a Gen Z kivonulása a felelősségvállalás alól nem forradalmi aktus, hanem egy rendszerszintű teheráthárítás, aminek a cechét az X és az Y generáció fizeti meg.
de miért látjuk őket passzívnak, és miért érezzük mi, vezetők és szülők, hogy megint ránk maradt a koszos edények elmosogatása?
ebben az epizódban lebontom a generációs mítoszokat, és megnézzük a húsbavágó neurobiológiai és stratégiai valóságot:
dopamin-matematika: miért „fáj” biológiailag a lassú, analóg munka egy digitális idegrendszernek?
a hókotró-generáció bűne: hogyan sorvasztottuk el a gyerekeink rezilienciáját a túlzott biztonsággal?
interfész-vezetés: miért a te dolgod megépíteni a hidat, és hogyan néz ki a 3-pilléres protokoll, ami véget vet a „terapeuta-főnök” szerepnek?
a mamahotel lebontása: hol van az a pont, ahol a támogatás átcsap káros kiszolgálásba, és miért a bukás az egyetlen út a felnőtté váláshoz?
ez az adás nem a panaszkodás, hanem arról szól, hogyan építsünk olyan munkakultúrát, ahol a felelősségvállalás újra alapértelmezett, és a vezetés nem egyenlő az önfeláldozással.
a kérdés nem az, hogy a gen Z-sek miért nem akarnak vezetni. hanem az: ha nem ők, akkor ki?
- - - - - - - - -
az említett linkedin bejegyzés itt: LINK
kapcsolat:
egyéni és csoportos coaching, employee wellbeing programok: banandras.hu
iratkozz fel a heti HAC hírlevélre!
csatlakozz a HAC közösség fb csoporthoz!
kövess az instagramon @halottnakacoach!
adásnapló és blog: halottnakacoach.hu
ADNI JÓ - legyél te is mecénás!
egyszeri támogatás:
revolut: @andrasban
iratkozz fel a halottnak a coachra a patreonon exkluzív tartalmakért és támogasd a munkámat havi 1 kávé árával!