A mai vendégem Eszter, a pécsi katolikus neveltetésű 22 éves közgazdász, aki Budapesten az ország egyik legmenőbb cégénél dolgozik és bizony kétségei vannak a jövőjével kapcsolatban. 

Története jól bemutatja a „Quarterlife crisis”-nek, magyarul kapunyitási pániknak nevezett jelenség sok elemét.

A kapunyitási pánikot a kapuzárással ellentétben éppen a túl sok lehetőség kiszámíthatatlansága és az állandóan változó viszonyok jellemzik. Az életkezdési krízis leginkább a 20-as, 30-as, főképp a felsőoktatásban tanuló korosztályt érinti, kevésbé jellemző azokra a fiatalokra, akik nem mennek egyetemre. 

Modern világunkban, habár a lehetőségek száma folyamatosan gyarapodik, éppen ebből adódik a fiatalokban a szorongás és a bizonytalanság: vajon jó úton indulnak-e majd el tanulmányaik befejezése után? Egyáltalán megfelelő hivatást választottak-e maguknak? Mi lesz, ha már a szülők nem lesznek ott jól megszokott támaszként a fiatal háta mögött? Annyi elvégzendő feladatot látnak maguk előtt a fiatalok, hogy jobbnak látják, ha bele sem kezdenek, mert túl bonyolultnak, túl összetettnek tűnnek számukra a felnőtt élet kihívásai. 

Tartsatok velünk ebben a szuper, inspiráló és számomra reményt adó beszélgetésben!