Hogyan érdemes nekikezdeni a no-till technológiának a Homokhátságban vagy éppen a kötött földjeiről híres Békésben? Van-e egyáltalán lehetőség, és milyen kiegészítő technológiákkal érdemes még foglalkozni? Milyen takarónövény fajok váltak be, és hogyan kell tápanyagot pótolni?

Gribek Dani a HEKTÁR mezőgazdasági podcast Magágy beszélgetéssorozatában arra keresi a választ, hogy működhetnek-e a talajvédelmi agrotechnológiák homokon és  kötött talajon, tehát a két véglet esetében. Ezért két olyan termelőt hívott el a stúdióba, akik az Alföldön ezen a két, kifejezetten nehéz terepen próbálnak minél eredményesebben gazdálkodni úgy, hogy közben a talajaikkal is törődnek.

Szinte betonnal kell megküzdenie Gyomaendrőd térségében Kis Edének, aki 70-es kötöttségű földeken próbál direktvetést és sávművelést kombinálni mintegy 260 hektáron.

Kisebb területen ugyan, de 40 hektáron indult el a regeneratív úton Szabó Zoltán, aki Kiskunmajsa vidékén homokban próbál talajt javítani, direktben vetni, takarónövényezni. De vajon nem szélmalom harc ez?

A legfrissebb HEKTÁR podcastból kiderül!