Gyakran halljuk, hogy a saját termény feldolgozása lehet a magyar agrárium sikerének egyik kulcsa. De mi kell ehhez? Mondani és leírni könnyű, de kistermelő élelmiszerekkel, egyéb termékekkel foglalkozni már nem is annyira egyszerű. Hogyan érdemes elindulni, mire kell figyelni az egészen picitől a kis- és közepes gazdaságokig? Szabályok, marketing, piacteremtés és feldolgozás – ez lesz a fókuszban.A HEKTÁR Magágy legújabb adásában a kistermelői lét húsbavágó valóságáról beszélgetünk. Hogyan kell elindulni a saját termék előállításában? MIért fontos a névválasztás, a marketing, egy jó logó? Mit a kihívások a tőkehús esetén, és miért nehéz piacokon értékesíteni? Befér-e egy helyi termelő a nagy üzletláncokhoz vagy az online áruházak kínálatába? Miért fontos a vásárlók edukálása, akik a szezonon kívül is meggyet szednének? És miért az elhivatottság a legfontosabb?Gribek Dániel vendégeivel ezeket a kérdéseket járja körbe:dr. Kujáni Katalin kistermelő, a Kislépték Egyesület elnökeMaszlik Dávid kistermelő, Simahegyi MajorVirág Erik kezdő kistermelő, Baja„Parasztembernek könyvelőnek, ügyvédnek, gépésznek és marketingesnek is egyszerre kell lennie” – Ismerős?Amiről a mai adásban szó lesz:✅ A kistermelői lét ezer arca: miért kell egy gazdának mindenhez is értenie?✅ Hozzáadott érték: hogyan lesz a búzából prémium liszt, a gyümölcsből pedig lekvár és érték?✅ Piaci pofonok: mi a teendő, ha a felvásárlási ár nem fedezi a költségeket?✅ Indulás és buktatók: őszintén a kezdeti nehézségekről és a tanulópénzről.✅ Kitörési pontok: van-e jövője a magyar kistermelőnek a multik világában?Ha tetszett az adás, iratkozz fel a csatornára, és oszd meg gazdatársaiddal is! A kommentszekcióban pedig várjuk a te tapasztalataidat: nálad mi volt a legnagyobb buktató az induláskor?TARTALOM:0:00 – Bevezető, vlogajánló5:15 – Miért indultak? A kényszer és a szenvedély találkozása22:40 - A marketing és a logó fontossága: Több, mint egy matrica54:10 – Hol értékesítsünk? A piacoktól a közvetlen eladásig1:25:30 – Buktatók: Ahol a legtöbben elvéreznek

Továbbra is a cirok lehet a jövője növénye? Miért okozhatott eddig komoly csalódásokat az egyébként tényleg rendkívül ígéretes növény? Miért lenne érdemes azoknak is újra foglalkoznia ezzel a kultúrával, akik már adott esetben megégették magukat? Hol és hogyan kell termeszteni? MIlyen kihívást rejt a vetése, a gyomirtása és az értékesítése? Hogyan váltható ki a cirokkal a kukorica a tojástermelésben? A HEKTÁR Plusz podcast legfrissebb adásában a cirokkal foglalkozunk a LIDEA szakembereivel és két gazdálkodó segítségével, akik számos gyakorlati tanácsot is adnak a növénnyel kapcsolatban. A beszélgetés során nemcsak az előnyökről, hanem a kőkemény technológiai buktatókról is szó esik. Megtudhatjuk, hogyan kezelhető a macrophomina, éskiderül, hogy miért nem szabad „kaktuszként” kezelni a cirkot.Ammiről ebben az adásban szó lesz:Helyes pozicionálás: Hol van a cirok helye a vetésforgóban? Olyan területeken érdemes gondolkodni benne, ahol a kukorica átlagos évben is csak 5-6 tonnát tud produkálni. Vetés és tőszám: Miért kritikus a 12–13°C-os talajhőmérséklet, és hogyan lőjük be a tőszámot a talajminőséghez mérten? Növényvédelem: A gyomirtási stratégiák az S-metolaklór után, és a nikoszulfuron-toleráns hibridek előnyei. Tápanyag-utánpótlás: Miért a 6–8 leveles állapot a legfontosabb a nitrogén szempontjából? Betakarítási dilemmák: Zöld száron aratás vagy deszikálás? Hogyan kerüljük el a fajsúlyvesztést és a dőlést? Piaci körkép: Gluténmentes és toxinmentes alapanyag a humán élelmiszeriparban, és a baromfiágazat tapasztalatai Értékesítés: Mennyivel marad el az ára a kukoricától, és hol vannak az átvételi pontok? Vendégeink:Szűcs Ádám – gazdálkodó, növényorvos Salga Ottó – gazdálkodó, tojástermelő (Kereki Farm Kft.) Balogh László és Kanozsai Dávid – a Lidea szakértői Műsorvezető: Gribek DánielTARTALOM:0:00 – Bevezető, podcastajánló3:20 - A cirok piaci helyzete és jövedelmezősége11:00 – Takarmányozási tapasztalatok és tojástermelés28:30 – Vetéstechnológia: Időzítés, sortáv és tőszám1:02:40 – Növényvédelem: Gyomirtás és a makrofomina veszélye1:21:30 – Tápanyag-gazdálkodás és vízigény1:29:00 – Betakarítás: Zöld száron aratás vagy deszikálás?1:47:50 – Összegzés: Miért a cirok a jövő növénye?

Sokan érzik úgy, hogy a precíziós gazdálkodás csak egy jól marketingelt „lufi”, ami színes térképeket ad, de valódi hasznot nem mindig hoz. A Hektár Plusz legújabb adásában viszont olyan technológiáról beszélgetünk, ami már súrolja a sci-fi határait, mégis nagyon is valóságos.A beszélgetés középpontjában a Cosima Kft. és az Axial Kft. közös fejlesztése áll: egy műholdas hozambecslési eljárás, amely már 8 héttel az aratás előtt megdöbbentő pontossággal jelzi előre a várható termést.Hozambecslés és sci-fi a földeken: Hogyan képesek a műholdak 1-4%-os hibahatáron belül megmondani a kukoricatermést, mielőtt a kombájn kimenne a táblára? Betakarítás-menedzsment: Nemcsak a tonnákat látjuk előre, hanem azt is, hogy melyik táblarész mikor lesz aratható. Ezzel tervezhetőbbé válik a szárítási kapacitás és az értékesítési stratégia.Zónázás és szaktanácsadás: Miért bukik el a precíziós munka, ha a zónatérkép csak egy „szép színes kép”, de nincs mögötte valós hozammérés? Kicsik vs. Nagyok: Tévhit, hogy ez csak a nagygazdaságok kiváltsága. A szolgáltatás alapú modellnek köszönhetően a néhány tíz hektáros gazdaságok is beruházási kényszer nélkül élhetnek a legmodernebb technológiával.Axial Next és RTK: Mi történik, ha az orosz műholdakat zavarják az ukrán harci helyzet miatt? Hogyan reagál az Axial Next rendszere percek alatt a külső zavarokra a zavartalan robotkormányzás érdekében? A Mesterséges Intelligencia (AI) helye: Hol segít az algoritmus, és hol van még mindig szükség a gazda évtizedes tapasztalatára?Vendégeink:🎙️ Csornai Gábor, a Kozima Kft. ügyvezetője, aki 50 éve foglalkozik űrfelvételek mezőgazdasági alkalmazásával. 🎙️Mesterházi Péter Ákos, az Axiál Kft. agrárinnovációs üzletágának szolgáltatásvezetője.TARTALOM:00:00 – Bevezető, vlogajánló03:14 – Kidurrant a precíziós lufi?27:20 – Tőszám - nitrogén kérdéskör39:55 – Világújdonság: Hozambecslés 8 héttel aratás előtt45:30 – Digitális határszemle és adatminőség Hogyan válik az adatból információ? A többéves visszamenőleges hozamtérképezés jelentősége és a pontos táblahatárok fontossága.1:09:40 – A Mesterséges Intelligencia (AI) és a mezőgazdaság1:17:40 – Precíziós megoldások kisgazdaságoknak1:21:00 – Axial Next, robotkormányzás és RTK-hálózat, Maxinet 2.0, a Trimble-hálózat

g

Miért jelentkezik a piacon saját vetőmaggal a Mezőhegyesi Ménesbirtok? Mire képesek a termékeik, és mik a jellemzőik? Miben látják előnyüket? Mit takar a ZaMira vagy éppen a ZeMma elnevezés? Milyen növényekkel érkeznek még a jövőben? A Hektár Plusz podcastban Gribek Dániel műsorvezető Kovács Norbert vezérigazgatóval és Asztalos Gábor projektmenedzserrel beszélget a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. új üzletágáról.TARTALOM:0:00 - Bevezető, podcastajánló3:39 - Kukorica vetőmag a Dél-Alföldről?15:22 - ZeMma és ZaMira29:16 - Napraforgó és őszi búza Mezőhegyesről?36:18 - Vetőmag-üzletág a tangazdaságban

A HEKTÁR Plusz legfrissebb adásában a növényvédelem múltját, jelenét és jövőjét járjuk körbe egy olyan szakemberrel, aki több mint négy évtizede követi és alakítja a hazai agráriumot.

Gribek Dániel műsorvezető vendége Kovács Gyula, az FMC-Agro Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és a Növényvédelmi Szövetség négyszer megválasztott elnöke.

Miről beszélgetünk?

A múlt emlékei: Felidézzük a 80-as évek hiánygazdálkodását, amikor a gazdáknak „udvarolniuk” kellett a kereskedőknek egy-egy jó hatóanyagért.

Hatóanyag-kivonások és EU-s szabályozás: Miért tűnik el rengeteg jól bevált szer a piacról, és miért nehéz az új fejlesztéseket engedélyeztetni Európában?

A „fekete piac” és a hamisítás: Kovács Gyula elrettentő történeteket mesél az illegális növényvédő szerek világáról, és arról, miért vállal hatalmas kockázatot az, aki csomagtartóból vásárol olcsó „megoldást”.

Innovációk – drónok és biológiai védekezés: Beszélünk a hazai és európai szinten is úttörő drónos kijuttatási engedélyekről (Coragen), valamint a feromonok és a biológiai készítmények szerepéről a modern növényvédelemben.

Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz: Hogyan változik meg a kukoricatermesztés Magyarországon, és mi a növényorvosok feladata a túlélésben?

Milyen jövője lehet Magyarországon a kukoricának? Néhány éven belül szinte búcsút inthetünk az egyik legfontosabb növénykultúránknak, vagy vannak még lehetőségei? Hogyan lehet növelni a kukorica termésbiztonságát? Milyen konkrét tőszámokban érdemes gondolkodni, és vannak-e egyéb megoldási javaslatai a LIDEA szakembereinek?Gribek Daniel műsorvezető ezúttal a LIDEA szakembereivel (Kökény Benő, Balogh László és Kanozsai Dávid) beszélget a HEKTÁR Plusz podcastban.Hogyan ért el a kísérletben egy kétsövőségre hajlamos hibrid 9,5 tonnás eredményt mindössze 35 000-es tőszámmal, extrém aszályos időszakban, 130 mm csapadék mellett? Miért ad nagyobb szabadságot a gazdának a kétcsövűségre hajlamos genetika, és hogyan tudunk vele "kéziféket húzni" a vetésnél, ha száraz a tavasz? Tényleg okoz-e termésdepressziót a fattyasodás, és mi a helyzet a kora tavaszi lila elszíneződéssel? Van-e jövő az Alföldön? Ezekre mind keressük a választ.Ne maradj le a folytatásról sem! Ez egy két részes minisorozat első része – a következő epizódban a kukorica alternatívájaként is emlegetett cirok technológiáját járjuk körbe.TARTALOM:0:00 – Bevezető, vlogajánló3:22 - A kukorica jövője14:35 - A tőszám-kísérlet és akétcsövű hibridek37:00 - Egyéb megoldások - akár az Alföldre is1:00:49 - No-till tapasztalatok1:10:04 – Fattyasodás, toxin és öntözés1:30:00 - Befejezés, elköszönés

Készen állunk egy esetleges, 2026-os aszályra, vagy a látszat és a hóborította határ megnyugtat minket? Bár a januári időjárás biztató lehet a legfrissebb HEKTÁR Plusz podcastban a szakemberek figyelmeztetnek: a talaj mélyebb rétegei sok helyen továbbra is csontszárazak, és nem biztos, hogy a kukorica vetéséig kitart a januári 20-25 mm csapadék.A HEKTÁR Plusz legújabb adásában Gribek Dániel műsorvezető a Phylazonit szakértőivel – Dr. Monori Istvánnal, Dr. Varga Sándorral és Csatári Gáborral – azt járták körbe, hogyan válhat a tudatos talajmenedzsment és a mikrobiológiai termékek használata a biztonságos termelés alapjává egy kiszámíthatatlan éghajlaton.Amiről az adásban részletesen beszélünk:Az aszály anatómiája: miért az előző év csapadékhiánya határozza meg a következő szezon sikerét, és miért „szárad alá” a növény, ha a téli csapadék nem ér össze a mélyebb rétegek nedvességével? A talajegészség forintosítható értéke: a talaj állapota akár 30-40%-ban is meghatározhatja a növénytermesztés sikerességét. Tudtad, hogy mindössze 1% humusztartalom-növekedés hektáronként akár 150-200 ezer liter víz megtartását segítheti? Phylazonit Max – Az új generáció: bemutatjuk az Agrova Kft. legújabb fejlesztését, amely négy Bacillus törzzsel nemcsak a nitrogénkötésben és foszfátmobilizálásban jeleskedik, hanem kiemelkedő kálium-mobilizáló képességgel is bír. De miért volt szükség a por alapú technológia bevezetésére?Regeneratív tapasztalatok: első kézből származó információk a no-till technológia és a mikrobiológiai készítmények kapcsolatáról.TARTALOM:0:00 – Hóhelyzet és aszályprognózis 2026-ra: miért becsapós a téli csapadék? 3:49 – Vízmegtartás és talajegészség - Hó és aszály 21:16 – Kísérleti eredmények31:53 – Termékfejlesztés és Phylazonit Max46:05 – Honnan vannak az új baktériumtörzsek?55:00 - Phylazonit Max kísérleti eredmények59:34 - Oktatás és edukáció1:19:41 – Regeneratív gazdálkodás: no-till kísérletek1:32:50 - Talajélet a hó alatt1:36:00 - Podcastzárás

A HEKTÁR Morotva EXTRA adásban több húsbavágó kérdést teszünk fel. Valóban az öntözés a megoldás az aszályra, vagy éppen ez pecsételi meg a magyar táj sorsát? Az öntözés vagy a helytelen talajművelés okozta a nagy civilizációk elsivatagosodását? Tényleg működő megoldás lehet a legeltetés az ország jelentős részén? De ki fog állatot tartani?Négy elhivatott szakemberrel járjuk körül a magyar agrárium talán legmélyebb strukturális problémáit, középpontban az öntözéssel, a vízhasználattal, tájhasználattal.

Kútból öntözni az Alföldön? Dominkó Norbert (Orosfarm Zrt.) őszintén beszél arról, miért kényszerülnek néhány száz hektáron fúrt kútból öntözni, és hogyan keresik azokat a növényeket, amiket kisebb vízdózissal és magas hozzáadott értékkel termelhetnek.

A no-till és a marhaitatás: Berend Ferenc Somogyból hozza a regenratív tapasztalatokat. Miért „húzza ki” a talajból a vizet a szántás, és hogyan lehet akár 50-100 mm csapadékot is megfogni a talajművelés elhagyásával? Hány állatot lehetne itatni egy évi öntözés vízadagjából?

Tájgazdálkodás vs. agrobiznisz: Balogh Péter geográfus-gazdálkodó provokatív tézise: az öntözés sokszor csak elnyújtja a táj haldoklását. Megoldás-e a nagy vizek kivezetése a mélyfekvésű területekre? Tapasztalatok az ártéri legeltetéssel kapcsolatban.

Precíziós öntözés és talajvédelem: Házigazdánk, Lajos Mihály a Szigetközből mutatja be, hogyan lehet precízen és fenntarthatóan öntözni. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az öntözés életet teremt, míg a WC-t egy papírzsebkendőért is könnyedén lehúzzuk - ivóvizet pazarolva.

Vita, rengeteg szakmai érv, számos kérdésben egyetértés, jópár témában más és más szempontok. Ahogy Lajos Mihály fogalmazott: ez a podcast egy igazi értelmiségi csemege.

Ez a podcast nem válaszokat akar sulykolni, hanem kényelmetlen kérdésekkel késztetni a szakmát és a döntéshozókat a valódi szemléletváltásra.

Szakmai partnerünk: Bauer Hungária

TARTALOM:

00:00 – Bevezetés, podcastajánló

03:36 - Vendégek és koncepciók

30:09 – Öntözés = Sivatag?

52:34 – Mezőgazdasági és civilizációs vízhasználat

1:13:28 - Ha nincs öntözés, mi van helyette?

1:22:45 - Minden öntözés rossz?

1:44:31 - Az állattartás a megoldás?

A magyar tejágazat az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb válságát éli: alacsony felvásárlási árak, felesleg és tejkiöntések borzolják a kedélyeket. Mi vezetett idáig? Miért olcsóbb az import tej a hazainál, és miért találni külföldi dobozos tejet még a magyar hotelekben is? Gribek Dani vendége ezúttal Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója, akivel a rövid távú túlélési lehetőségeket, a feldolgozás fontosságát és a tejtermelők jövőjét járják körül. Beszélgetünk a kis- és nagyüzemek közötti szakadékról, a kínai piac hatásairól és arról, hogy van-e kiút a saját termék előállításán keresztül. Megmenthető a jelen helyzet minden gazdaság és gazdálkodó? Ez talán a legfontosabb kérdés!