Bár sokszor hallani, hogy a tavaszi vetés sikere kizárólag a csapadékon múlik, a szakértők szerint rengeteg olyan tényező van, amit gazdaként mi magunk is befolyásolhatunk a siker érdekében. A legfontosabb alapelv: a tudatosság és a precizitás minden munkafolyamatban.Hogyan érdemes nekikezdeni a tavaszi vetésnek? Mire kell figyelni, és mik a leggyakoribb hibák, amelyek akár a sikerességet, a jövedelmezőséget is negatívan befolyásolhatják? Érdemes-e egyáltalán erről a témáról beszélgetni a legszárazabb hazai vidékeken? Hol van a legnagyobb hiányosság és kockázat az időjárás mellett? A vetőmag minőségében? A gépek tudásában? A sortávban? A munkaerő-hiányban? Vagy éppen a szakmai ismeretek hiányoznak a gyakorlatból?A HEKTÁR Plusz podcast újabb adása, ami ezúttal a Syngenta támogatásával készült, a tavaszi vetés legfontosabb kérdéseit veszi sorra.Gribek Dániel műsorvezető vendégei:- Zilahi András, a Syngenta Agronomy Solution vezetője, agronómiai megoldások fejlesztésének csapatvezetője- Bellai Tamás, a KITE Zrt. kereskedelmet támogató mérnöke- Tolnai Péter, a Vaderstad Kft. értékesítési, kereskedelmi vezetőjeCsak néhány tanács a HEKTÁR podcastból:- Hagyjuk el a forgatást, kerüljük a túlművelést- Tavasszal minden felesleges súlyt (orr- és keréksúlyok) érdemes levenni a traktorról, és csökkenteni a guminyomást a talajtömörödés elkerülése végett- Nem minden hibrid alkalmas minden technológiához- Sokan a vetőmagot hibáztatják, miközben a helytelen sebességmegválasztás vagy a rosszul beállított lesodrók okozzák a tőszámhibákat.- A túl nagy sebesség (pl. 15 km/h felett) rontja a mélységtartást, különösen rögösebb vagy mulccsal borított talajokon.- Napraforgónál az 50 cm-es sortáv stabilabb termést és jobb gyomelnyomást mutathat az aszályosabb években is.- A hatékony tápanyag-utánpótlás alapja a mérés, különösen a mélyebb rétegekben.- Használjuk a digitális rendszereket (pl. Cropwise) a táblaspecifikus tőszám- és hibridajánlatokhoz, hogy csökkentsük az időjárási kockázatokat.TARTALOM:0:00 - 5:18 - Bevezető, vlogajánló5:19 - 13:32 - Időjárás vagy más tényező?13:33 – 27:00 - Talajművelési stratégiák és nedvességmegőrzés27:00 – 33:19 - Vetőmagminőség és genetika38:44 – 58:39 - A vetőgép beállítása és a vetés precizitása58:39 – 1:20:23 - Tápanyag-utánpótlás és mérések1:20:23 – 1:41:19 - Geometria és digitális megoldások1:41:19 – 1:51:44 - Összegzés: Vessünk vagy ne?

Milyen hatásai lehetnek az iráni háborúnak a mezőgazdaságra nézve? Változhat-e miatta a vetésszerkezet, és mire lehet készülni a gázolaj vagy a gáz tekintetében? Mit gondolnak a HEKTÁR Nagyágyúi a robottraktorokról vagyis az önvezető eszközhordozókról? Mi a helyzet a határban? Mikor, hogyan kezdődik a tavaszi vetési szezon? És tényleg indul a no-till átállás Lajoskomáromban 2027-től?„Lekötjük a biztos nullát” – hangzik el az adásban az egyik legfájdalmasabb mondat a jelenlegi terményárak kapcsán. A 12. adásban a Hektár Nagyágyúi (Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály) nem finomkodnak: őszintén beszélnek arról a gazdasági és technológiai sokkról, amit a háborúú, az elszálló energiaárak és a kiszámíthatatlan tőzsde zúdított a magyar mezőgazdaságra.Amiről a 12. adásban szó lesz:- Tőzsdei hullámvasút és árfolyamgát- Gázolaj és gázkérdés- Hígtrágya, az új „aranytartalék”- Robotok a határban- Határszemle és no-till kihívások- Sertéspiaci helyzetkép Tartsatok velünk, és tudjátok meg, miért kell „rohadt jól csinálni” azt is, ami éppen veszteséges!TARTALOM:0:00 -Bevezető, vlogajánló3:49 – Terménypiac és tőzsdei bizonytalanság27:50 – Gáz és gázolaj kérdéskör40:58 - Válságstratégiák56:10 – Hígtrágya-technológia: nyűgből precíziós fegyver1:08:40 – Határszemle1:30:40 – Robotizáció és felelősség1:52:09 – Sertéshelyzet-értékelés

Minden esetben csak rossz és veszélyes megoldásokat takar a fekete technológia kifejezés a növényvédelemben? Miért lehet hatékony és milyen előnyei vannak a csökkentett lémennyiségnek, a jelentősen kisebb hatóanyag-dózisnak? Egyáltalán hatékony-e az EAT módszer vagy csak a rezisztenciát erősítik? És miért fontos a víz pH-ja, a kijuttatás időpontja, illetve van-e értelme éjszaka permetezni?A HEKTÁR Magágy podcastsorozat legfrissebb adásában Gribek Dániel műsorvezető vendége Hegedűs Sándor növényvédelmi szakmérnök, az E.A.T. módszer jó ismerője, szaktanácsadó, aki főként franciaországi példákon keresztül mutatja be azokat a növényvédelmi módszereket, amelyek sok esetben hazánkban fekete technológiának minősülnek, miközben véleménye szerint az megfelelő tudás és gyakorlat mellett nemcsak hatékony, de csökkenti a kijuttatott növényvédő szer mennyiségét is.Ami biztos, hogy a HEKTÁR podcastja egy kifejezetten különleges és nehéz témát dolgoz fel, ami reményeink szerint szakmai vitára sarkallja az ágazat szereplőit. Egy adás, ami szembemegy a dogmákkal.

Február 25-én a Széchenyi Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának vendége volt a HEKTÁR Nagyágyúk csapata. A szakkollégiumi esten mintegy 100 hallgató és gazdálkodó volt kíváncsi Berend Ferenc, Csepregi Attila, Lajos Mihály és Gribek Dani beszélgetésére, ami ezúttal egy komplex előadásnak felelt meg a jövő generációja számára. A rendhagyó, extra "podcastbeszélgetés" most visszanézhető.A témák:- ökonómia kontra talajvédelem- no-till vagy egyéb talajművelési rendszerek?- pocokgradáció a direktvetés esetében- pockok, rókák, vércsék- erózió és defláció - szél és víz- mekkora lesz az ideális gazdaságméret?- kell-e tarlót hántani?TARTALOM:

A HEKTÁR Plusz podcast legfrissebb adásában a huminsavak világába merülünk el szakértőinkkel. Megvizsgáljuk, hogy ezek a biostimulátorok csak "varázsdobozok", vagy létezik mögöttük olyan tudományos háttér és üzemi tapasztalat, amelyre a modern, fenntartható gazdálkodás alapozható.Gribek Dániel műsorvezető vendégei ezúttal:Pais István – környezet- és tájgazdálkodási agrármérnök, a Huminisz Kft. ügyvezetője Bischof András – szaktanácsadó, családi gazdálkodó (Őrség) Dr. Parádi István – egyetemi adjunktus (ELTE), növényélettani szakértő, az Experiplant Kft. ügyvezetője🔍 Amiből a videóban választ kapsz:Mi is pontosan a huminsav? A geológia és a biológia különleges összekapcsolódása, amely a szerves anyagok bomlása és újraalakulása (humifikáció) során keletkezik.Hogyan serkentik a huminsavak a gyökérfejlődést (akár 15-25%-os tömegnövekedést elérve) és hogyan javítják a növények hormonális válaszait? Miért működnek ezek a készítmények nemcsak aszályban, hanem túlzott csapadék esetén is, amikor a tápanyagfelvétel gátolt? Valóban visszahozza az árát egy Huminisz termék? Üzemi tapasztalatok alapján a technológia akár 2-3-szoros értéket is képes visszahozni terméstöbbletben.📌 Időbélyegek:0:00 – Bevezető, podcastajánló5:50 – Mik azok a huminsavak?16:44 - Élettani hatások1:05:00 - MegtérülésNe felejtsétek el lájkolni az adást és feliratkozni a csatornára! További szakmai anyagokért látogassatok el a hektarpodcast.hu oldalra.

Gyakran halljuk, hogy a saját termény feldolgozása lehet a magyar agrárium sikerének egyik kulcsa. De mi kell ehhez? Mondani és leírni könnyű, de kistermelő élelmiszerekkel, egyéb termékekkel foglalkozni már nem is annyira egyszerű. Hogyan érdemes elindulni, mire kell figyelni az egészen picitől a kis- és közepes gazdaságokig? Szabályok, marketing, piacteremtés és feldolgozás – ez lesz a fókuszban.A HEKTÁR Magágy legújabb adásában a kistermelői lét húsbavágó valóságáról beszélgetünk. Hogyan kell elindulni a saját termék előállításában? MIért fontos a névválasztás, a marketing, egy jó logó? Mit a kihívások a tőkehús esetén, és miért nehéz piacokon értékesíteni? Befér-e egy helyi termelő a nagy üzletláncokhoz vagy az online áruházak kínálatába? Miért fontos a vásárlók edukálása, akik a szezonon kívül is meggyet szednének? És miért az elhivatottság a legfontosabb?Gribek Dániel vendégeivel ezeket a kérdéseket járja körbe:dr. Kujáni Katalin kistermelő, a Kislépték Egyesület elnökeMaszlik Dávid kistermelő, Simahegyi MajorVirág Erik kezdő kistermelő, Baja„Parasztembernek könyvelőnek, ügyvédnek, gépésznek és marketingesnek is egyszerre kell lennie” – Ismerős?Amiről a mai adásban szó lesz:✅ A kistermelői lét ezer arca: miért kell egy gazdának mindenhez is értenie?✅ Hozzáadott érték: hogyan lesz a búzából prémium liszt, a gyümölcsből pedig lekvár és érték?✅ Piaci pofonok: mi a teendő, ha a felvásárlási ár nem fedezi a költségeket?✅ Indulás és buktatók: őszintén a kezdeti nehézségekről és a tanulópénzről.✅ Kitörési pontok: van-e jövője a magyar kistermelőnek a multik világában?Ha tetszett az adás, iratkozz fel a csatornára, és oszd meg gazdatársaiddal is! A kommentszekcióban pedig várjuk a te tapasztalataidat: nálad mi volt a legnagyobb buktató az induláskor?TARTALOM:0:00 – Bevezető, vlogajánló5:15 – Miért indultak? A kényszer és a szenvedély találkozása22:40 - A marketing és a logó fontossága: Több, mint egy matrica54:10 – Hol értékesítsünk? A piacoktól a közvetlen eladásig1:25:30 – Buktatók: Ahol a legtöbben elvéreznek

Továbbra is a cirok lehet a jövője növénye? Miért okozhatott eddig komoly csalódásokat az egyébként tényleg rendkívül ígéretes növény? Miért lenne érdemes azoknak is újra foglalkoznia ezzel a kultúrával, akik már adott esetben megégették magukat? Hol és hogyan kell termeszteni? MIlyen kihívást rejt a vetése, a gyomirtása és az értékesítése? Hogyan váltható ki a cirokkal a kukorica a tojástermelésben? A HEKTÁR Plusz podcast legfrissebb adásában a cirokkal foglalkozunk a LIDEA szakembereivel és két gazdálkodó segítségével, akik számos gyakorlati tanácsot is adnak a növénnyel kapcsolatban. A beszélgetés során nemcsak az előnyökről, hanem a kőkemény technológiai buktatókról is szó esik. Megtudhatjuk, hogyan kezelhető a macrophomina, éskiderül, hogy miért nem szabad „kaktuszként” kezelni a cirkot.Ammiről ebben az adásban szó lesz:Helyes pozicionálás: Hol van a cirok helye a vetésforgóban? Olyan területeken érdemes gondolkodni benne, ahol a kukorica átlagos évben is csak 5-6 tonnát tud produkálni. Vetés és tőszám: Miért kritikus a 12–13°C-os talajhőmérséklet, és hogyan lőjük be a tőszámot a talajminőséghez mérten? Növényvédelem: A gyomirtási stratégiák az S-metolaklór után, és a nikoszulfuron-toleráns hibridek előnyei. Tápanyag-utánpótlás: Miért a 6–8 leveles állapot a legfontosabb a nitrogén szempontjából? Betakarítási dilemmák: Zöld száron aratás vagy deszikálás? Hogyan kerüljük el a fajsúlyvesztést és a dőlést? Piaci körkép: Gluténmentes és toxinmentes alapanyag a humán élelmiszeriparban, és a baromfiágazat tapasztalatai Értékesítés: Mennyivel marad el az ára a kukoricától, és hol vannak az átvételi pontok? Vendégeink:Szűcs Ádám – gazdálkodó, növényorvos Salga Ottó – gazdálkodó, tojástermelő (Kereki Farm Kft.) Balogh László és Kanozsai Dávid – a Lidea szakértői Műsorvezető: Gribek DánielTARTALOM:0:00 – Bevezető, podcastajánló3:20 - A cirok piaci helyzete és jövedelmezősége11:00 – Takarmányozási tapasztalatok és tojástermelés28:30 – Vetéstechnológia: Időzítés, sortáv és tőszám1:02:40 – Növényvédelem: Gyomirtás és a makrofomina veszélye1:21:30 – Tápanyag-gazdálkodás és vízigény1:29:00 – Betakarítás: Zöld száron aratás vagy deszikálás?1:47:50 – Összegzés: Miért a cirok a jövő növénye?

Sokan érzik úgy, hogy a precíziós gazdálkodás csak egy jól marketingelt „lufi”, ami színes térképeket ad, de valódi hasznot nem mindig hoz. A Hektár Plusz legújabb adásában viszont olyan technológiáról beszélgetünk, ami már súrolja a sci-fi határait, mégis nagyon is valóságos.A beszélgetés középpontjában a Cosima Kft. és az Axial Kft. közös fejlesztése áll: egy műholdas hozambecslési eljárás, amely már 8 héttel az aratás előtt megdöbbentő pontossággal jelzi előre a várható termést.Hozambecslés és sci-fi a földeken: Hogyan képesek a műholdak 1-4%-os hibahatáron belül megmondani a kukoricatermést, mielőtt a kombájn kimenne a táblára? Betakarítás-menedzsment: Nemcsak a tonnákat látjuk előre, hanem azt is, hogy melyik táblarész mikor lesz aratható. Ezzel tervezhetőbbé válik a szárítási kapacitás és az értékesítési stratégia.Zónázás és szaktanácsadás: Miért bukik el a precíziós munka, ha a zónatérkép csak egy „szép színes kép”, de nincs mögötte valós hozammérés? Kicsik vs. Nagyok: Tévhit, hogy ez csak a nagygazdaságok kiváltsága. A szolgáltatás alapú modellnek köszönhetően a néhány tíz hektáros gazdaságok is beruházási kényszer nélkül élhetnek a legmodernebb technológiával.Axial Next és RTK: Mi történik, ha az orosz műholdakat zavarják az ukrán harci helyzet miatt? Hogyan reagál az Axial Next rendszere percek alatt a külső zavarokra a zavartalan robotkormányzás érdekében? A Mesterséges Intelligencia (AI) helye: Hol segít az algoritmus, és hol van még mindig szükség a gazda évtizedes tapasztalatára?Vendégeink:🎙️ Csornai Gábor, a Kozima Kft. ügyvezetője, aki 50 éve foglalkozik űrfelvételek mezőgazdasági alkalmazásával. 🎙️Mesterházi Péter Ákos, az Axiál Kft. agrárinnovációs üzletágának szolgáltatásvezetője.TARTALOM:00:00 – Bevezető, vlogajánló03:14 – Kidurrant a precíziós lufi?27:20 – Tőszám - nitrogén kérdéskör39:55 – Világújdonság: Hozambecslés 8 héttel aratás előtt45:30 – Digitális határszemle és adatminőség Hogyan válik az adatból információ? A többéves visszamenőleges hozamtérképezés jelentősége és a pontos táblahatárok fontossága.1:09:40 – A Mesterséges Intelligencia (AI) és a mezőgazdaság1:17:40 – Precíziós megoldások kisgazdaságoknak1:21:00 – Axial Next, robotkormányzás és RTK-hálózat, Maxinet 2.0, a Trimble-hálózat

g

Miért jelentkezik a piacon saját vetőmaggal a Mezőhegyesi Ménesbirtok? Mire képesek a termékeik, és mik a jellemzőik? Miben látják előnyüket? Mit takar a ZaMira vagy éppen a ZeMma elnevezés? Milyen növényekkel érkeznek még a jövőben? A Hektár Plusz podcastban Gribek Dániel műsorvezető Kovács Norbert vezérigazgatóval és Asztalos Gábor projektmenedzserrel beszélget a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. új üzletágáról.TARTALOM:0:00 - Bevezető, podcastajánló3:39 - Kukorica vetőmag a Dél-Alföldről?15:22 - ZeMma és ZaMira29:16 - Napraforgó és őszi búza Mezőhegyesről?36:18 - Vetőmag-üzletág a tangazdaságban