívül magas fokú a higiénia és az állatjólét. A szántással már régen felhagytak, az ekéjüket eladták, takarónövényeznek, min-till technológiát alkalmaznak, és bár a no-till irányába tartanak, nem biztos, hogy a takarmány-betakarítás káros hatásai miatt oda eljutnak. Részesei egy karbonprogramnak, és egy napelem farm is diverzifikálja a tevékenységüket.

TARTALOM:

0:00 - 9:00 - Bevezető, vlogajánló, bemutatkozás, talaj

9:01 - 17:27 - Helyzetkép, aszály, termésvárakozások

17:28 - 38:13 - Szántással vagy szántás nélkül? Miért tart Bischof András a direktvetőgép vásárlásától?

38:14 - 46:55 - Karbonkredit, karbonprogram tapasztalatok

46:56 - - 1:00:05: - Agrártámogatások és a talajvédelem kapcsolata

1:00:06 - 1:34:29 - Állatjólét, húsevés és vegánság, agrármarketing

1:34:30 - 1:43:22 - Állategészségügy, antibiotikum-felhasználás

1:43:23 - 1:58:17 - Munkaerőhiány az Őrségben és a Rába mentén

1:58:18 - 2:20:52 - Terménydiverzifikáció, bevételszerzés és a magyar mezőgazdaság jövője

2:20:53 - 2:24:22 - Elköszönés, befejezés, podcastzárás