Vajon tudják-e a magyarországi gazdálkodók, hogy milyen jövő vár rájuk, és mennyire gyorsulhat fel a klímaváltozás a saját régiójukban? Mit tehetnek, hogy csökkentsék a károkat, van-e egyáltalán kiút? És mi a helyzet a generációváltással? Van-e utánpótlás a magyar határban, és ha van, akkor hogyan vehetik át a fiatalok a stafétát ebben a kihívásokkal teli időszakban?Ebben a HEKTÁR Magágy podcast adásban két égető témát állítunk középpontba: a regeneratív mezőgazdaságot és a generációváltást.Gribek Dániel műsorvezető vendége ezúttal:- Sipos Katalin (biológus, a WWF Magyarország igazgatója)- Göbölyös Károly (szaktanácsadó, gazdálkodó, Bács-Kiskun vármegye)Vajon tényleg egymás ellensége a természetvédelem és a profitabilitás, jövedelmezőség. Van-e közös pont, és ha igen, hogyan lehet kihasználni? Mennyire kritikus a talaj állapotának és a vízmegtartásnak a szerepe az adaptációban? Miért vallott kudarcot a "faltól falig szántás" a XXI. században?. Hogyan segítheti a precíziós gazdálkodás a fenntarthatóságot? Milyen nehézségekkel és lehetőségekkel jár a gazdaságátadás a gyakorlatban? MIben segít a támogatás?A műsor létrejöttét a NESTLÉ, és annak szakmai képzése támogatta:Részletek és regisztráció:https://sba.hellononprofit.hu/tematikus-kepzesek/regenerativ-mezogazdasag-es-generaciovaltas-hibrid-kepzes/A Nestlé és a Sustainable Business Academy közös, 5 hetes, gyakorlati alkalommal kiegészített online képzése abban támogatja a fiatal magyar gazdákat, hogy sikeresen felkészüljenek a mezőgazdaságot érintő legnagyobb kihívásokra.A program betekintést nyújt a klímaváltozás és a fenntarthatósági trendek hatásaiba, bemutatja a talajegészség megőrzésének és a regeneratív gazdálkodásnak a gyakorlati alapjait, valamint segít eligazodni a generációváltásból fakadó lehetőségek és nehézségek között. A képzés célja, hogy a résztvevők olyan tudást és szemléletet sajátítsanak el, amely egyszerre növeli gazdaságuk ellenálló-képességét és hosszú távú jövedelmezőségét. A képzés gazdaságlátogatással zárul, ahol a résztvevők ezeket a témákat a gyakorlatban is megismerhetik.

Hogyan alakult a 2025-ös év a talajmegújító gazdák számára? Több vegyszert és műtrágyát használnak fel a no-till rendszerben? Miért kihívás a napraforgó és a repce direktvetése? Milyen hibát nem szabad elkövetni a következő években? Van-e jó no-till fajta a különböző termesztett kultúrákban? Érdemes barkácsolni, ha egyedi gépészeti megoldásokra van szükség? Mire jó a vinasz, és nem tömíti el a permetezőgépet? Hogyan zajlanak a no-till AKG ellenőrzései? És sikeres-e a takarónövény technológia a Mecsek lábánál és a Velencei-tó térségében? Ebben az epizódban őszintén beszélgetünk a szélsőséges időjárásról, a no-till technológia buktatóiról és a direktvetés sikereiről is, de a "no-till mumusokról" is, mint amilyen a pocok, a csiga, a galamb, valamint a bérelt földek. Hogyan csökkenthető akár 40-50%-kal az inputanyag-költség? Miként értékelhető a no-till AKG első éve? Megéri a sok adminisztráció és rejt-e kockázatot a vércseládák kihelyezése?Gribek Dániel műsorvezető vendégei a Horváth házaspár, Ilona és István, Kozármislenyből, valamint Dörömbözi Ádám az Agárd környéki Dörömbözi Kft.-től. A stúdióbeszélgetést három bejátszó színesíti más gazdálkodóktól:Szeredi Attila, KiszomborSzabó Attila, FerencszállásSzabó Zoltán, HomokhátságTARTALOM:00:00 - Bevezető, vlogajánló04:44 - A kezdetek: Miért váltottak No-Tillre? 20:32 - Szeredi Attila (Kiszombor) tapasztalatai:24:52 - Tavaszi kultúrák értékelése: kukorica és napraforgó kihívások1:04:40 - Szabó Attila (Kukutyin Műhely) beszámolója1:08:07 - Őszi vetések: repce, búza, árpa és mások1:28:00 - Szabó Zoltán (Homokhátság) tapasztalatai:1:30:06 - Őszi vetések: repce, búza, árpa1:38:19 - No-till AKG, vegyszer-megtakarítás és takarónövények1:59:20 - Zárszó és összegzés

Az aszály és a stresszkezelés lassan a mindennapok része a magyar mezőgazdaságban. De vajon tényleg az aminosav készítmények jelentik a megoldást? Rengeteg termék van a piacon, és a gazdáknak nehéz eligazodniuk az ígéretek tengerében.Ebben a HEKTÁR Plusz epizódban Gribek Dani vendégei Dr. Parádi István (egyetemi adjunktus, ELTE Biológiai Intézet, ExperiPlant Kft.) és Szabó István (üzletág-fejlesztési igazgató, Pro-Feed Kft.).A beszélgetés során kíméletlenül tisztába tesszük a fogalmakat. Kiderül, miért „sarlatánság” azt állítani, hogy egy csávázószer önmagában eldönti a termést , és miért tévhit, hogy a növénynek „esszenciális” aminosavakra van szüksége – hiszen mindet elő tudja állítani.Főbb témák az adásban:⚠️ Sarlatánság a piacon: Miért nem létezik a termésnövelő csodaszer? 🧪 Növényi vagy állati eredet: tényleg számít?🔥 Aszály és stressz: Hogyan működik a Prolin nevű aminosav „svájci bicskaként” a növényben a sejtmembránok védelmére?📊 A SZITA-elv: Hogyan csoportosítsuk a biostimulátorokat? (Szabályzó, Irányító, Támogató, Aktiváló) 💰 Megtérülés: Miért nem termésnövelő anyagok ezek, és miért éri meg használni őket?TARTALOM:00:00 - Podcastajánló, bevezető04:07 - Alapok: Mik azok az aminosavak?12:44 - Stresszvédelem, ozmotikus nyomás17:50 - Miért kell pótolni, ha a növény magától is termeli?23:35 - Fagy, aszály és a prolin 29:40 - Hogyan igazodjunk el a piacon a rengeteg termék között?39:00 - A SZITA-elv: Így csoportosítsd a biostimulátorokat! 58:04 - Terra-Sorb termékcsalád01:16:00 - Aminoquelant termékcsalád01:20:47 - Speciális termékek01:34:00 - Megtérülés: Működik a gyakorlatban vagy pénzkidobás?01:46:06 - Összegzés és elköszönés

Inkább csináljuk a jót rosszul, mint a rosszat a továbbiakban is - ez az elve Padra István környezetvédelmi szakembernek és komposztálási szakértőnek, aki a HEKTÁR Magágy podcastsorozat legfrissebb adásában arra próbál rámutatni, hogy miért tartja a legjobb megoldásnak a regeneratív, talajmegújító gazdálkodást. Mit jelent az, hogy a vizet ültet ültetni kell? HOgyan jöhetnének helyre a kis vízkörök? MIért van különös jelentősége a talajtakarásnak, és miért nem csak a városokban van hősziget jelenség?

Inkább csináljuk a jót rosszul, mint a rosszat a továbbiakban is - ez az elve Padra István környezetvédelmi szakembernek és komposztálási szakértőnek, aki a HEKTÁR Magágy podcastsorozat legfrissebb adásában arra próbál rámutatni, hogy miért tartja a legjobb megoldásnak a regeneratív, talajmegújító gazdálkodást. Mit jelent az, hogy a vizet ültet ültetni kell? HOgyan jöhetnének helyre a kis vízkörök? MIért van különös jelentősége a talajtakarásnak, és miért nem csak a városokban van hősziget jelenség?

„Mi lesz veled, magyar gazda?” – talán az utóbbi évek legégetőbb kérdése. Az aszályok, a piacok kiszámíthatatlansága, a támogatási rendszer átalakulása és a gazdasági nyomás sok termelőt állít válaszút elé. De mik a valós csődkockázatok, és hol vannak a kitörési pontok? Hogyan lehet átalakítani a vetésszerkezetet úgy, hogy az ne csak túlélésről, hanem jövőképről is szóljon?

Milyen lehetőségei vannak a magyar agráriumnak, és miért lenne égetően fontos több dologban is változtatni? Valóban agrárország vagyunk-e még, vagy a magyar mezőgazdaság szerepe már csak elméletben erős? Miért nem óvják jobban a termelők a legértékesebb gazdálkodási eszközüket, a talajukat? Egyáltalán tudják-e, mennyit ér az? Sok vagy kevés élelem termelődik a világban, és mekkora konkurenciát jelent Dél-Amerika vagy éppen Kína? És mi lesz a jövő növénye? A kukorica, a napraforgó, a szója, a kender vagy más? És van-e értelme állattenyésztésben gondolkodni? Miért kellene támogatni, hogy a gazda ne csináljon semmit?

Ebben a HEKTÁR Magágy podcastban őszintén beszélgetünk a magyar mezőgazdaság jelenéről és jövőjéről. Szó esik a likviditási problémákról, az inputárak és terményárak közti feszültségről, a regeneratív és precíziós megoldások szerepéről, valamint arról, milyen gondolkodásra van szükség ahhoz, hogy a válság után is maradjon életképes út a gazdák előtt.

Tarts velünk egy kemény, őszinte, nyílt, szakmai, de emberi beszélgetésre, amely nemcsak a problémákról szól – hanem arról is, hogyan lehet újra talpra állni.Gribek Dániel műsorvezető vendégei ezúttal:- Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ agrárszakértője, a Magyar Kukorica Kör oszlopos tagja- Szabó László, a HOLD Alapkezelő alapítója, tulajdonosa, aki jópár éve bivalytartásba kezdett, és azóta próbálja felhívni a figyelmet a talajaink fontosságára.

TARTALOM:

0:00 - 3:14 - Bevezető, podcastajánló

3:15 - 32:06 - A magyar agrárium helyzete

32:07 - 53:30 - A mezőgazdaság jövedelmezősége és agrártámogatások

53:31 - 1:10:55 - Árutőzsde és piacismeret, értékesítési stratégia

1:10:56 - 1:40:57 - Mit vessünk? / Egészséges magyar élelmiszer

1:40:58 - 1:53:31 - Állattartás és talaj

1:53:32 - 1:56:10 - Podcastzárás, elköszönés

A HEKTÁR Nagyágyúk 10. adásában ismét érdekes és hasznos agrártémákat beszéltünk át. Először visszatekintettünk a gabona aratására, illetve Lajos Misi mák eredményeire, majd a kukorica és a napraforgó helyzetével, valamint betakarításával foglalkoztunk. Több helyen is volt megdőlt napraforgó, amit Berend Feri NAS adapterrel, Csepregi Attila pedig gabona vágóasztallal szedett fel. De milyenek lettek az eredmények? Tényleg féltermés született Lajoskomáron térségében? Egyáltalán mennyi eső esett Csepregi Attiláéknál? És mi kell a hatékony öntözéshez? Vajon tényleg a borsó lehet a következő nagy dobás a magyar takarmányozásban? Mi kell ahhoz, hogy az kiváltsa a szóját, és megmentse a száraz Alföldet? Búzából pedig prémium vagy a takarmány minőség a jobb választás a kockázatok fényében?Gribek Danival és állandó vendégeivel – Berend Ferenccel, Csepregi Attilával és Lajos Mihállyal – ismét itt a magyar agrárium legnépszerűbb podcastműsora, a HEKTÁR Nagyágyúk..Támogasd a HEKTÁR podcastot és vlogot 👉 www.hektarpodcast.hu/tamogatasokTÉMÁK:- A borsó szerepe a takarmányozásban – kiválthatja-e a szóját, és lehet-e a borsó az alföldi gazdák megmentője?- Féltermés a kukoricánál Lajoskomárom környékén.- Az őszi búza minősége és a választás dilemmái: prémium vagy takarmány?- Rövid helyzetjelentések árpáról, mákról, napraforgóról- Miért hadgyakorlat az öntözés?TARTALOM:0:00 - 3:16 - Bevezető vizslákkal3:17 - 15:04 - Gabona aratási tapasztalatok15:05 - 17:22 - Misi elsőéves mák tapasztalati17:23 - 48:44 - Kukorica és napraforgó eredmények, kihívások48:45 - 1:09:37 - Öntözési anomáliák1:09:38 - 1:43:47 - Borsó - az Alföld megmentője?1:43:48 - 2:20:40 - Minőségi vagy takarmánybúza?2:20:41 - 2:22:52 - Műsorzárás, elköszönés

Milyen lisztet keres ma egy pék, és ez miért fontos a gazdálkodók számára? Milyen tulajdonságok kellenek egy búzánál, hogy jó liszt legyen belőle? Milyen különbségeket tapasztal egy pék a különböző lisztfajták használata során?A HEKTÁR podcast Magágy beszélgetéssorozatában folytatjuk a párbeszédet a minőségi búza termesztéséről és jelentőségéről. Tavaly két műsorban már felvetődött a liszt, a kenyér, a minőségi búza termesztése. Egyfajta alapozó volt a TMG Egyesülettel és Ormós Gabriellával az Egy egészség alapelvről szóló beszélgetés, majd következett a jelen műsor első része, amikor a liszt állt a középpontban. Ezúttal viszont a kenyéré a főszerep, méghozzá egy sztárpék közreműködésével... Gribek Dániel műsorvezető vendége:Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetőjeKörösi Tibor, a Karintia Kft. fejlesztési vezetőjeSzabadfi Szabolcs, vagyis Szabi a pék, aki Ausztriában és Olaszországban tanulta ki a kenyérsütés fortélyait.

Mekkora a baj a határban - főleg a kukorica kapcsán? Mi lehet a kultúrnövény sorsa? És a családi gazdaságok jövője? Van realitása a gazdálkodók összefogásának? Egy béraratás vagy a saját kombájn használata a kedvezőbb? Mi lehet a megoldás a csiga ellen a no-tillben? Van-e értelme a fehérjetámogatásnak? És elég lesz-e a pozitív záráshoz a kalászosok felvásárlási ára?Többek között ezekről a kérdésekről és témákról beszélgetnek Gribek Dániel műsorvezető közreműködésével a HEKTÁR nagyágyúi, Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály.🎙 A beszélgetésben szó esik:az aszály hatásairól és a kukorica jövőjérőla béraratás kontra saját kombájn dilemmájáróla csigakárról no-till technológiábanaz összefogás akadályairól a hazai agráriumbana fehérjetámogatások és a kalászos felvásárlási árak szerepérőlTARTALOM:0:00 - 1:52 - Bevezető, podcastfelvezető1:53 - 56:07 - Határszemle és aszályhelyzet56:08 - 1:08:08 - Fehérjetámogatás és támogatások1:08:09 - 1:32:12 - Terménydiverzifikáció és kukorica1:32:13 - 1:43:18 - Saját kombájn vagy béraratás?1:43:19 - 2:18:35 - Gazdálkodók összefogása2:18:36 - 2:43:43 - Felvásárlási árak

Milyen problémás határozatokat kaptak az elmúlt időszakban gazdálkodók és szaktanácsadók az AÖP-vel kapcsolatban? Mi mindent sérelmeznek a szakemberek, és mi a probléma a fellebbezések gyakorlatával? Mi mindenért járnak szankciók az AKG esetén, és valóban rettegnek az új ciklustól a termelők? És vajon a legjobb időszakban vannak-e helyszíni ellenőrzések?Gribek Dániel műsorvezető ezúttal Pálné Dr. Harcsa Mariattával, a Növénydoktor Kft. tulajdonosával, növényorvossal, szaktanácsadóval, valamint Morva Tamás növényorvossal, szaktanácsadóval, a Morvanövénydoki Kft. tulajdonosával beszélgetett őszintén, tabuk nélkül az agrártámogatások adminisztratív hátteréről.Kérjük, támogassátok a HEKTÁR podcastok elkészítését! Ez a beszélgetés a HEKTÁR Magágy beszélgetéssorozat különkiadása, és nem jöhetett volna létre közösségi támogatás nélkül. Ez a műsor jó példája annak, hogy milyen adások készülhetnek közösségi finanszírozásból, hiszen ehhez a témához vélhetően nehezen tudtunk volna szponzort szerezni. Ez tehát a TI podcastotok, köszönöm a támogatóimnak, hogy létrejöhetett. 🎯 www.hektarpodcast.hu/tamogatasFontos mondatok a műsorból:- Bármi hibát érzékel a nemzeti adóhatóság, azonnal hiánypótlásra kötelez – egy AÖP-re nincs ilyen esélyünk.- Eltelt két év, és még mindig ugyanazok a tipikus hibák jönnek, és nem látom azt, hogy egyszerűsödne maga a rendszer.- Telefonhasználatban nem túl jártas gazdálkodó azért többmilliós szankciót kapjon, hogy elkészült a fotó egy régi doboz kaszáról, és az a probléma, hogy nem látszik, hogy hátul van.- A legtöbb támogatásnak az alapja az eGN, mert azt ellenőrzik, hogy ez rendben van-e. Tökéletesen kellene, hogy működjön – de nem működik.- Az ellenőrökkel általánosságban maximálisan meg vagyok elégedve, mert én nem találkoztam még rosszindulatú, büntetni akaró ellenőrrel.- Növényorvosként fölvisszük a permetezésekhez a tapadásfokozó segédanyagokat is. Tévesen a rendszer ezeket tiltott szerként szűrte ki.- Nagyon nehéz, amikor kimondod egy gazdálkodónak, hogy „hát, figyelj, egy éven belül, ne számolj vele”. Ezek súlyos összegek...- Az Irányító Hatóság nem veszi figyelembe, hogy a termelő már jó esetben ősszel elkezdi a következő évét megtervezni – sőt, akár már nyár elején.- 2023-24-ben a karbamidot "irtottam", mert nem tudok azonosulni a kijuttatásával. Ezt a hozzáállásomat viszont megváltoztattam, mert belátom, hogy ez az egyik legkockázatmentesebb AÖP-vállalás.- A kiírás és a beadás után, ha jól számolom, ötször módosították visszamenőlegesen magát a felhívást.TARTALOM:0:00: - 3:42 - Bevezető, vlogajánló3:43 - 47:41 - AÖP problémák47:42 - 1:04:14 - Ellenőrzések1:04:15 - 1:16:00 - AKG problémák és félelmek1:16:01 - 1:44:14 - A szaktanácsadók helyzete és javaslatai