A HEKTÁR Morotva harmadik adásában az öntözés technikai oldaláról lesz szó. A vendég ezúttal Hegedűs Attila, a Bauer Hungária Kft. ügyvezetője, aki bemutatja az öntözés feltételeit, illetve annak legmodernebb megoldásait. Mi a különbség a lineár, a körforgó és s csévélődobos öntözés között? Melyik fenntarthatóbb? Miért fontos a precíziós öntözés, és miért fontos az automatizálás? Mi az a gumitömlős gerincvezeték? Tobbek között ezek a témák is felvetődnek. Podcastunkban ezúttal is nagy szerepet kapnak a gazdálkodó hallgatóink kérdései, ezúttal Karacs Géza termelő felvetései színesítik a műsort szakmai szempontból. TARTALOM: 0:00 - 4:17 - Bevezető, vlogajánló 4:18 - 10:12 - Az indulás - Öntözéstervezés, az öntözés feltételei 10:13 - 12:40 - Miért kell öntözni? 12:41 - 16:03 - Hogyan indul egy öntözési projekt? 16:04 - 23:19 - Kihívások 23:20 - 34:52 - Mi a különbség? Csévélődobos, lineár, körforgó, corner 34:53 - 39:49 - Megtérülés, gazdaságosság 39:50 - 59:09 - Hallgatói kérdések - Karacs Géza öntözésfejlesztése 59:10 - 1:03:38 - Gyakorlati tervek, megoldások 1:03:39 - 1:07:44 - Munkaerőhiány, precíziós öntözés, automatizálás 1:07:45 - 1:11:23 - Kiemelkedő öntözési beruházások és projektek 1:11:24 - 1:16:23 - Öntözési pályázat, hitel 1:16:24 - 1:19:40 - A jövő öntözési fejlesztései 1:19:41 - 1:20:29 - TMG REAG 8. Talajélet Konferencia beharangozó 1:20:30 - 1:22:44 - Búcsúzás, zárás

Hogyan döntöttek a HEKTÁR Nagyágyúi az AKG kapcsán? Belépnek-e, és ha igen, akkor mit vállalnak? Hogyan alakult az elmúlt adás óta az aflatoxin helyzet? A szántás vagy a hibrid lehet a megoldás? Miért lenne jó, ha a felvásárlók hibridajánlást tennének a gazdálkodók számára? És miért hiányoznak húsbavágóan az adatok számos agronómiai területen?

A HEKTÁR Nagyágyúk podcastban ezúttal Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály volt Gribek Dániel műsorvezető vendége, aki ezúttal a szokásosnál is kevesebbet jutott szóhoz, annyira izgalmas és érdekes szakmai beszélgetés bontakozott ki az aflatoxin, annak vizsgálati módszerei, valamint a szántás és a no-till kapcsán.

Tényleg mindent megold az eke? Hogyan szántottak őseink mondjuk 100 éve? Az tényleg szántás volt-e egyáltalán? És milyen filmet kell majd elemeznie Csepregi Attilának nyilvánosan? Többek között ezekre is választ kaphatnak a hallgatók.

Tényleg minőségi búzát kellene előállítani Magyarországon? Jobb és stabilabb a prémium termény piaca, és magasabb az ára is? Magasabbak a termelési költségek, és tóbb szakértelmet kíván, ráadásul a termésátlagok elmaradnak? Számos kérdés, ami felvetődött a legfrissebb HEKTÁR Magágy podcastban, aminek témája a minőségi, premium búza, annak eladhatósaga és termesztése. A stúdióban ezúttal Gribek Dániel műsorvezető vendégei egy újabb jövőbe mutató témát boncolgattak a múlt többszöri megjelenítésével. Csontos Attila, a Júlia Malom vezetője többek között arról beszélt, hogy mire van szüksége egy molnárnak, és miért lenne jó, ha nemcsak a fehérje és a sikértartalomra figyelnének a gazdálkodók. Kitekintett a nemzetközi gabonapiacra is, de szamos hazai tapasztalatát is megosztotta. Mi az a kekszbúza? Minden búzából kenyér lesz? Tényleg Olaszországba megy minden prémium minőségi termék? A HEKTÁR Magágyban a Karintia Kft. képviseletében Bene Zoltán cégvezető és Kőrösi Tibor fejlesztési vezető ismertette tapasztalatiat a minőségi búzatermesztés sajátosságairól, de annak eladhatóságáról is. Mindezek mellett két interjú is szélesíti a kitekintést: Fórian Zoltán az ERSTE vezető elemzője, valamint legutóbbi adásunkból Ormós Gabriella pék is feltűnik műsorunkban. A premium búza tényleg kitörési lehetősége lenne a magyar agráiumnak? Ez a fő témája a legfrissebb HEKTÁR podcastnak. TARTALOM: 0:00 - 4:03 - Bevezető, vlogajánló

4:03 - 14:17 - Miért minőség?

14:18 - 21:36 - Mi az a minőségi, prémium búza? Mire vágynak a malmok?

21:37 - 33:14 - Megismétlődik a múlt? Visszatekintés

33:15 - 41:22 - Búzapiaci lehetőségek, reológia, termésátlagok

41:23 - 45:27 - Búzapiaci helyzetkép - Fórián Zoltán

45:28 - 1:06:25 - Minőség vagy mennyiség? Technológiai különbségek

1:06:26 - 1:30:19 - Piaci árak - prémium búza

1:30:20 - 1:43:09 - Hogyan kell prémium búzát termeszteni? + Búza szemenkénti vetése

1:43:10 - 1:45:39 - Mire van szüksége egy péknek? Ormós Gabriella

1:45:40 - 1:59:40 - Mire van szüksége egy molnárnak?

1:59:41 - 2:06:45 - Zárógondolatok, elköszönés

Miért fontos az ember egészsége szempontjából a talaj védelme? Miért lenne lényeges több figyelmet fordítani a talaj, a növény, az állat, az ember és a táj összefonódásaira, és mit tehetnek a termelők azért, hogy még jobb minőségű terményt állítsanak elő? Egyáltalán szempont lehet-e ez napjaink mezőgazdaságában? Lehet egészséges élelmiszerről beszélni növényvédő szer felhasználása mellett is. Ami ma prémium, az régen tényleg alapvető élelmiszer volt? És pontosan mi az az Egy Egészség alapelv? A HEKTÁR Magágy aktuális adása egyfajta felvezetése kíván lenni a januári TMG REAG Talajmegújító Konferenciának, ami mostanra három naposra duzzadt, és a podcast témaválasztása nem véletlen, mert a hagyományosnak tekinthető témák mellett a rendezvény mottója az "Egy Egészség". Hogy ez mit jelent, és mezőgazdasági oldalról miért fontos, arra Gribek Dániel vendégei segítségével keresi a választ. Az adásban szó esik a legeltetéses sertéstartásról, a no-till rendszerről, a szántás gilisztákra gyakorolt hatásáról, az adalékmentes, kovászos kenyérről, a megfelelő minőségű lisztről és a hagyományos gabonákról is. EGY EGÉSZSÉG ALAPELV: A földi ökoszisztéma sokszínű élő rendszerekből áll a földfelszín felett és alatta is. A növényvilág, az állatok, az ember és a talaj egy sokszorosan összetett kapcsolati hálón keresztül függenek egymástól, és szoros mikrobiális kapcsolatban állnak egymással. A talaj tartja fenn az élet hálózatát. Minden a talajból származik, és minden oda tér vissza. A talaj állapota és egészsége döntően kihat a rendszer többi elemére. A regeneratív mezőgazdaság a talaj egészségének kulcsfontosságú szerepét a középpontba helyezve törekszik az egész rendszer stabilitásának és egészségének megteremtésére. VENDÉGEK: - Ormós Gabriella volt kommunikációs szakember.12 éve pályát módosított, és ma már a Budajenői Jenői Pékségben hivatásszerűen készít kovászos kenyeret, és persze sokat ír, beszél az adalékanyagok nélküli pékáruk jelentőségéről. Pék. - Víg Vitália talajökológus, lelkes oktató és tanácsadó. - Szabó Attila gazdálkodó, a Kukutyin Műhely egyik alapítója, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke. TARTALOM: TARTALOM: 0:00 - 6:43 - Bevezető, vlogajánló 6:44 - 20:41 - Egy Egészség alapelv | Egészséges élelmiszer 20:42 - 34:59 - Hatással van az élelmiszerre a talaj állapota? 35:00 - 37:39 - Bio vagy regeneratív? 37:40 - 53:41 - Lisztminőség, sikértartalom, fajtakérdés 53:42 - 57:51 - Növényvédő szer kérdése 57:52 - 1:15:00 - Állattenyésztés, legeltetéses sertéstartás 1:15:01 - 1:19:01 - Regeneratív védjegy 1:19:02 - 1:28:05 - TMG REAG konferencia - esőszimulátor, előadók, könyvajánló 1:28:06 - 1:31:13 - Befejezés, elköszönés

Csalódást okozott a szója 2024-ben? Még mindig a jövő növénye lehet? Mi okozta a várakozások ellenére a sokszor csalódást keltő terméseredményeket? Hogyan lehet sávműveléssel szóját termeszteni, és milyen gyomirtási megoldásokkal dolgozik egy borsodi termelő, aki már évek óta foglalkozik a fehérjenövénnyel? Akkor is megéri szóját termeszteni, ha drasztikusan lecsökken a támogatása? A HEKTÁR Magágy beszélgetéssorozat adása a tavaszi szójás podcastra épül, egyfajta évértkelőként és más technológiai szemlélet bemutatásaként. Gribek Dániel műsorvezetőnek ezúttal gazdálkodó vendége is van, illetve az időjárással, klímával is foglalkozik, ami nagy hatással lehet a szója jövőjére. Vendégek: Bene Zoltánt, Karintia Kft. cégvezetője, aki a legutóbbi szójás podcastunkban is vendég volt. Czina György agrármérnök, gazdálkodó a Czinagro Farmgazdaság vezetője, aki gyümölcstermesztéssel, szántóföldi növénytermesztéssel is foglalkozik, évente nagyjából 50 hektáron termeszt szóját - sávműveléssel is. Mindezt Bekecsen, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. Németh Lajos meteorológus, a Karintia Kft. klímatanácsadója, aki minden témánkat elhelyezi majd az időjárás és a klímaváltozás összefüggéseiben. TARTALOM: 0:00 - 6:00 - Bevezető, ajánló, bemutatás 6:01 - 11:33 - Szója évértékelés 11:34 - 15:42 - Hova vessünk szóját? 15:43 - 32:05 - Szójatermesztést befolyásoló időjárás 2024-ben 32:06 - 39:56 - Talajkímélő szójatermesztés, gyomirtás Czina Györgynél 39:57 - 48:06 - Szója fajtaválasztás, vetés, tenyészidő 48:07 - 1:00:34 - Szójatermesztés önköltsége és jövedelmezősége 1:00:35 - 1:05:01 - Szója tápanyag-utánpótlás 1:05:02 - 1:09:27 - Szója másodvetés 2024-ben 1:09:28 - 1:21:59 - Klímaváltozás és hatása a mezőgazdaságra 1:22:00 - 1:28:30 - Szója betakarítása, tárolása 1:28:31 - 1:36:41 - Záró gondolatok, üzenetek 1:36:42 - Műsorzárás, elköszönés

Táji vízvisszatartás, csatornahálózatok, vízlépcsők, fokgazdálkodás, árvíz, belvíz, öntözés. Csak néhány kulcsszó, ami szóba kerül a HEKTÁR Morotva vízgazdálkodási podcast második részében. Mi lehet a megoldás a magyar, különösen az alföldi mezőgazdaság túlélése érdekében? Vissza a múltba vagy előre a modernizációban? Szemléletváltásra biztosan szükség van, de milyen mértékűnek kell lennie? Hogyan látja ezeket a kérdéseket egy vízgazdálkodással foglalkozó építőmérnök, és egy tájhasználattal, ökológiával foglalkozó geográfus? Avagy Cifka Gábor és Balogh Péter?

Van jövője a pásztoroló állattartásnak Magyarországon? Tényleg létezik harmónia ember és táj között a gyakorlatban úgy, hogy a megélhetés is biztosítva legyen? Mik ennek a feltételei a hozzáállástól és szemlélettől a munkaerőig? Megőrizhető-e a pásztorok többgenerációs tudása, és azok adaptálhatók-e napjaink gazdálkodásába? Hogyan lehet erdei legeltetést végezni, és van-e szükség villanypásztorokra egy hagyományokra épülő gazdaságban?

Gribek Daniel műsorvezető a HEKTÁR Szakmázó podcastban egy különleges témát dolgoz fel: a pásztoroló legeltetést, a táj és az ember harmóniáját. De mindez nem egyfajta romantikus visszaemlékezés, hagyománytiszteletből életre hívott beszélgetés, ami tiszteleg egy letűnt kor szellemiségének. Éppen ellenkezőleg. A műsor azt hivatott bemutatni, hogy éppen a mai kor kihívásaira lehet nagyszerű válasz ez az állattartási mód - persze, ha az embert megtalálja hozzá a gazdálkodó.

A HEKTÁR Szakmázó vendégei ezúttal:

- Dr. Varga Anna etnobiológus, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék tudományos munkatársa, aki hosszú ideje tanulmányozza a magyar pásztorkultúrát, elméleti szinten talán senkinek nincsen olyan átfogó tudása a a pásztoroló legeltetésről, fás legelőkről, mint neki. Ráadásul már kézbe vehetjük új könyvét "A vadon legeltetése" címmel.

Márffy Bence bakonyi gazdálkodó, állattenyésztő, aki Budapesten született és nevelkedett, ám feleségével és négy gyermekével már a Bakonyt tartja otthonának. Joggal, hiszen a 90-es évek óta él Paloznakon, illetve Lovason. Először lovakkal, majd húsmarhával foglalkozik, pásztoroló legeltetést

- Konkoly József, sáskai juhász, aki nagyjából 45 éve legeltet a Balaton-felvidéken. A Bakony–Balaton Örökös Pásztor elismeréssel is büszkélkedhet, és többgenerációs pásztor családból származik.

TARTALOM: 0:00 - 4:00 - Bevezető, vlogajánló

4:01 - 10:08 - Klímaváltozás egy juhász szemével

10:09 -14:38 - Pásztoroló legeltetés, fás legelők - a fogalmak

14:39 - 37:29 - A pásztoroló állattartás és legeltetés előnyei és kihívásai

37:28 - 42:13 - Lehajtás és lófürdetés a Balatonban

42:14 - 47:48 - A pásztoroló állattartás és legeltetés előnyei

47:49 - 56:15 - Munkaerő, pásztorok utánpótlása

56:16 - 1:04:47 - Kiből lesz jó pásztor, juhász?

1:04:48 - 1:11:44 - Hogyan zajlik a pásztoroló legeltetés?

1:11:45 - 1:26:44 - Szántóföldi legeltetés

1:26:45 - 1:19:36 - Kell-e villanypásztor?

1:19:37 - 1:26:12 - Jogszabályi környezet, további ökológiai előnyök

1:26:13 - 1:28:14 - Vad gyümölcsök a legeltetésben

1:28:15 - 1:40:14 - Az állattenyésztés jövője

1:40:15 - 1:44:39 - A vadon legeltetése könyvajánló

1:44:40 - 1:49:35 - A pásztoroló állattartás jövője - Összefoglalás

1:49:36 - 1:52:44 - Elköszönés, műsorzárás

Hogyan alakult át a napraforgó termesztése az elmúlt időszakban, és milyen jövője van ennek a tavaszi vetésű kultúrának? Mire érdemes odafigyelni a napraforgó biológiája, élettana szempontjából, hogy sikeresebben gazdálkodhassunk az olajos növénnyel? Mik a gyakorlatok más országokban, és mi a tápanyag-utánpótlásának titka? Mennyi nitrogénre van szüksége, és miért fontos számára a bór? Mennyire bonyolult a növényvédelme, és lesz-e könnyebb a gyomirtás a napraforgóban?

A HEKTÁR Plusz podcast ezúttal a Syngenta támogatásával készült, Gribek Dániel műsorvezető Szeleczki Attila fejlesztőmérnökkel beszélget.

TARTALOM:

0:00 - 3:00 - Bevezető, vlogajánló 3:01 - 7:10 - Van jövője a napraforgónak? 7:11 - 11:22 - Kihívások a napraforgótermesztés előtt 11:23 - 17:08 - A napraforgó növényélettana 17:09 - 20:57 - A napraforgó gyomirtása, gyomkezelése 20:58 - 28:08 - A napraforgó vetése - tőtáv, sortáv, magnorma 28:09 - 36:02 - A napraforgó növényvédelme - pl. Macrophomina 36:03 - 38:34 - A napraforgó kártevői 38:35 - 47:49 - Tápanyagutánpótlás - Nitrogénellátás 47:50 - 1:01:02 - Mikorelemek - pl. bór 1:01:03 - 01:09:35 - Napraforgó tapasztalatok - szántás, lazítás, no-till, strip-till avagy sávművelés 1:09:36 - 1:14:13 - Másodvetésű napraforgó 1:14:14 - 1:20:23 - Nemzetközi kitekintés, külföldi példák és tapasztalatok 1:20:24 - 1:22:21 - Műsorzárás, elköszönés

Milyen módszerekkel lehet egy területre, sőt akár tájegységre vizet visszaengedni? Hogyan zajlott ez a Szigetközben természetközeli módszerekkel, és ez vajon megvalósítható lenne az Alföldön is? Mi a legnagyobb gátja annak, hogy több legyen az öntözhető terület Magyarországon, és mit szól ahhoz egy alföldi gazda, ha több tábláját is ellepné a víz? Van-e hasonlóság egy szigetközi és egy dél-alföldi gazdaság között az aszályveszély és az öntözés kapcsán? És mi a helyzet azokon a táblákon, ahol nincsen lehetőség víz kijuttatására? Működik-e a no-till és a csökkentett talajművelés ezeken a területeken? El kell vezetni a belvizet?

A HEKTÁR új podcastsorozatában, az öntözéssel és vízgazdálkodással foglalkozó Morotva műsor első adásában Gribek Dániel három vendégével beszélget.

Földesi László, a Vásárhelyi Róna Kft. ügyvezetője, akik 4000 hektáron gazdálkodnak komoly tejelő állománynak előállítva a takarmányt. Hódmezővásárhelyen idén is voltak nagyon aszályos időszakok, május végéig például tavaszi szárazság is volt, így az öntözés fontos kérdés, ahogy a területeik vízellátása is.

Kertész József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, vagyis az EDUVIZIG Gróf Széchényi Ferenc-díjas, Pro Aqua díjas, ezüst érdemkeresztes nyugdíjas szakértő, akinek nevéhez többek között a Szigetközben a vizes élőhelyek rehabilitációja is kötődik, néhány napja pedig még a Lajtán végzett árvízi védekezést.

Lajos Mihály, szigetközi őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője, aki a HEKTÁR visszatérő vendége. Bár észak-nyugat-dunántúlon gazdálkodik, a területei aszályra hajlamosak a talajtani viszonyaik miatt. Több táblája öntözhető, de no-till, min-till technológiával is foglakozik, bárt ezt a hallgatók többsége tudja, hiszen Misi a HEKTÁR Nagyágyúk állandó szereplője.

0:00 - 07:13 - Bevezető, podcastajánló, bemutatás

7:14 - 23:37 - Árvízi védekezés és vízmegtartás árvíz idején

23:38 - 1:25:16 - Öntözési nehézségek Hódmezővásárhelyen és a Szigetközben

1:25:17 - 1:44:48 - Vizet vissza a tájba? Valós megoldás lehet ez?

1:44:49 - 2:05:55 - Talajművelés, öntözetlen területek technológiája, no-till, min-till

2:05:56 - Zárszó, elköszönés

A biológiai megoldások és készítmények piaca dinamikusan növekszik, aminek egyik oka, hogy változik a mezőgazdaságot érintő jogszabályi környezet, illetve a társadalom elvárása is. De milyen biológiai készítmények hatékonyak? Hogyan lehet eligazodni a rengeteg különböző termék és lehetőség között? Tényleg hatékonyak ezek a szerek és technológiák? Gribek Dániel műsorvezető a Syngenta által támogatott HEKTÁR Plusz podcastban Dr. Nagy Viktor biológiai termékmenedzserrel beszélget a biológiai növényvédőszerekről, a biostimulátorokról és lombtrágyákról, a nitrogén rögzítésére, a tápanyagok elérhetőségének és felvételének javítására használható tápanyag-hasznosulást segítő készítményekről és a biológiai csávázószerekről. Miért fontos ismerni a növények élettanát a biológiai megoldások hazsnálatánál? Nem veszélyes más kontinensek baktériumait alkalmazni adott célok eléréséhez? Hogyan választhatjuk ki a valóban hatékonyan, működő megoldásokat? Mi győzte meg a korábban kétkedő termékmenedzsert? Milyen szerepe van a napraforgó termesztésében a bórnak? TARTALOM: TARTALOM:

0:00 - 3:10 - Bevezető, vlogajánló

3:11 - 24:26 - Miért kellenek, és mit tesznek növényekkel a biológiai készítmények?

24:27 - 33:48 - Stresszhatások

33:49 - 43:00 - Biostimulátorok és kijuttatásuk

43:01 - 48:25 - Tápanyag-hasznosítást segítő készítmények

48:26 - 51:55 - Nem jelent veszélyt mondjuk egy dél-amerikai baktérium?

51:56 - 56:35 - Biológiai csávázószerek

56:36 - 1:05:35 - Mikor és hogyan éri meg biológiai készítményeket alkalmazni?

1:05:36 - 1:15:43 - Hogyan győződjünk meg a készítmények hatékonyságáról?

1:15:44 - 1:27:37 - Biológiai készítmények a napraforgóban

1:27:38 - 1:32:50 - A biológiai készítményeké a jövő?

1:32:51 - 1:34:44 - Befejezés, elköszönés