A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója arról beszélgettek, hogyan hat a pénzügyi bizonytalanság a mentális és a fizikai egészségünkre – és miként segíthetnek a fintech megoldások abban, hogy csökkenjen a stressz és tudatosabb pénzügyi döntéseket hozzunk.

A pénzügyi stressz ördögi köre

Egy friss Intrum-kutatás szerint Magyarországon a lakosság mindössze 39 százaléka érzi pénzügyileg stabilnak magát, míg 61 százalék állandó szorongással küzd. A pénzügyi problémák nemcsak lelki terhet jelentenek. Gyakori következmény a magas vérnyomás, migrén, gyomorpanasz - vagyis tipikus pszichoszomatikus tünetek.

A tartós stressz ráadásul blokkolja a racionális döntéshozatalt, így sokan impulzívan, rövid távon gondolkodva költenek, ami tovább rontja a helyzetet. Ez egy önmagát erősítő spirált indít el.

Mit tehetünk a stressz ellen?

Az adásban elsősorban technológiai megoldások kerültek előtérbe, amelyek segíthetnek a pénzügyi terhek áthidalásában. A modern digitális pénzügyi alkalmazások ugyanis ma már gyakran sokkal többet nyújtanak egyszerű számlavezetésnél. Siklós Bence három fő területet emelt ki:

• Transzparens pénzügyek kezelése – AI-alapú monitorozás figyelmeztet, ha várhatóan túlköltekezünk, és személyre szabott tippeket ad, hogyan kompenzálhatjuk a kiadásokat.
• Gamifikáció és motiváció – játékos elemek, pontgyűjtés, kihívások, amelyek vonzóbbá teszik a pénzügyi tudatosságot. A gamification piaca mára milliárd dolláros iparággá nőtt.
• Automatizált megtakarítások – például a fizetés egy részének automatikus félrerakása, vagy a vásárlások kerekítése révén keletkező aprópénz gyűjtése. Ezek apró, viszont motiváló sikerélményeket adnak.

A felelősség főleg a felhasználót terheli, de a szolgáltatót is

A fintech eszközök segíthetnek, de akár kísértésbe is vihetnek: ugyanazok a mechanizmusok ösztönözhetik a túlköltést, mint amelyek a tudatosságot erősítik. Ezért felelősség hárul mind a szolgáltatókra, mind a felhasználókra, hogy jól döntsenek.

Pozitív példa, hogy több nyugat-európai banknál (pl. Monzo, Starling) már bevezették a szerencsejáték-korlátozó funkciót, amely segít az impulzív döntések visszafogásában.

A tudatosságot már gyerekkorban érdemes felépíteni

A pénzügyi bizonytalanság sok esetben a tudatos pénzhasználat hiányából fakad. A pénzhez való hozzáállásunkat, szokásainkat pedig fiatal korban is alakítjuk: a fiatalok általában a szüleiktől tanulnak el szokásokat és attitűdöket. A hagyományos oktatási rendszerekben ugyanis nagyon korlátozott a személyes pénzügyekkel kapcsolatos edukáció.

A Peak saját Peak Edukációs Platformja ebben nyújt támogatást: rövid, személyre szabott mikroleckékkel, játékos kvízekkel és AI-asszisztenssel segít a pénzügyi ismeretek elsajátításában. A cél, hogy már fiatal korban kialakuljanak a jó szokások, amelyek csökkenthetik a felnőttkori pénzügyi szorongást.

A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Sziget Fesztiválon beszélgetettünk Maria Lukash-sal, a Revolut közép-kelet-európai régiójáért felelős vezetőjével, erről az interjúról mesél Siklós Bence a Fintech Világában is. Az interjúban szó esett a neobank stratégiájáról, a magyar piac jelentőségéről, valamint arról, hogy a Revolut hogyan tervezi levetkőzni az „utazókártya” imázst, és elsődleges pénzügyi szolgáltatóvá válni hazánkban.

A Revolut ma már több mint 60 millió felhasználóval rendelkezik világszerte, és néhány éven belül 100 millióra szeretné növelni ügyfélszámát. Magyarország ebből kiemelt szerepet kap: jelenleg közel 2 millió magyar ügyfél használja a szolgáltatást, és az elmúlt 1–2 évben tapasztalták a legnagyobb bővülést.

Karrier, pszichológia és fintech

Maria Lukash pályafutását az OTP Banknál kezdte marketing területen, majd a Google-nél szerzett tapasztalatokat. Pszichológia mesterdiplomáját szintén hasznosítja a munkájában, hiszen szerinte elengedhetetlen, hogy egy pénzügyi szolgáltató valóban a felhasználók szemszögéből lássa a világot. A Google-t elhagyva kézzelfoghatóbb termékfejlesztési kihívások után kutatott, ekkor érkezett a Revoluthoz. A cég termékfejlesztéseit saját maga is látta, hiszen 2018 óta felhasználója az alkalmazásnak.

Lukash elmondása szerint a Revolut termékfejlesztési filozófiája három pilléren nyugszik: adat, termék és problémamegoldás. Minden új funkció abból indul ki, hogy a felhasználók valódi igényeire adjon választ.

Magyar piac: már nem csak utazóknak

Az interjú egyik legfontosabb megállapítása, hogy a magyar felhasználók tranzakcióinak 75 százaléka már belföldön történik. Ez világosan mutatja, hogy a Revolut mára jóval több, mint egy praktikus kártya külföldi utazásokhoz. A növekedésben az előfizetéses szolgáltatások is szerepet játszanak, bár Lukash szerint a több bankszámlával rendelkező ügyfelek ritkán fizetnek több prémium csomagra.

A közép-kelet-európai régió kiemelten fontos a Revolut számára, különösen a valuták sokszínűsége miatt. Ennek részeként a fintech továbbra is tervezi magyarországi fiók megnyitását és a magyar IBAN bevezetését, ami Lukash szerint a bizalom erősítésének kulcslépése lehet.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója három, látszólag távoli, de a globális pénzügyi színtér szempontjából kulcsfontosságú trendet boncolgatott. A Revolut Forma 1-es megjelenésétől a bankok zöld vállalásainak gyengülésén át a mesterséges intelligencia-óriások rekordösszegű tőkebevonásáig izgalmas hírek kerültek terítékre.

Revolut az Audi Forma 1-es csapatánál

A Revolut egyre határozottabban építi globális jelenlétét, most éppen a Forma 1 világába lépve: a brit fintech lesz a 2026-ban rajtoló Audi csapat névadó szponzora. A két márka együttműködése igazán izgalmas: az Audi egy régi múltú, tradicionális, míg a Revolut egy feltörekvő, modern brand. A Revolut világszerte óriási ügyfélbázissal rendelkezik, a partnerség célja pedig a rajongói élmény új szintre emelése – akár rajongói tokenekkel, nyereményjátékokkal és prémium ügyfélprogramokkal.

Repedező klímaszövetségek

Az ESG-hullám nemcsak erősödni, de gyengülni is tud: a HSBC kilépett az ENSZ klímaszövetségéből, és több nagybank is hasonló lépésre készül. Bár a globális felmelegedés kézzelfogható tény, a pénzintézetek zöld ígéreteinek jelentős része Suppan Márton szerint puszta „greenwashing” volt – hangzatos, de kevés konkrét eredménnyel. A politikai támogatás és az ügyfélérdeklődés csökkenése egyaránt gyorsítja a trendet.

AI-milliárdok: OpenAI és Anthropic

A mesterséges intelligencia piaca továbbra is forró, a tőke pedig szinte korlátlanul áramlik. Az OpenAI idén 40 milliárd dollárt szeretne bevonni 300 milliárd dolláros cégértékelés mellett, az Anthropic pedig 5 milliárd dollárt gyűjtött be 170 milliárdos értékeltségen – mindezt néhány év működés után. Bár a cégek még nem nyereségesek, az előfizetői bázis és az árbevétel dinamikusan növekszik, miközben a technológia egyre több iparágat hálóz be.

A TrendFM-en futó Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető Farkas Adriánt, a Fülöp-szigeteki Munkavállalók Közép-európai Foglalkoztatásáért Szövetség elnökét látták vendégül. A beszélgetés középpontjában a Magyarországon egyre jelentősebb szerepet betöltő filippínó vendégmunkások helyzete, társadalmi és gazdasági hatásai, valamint jövőbeli kilátásai álltak.

Miért éppen a Fülöp-szigetek?

Farkas Adrián elmondta, hogy ma már több mint nyolcezer filippínó vendégmunkás dolgozik Magyarországon, a szövetségük pedig tíz alapító taggal – köztük logisztikai, turisztikai és élelmiszeripari nagyvállalatokkal – jött létre. A filippínók számos szektorban jelen vannak, az autóipartól kezdve, a turizmuson át az agráriumig. Az ország 7641 szigetből áll, és 116 milliós lakossággal rendelkezik – csak Manilában 20 millióan élnek. Az átlagéletkor 23,4 év, és az aktív, munkaképes korú filippínók 61 százalékát teszik ki a teljes populációnak.

Department of Migrant Workers

A filippínó vendégmunkások külföldi foglalkoztatását a Fülöp-szigeteken egy rendkívül szigorúan szabályozott állami rendszer biztosítja, amelynek élén ma a Department of Migrant Workers áll. Farkas Adrián hangsúlyozta, hogy ez a struktúra nem új keletű:

„Ez egy negyvenéves, nagyon szabályozott, nagyon szigorú rendszer, amelyen keresztül tudnak a munkavállalók elmenni más országokba munkát vállalni.”

A minisztérium célja kettős: egyrészt a hazai munkaerőpiac tehermentesítése, másrészt annak garantálása, hogy a külföldre távozó filippínók biztonságos és törvényes keretek között dolgozhassanak. A rendszer lényege, hogy csak akkreditált foglalkoztatók alkalmazhatnak vendégmunkásokat – az akkreditáció során több mint tizennégy féle dokumentumot vizsgálnak meg, beleértve a munkakörülmények és a fogadó vállalat működésének ellenőrzését.

Sőt, sok esetben a magyar minisztérium helyi képviselői is személyesen felkeresik a cégeket. Ezzel biztosítják, hogy a filippínó munkavállalók valódi munkahelyeken, tisztességes körülmények között helyezkedhessenek el, elkerülve az illegális toborzásból fakadó visszaéléseket. A rendszer tehát nem csupán a munkavállalók érdekeit védi, hanem a fogadó országok számára is garanciát jelent a megbízható és stabil munkaerőre.

Hol van a legnagyobb igény rájuk?

A legnagyobb kereslet az autóiparban mutatkozik, ahol a gyárak és beszállítók számára kulcsfontosságú a folyamatos munkaerő-utánpótlás. A második helyen a turizmus áll, ahol a vendégmunkások jelenléte különösen a szállodaiparban és vendéglátásban jelent megoldást a munkaerőhiányra. Adrián szerint a filippínók kedvessége és szolgálatkészsége miatt kifejezetten jól illeszkednek a turisztikai ágazat igényeihez. A harmadik legfontosabb terület az agrárium, ahol a mindennapi munkákhoz elengedhetetlen a megbízható és kitartó munkaerő. 

„Az agráriumban is óriási szükség van rájuk: a mezőgazdaságban, például dinnye- vagy zöldségtermesztésben már most is sokan dolgoznak.” – emelte ki.

Emellett más iparágakban, például a feldolgozóiparban, szintén egyre nagyobb az igény filippínó munkavállalókra, különösen ott, ahol a magyar munkaerő nehezen elérhető vagy nem áll rendelkezésre.

Ez a széles ágazati jelenlét azt mutatja, hogy a filippínó munkaerő nem csupán átmeneti megoldás, hanem hosszú távon is kulcsfontosságú szereplővé válhat a magyar gazdaságban.

Mi...

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Kovásznai Ádámmal, a BUPA üzletág vezetőjével beszélt a digitális platform friss nemzetközi díjáról, illetve következő nagy dobásáról.

Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett az MBH Bankhoz köthető BUPA platform. A pénzügyi szektor egyik legrangosabb eseményén, a Euromoney Global Awards for Excellence díjátadón nemzetközi elismerést nyert. A „Best Digital Banking Solution for SMEs in Hungary” díjat Londonban vette át a csapat. Olyan piaci szereplőkkel említik őket így egy lapon, mint a Revolut vagy a Citi.

A Bupa digitális megoldásait az MBH Bank 100 százalékos leányvállalata, az MBH eFIN Technologies Zrt. fejleszti és üzemelteti. A platform az elmúlt években fokozatosan építkezett, ma pedig már több tízezer KKV-t szolgál ki számlázási, cégalapítási és egyéb digitális szolgáltatásokkal.

Hamarosan pedig elindul az Iránytű nevű előfizetéses szolgáltatás is.

A BUPA következő nagy dobása a személyre szabott, automatizált könyvelési javaslatokat, kiadás-kategorizálást és cashflow előrejelzést fog nyújtani a vállalkozóknak. A mesterséges intelligenciával támogatott megoldások az egyes tételek – például egy IKEA-számla – szétbontását és értelmezését is könnyebbé teszik.

A díj apropóján Kovásznai Ádám, a BUPA üzletág vezetője volt a Fintech Világa rádióműsor vendége, ahol Suppan Mártonnal, a Peak alapító-vezérigazgatójával és Érczfalvi Andrással beszélgetett a stratégia sikeréről, az adatalapú működésről és arról, hogyan válik egy magyar platform nemzetközi szinten is kiemelkedővé.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója egy különleges és kevéssé ismert pénzügyi területet elemeztek ki: a predikciós piacokat. Ez egy relatíve új, rendkívül izgalmas, ugyanakkor komoly tétre menő piac lehetőséget ad arra, hogy bárki „fogadjon” jövőbeli eseményekre – legyen szó politikáról, klímaváltozásról vagy akár egy tévésztár vacsorájáról.

Mi is az a predikciós piac?

A predikciós piac egy olyan szabályozott kereskedési környezet, ahol meghatározott jövőbeli események kimenetelére lehet tétet tenni. Minden egyes kontraktus bináris kimenetelű: vagy fizet (ha bekövetkezik az esemény), vagy nem fizet (ha nem következik be az esemény). Az árfolyam ezek között mozog, így minél valószínűbb van egy esemény bekövetkezése, annál magasabb lesz a potenciális kifizetése. A szorzókat - például a Kalshi platformján - a piaci “hangulat” alakítja, amely dinamikusan változik a felhasználók cselekvései szerint

A pápaválasztástól az a globális átlaghőmérsékletig – minden is lehet tét

A piac rendkívül sokszínű. A kereskedők már évtizedekkel ezelőtt is fogadtak pápaválasztásokra, de ma már sokkal strukturáltabb formában tehetünk téteket:

• Lesz recesszió 2025-ben?
• Trump nyeri a következő amerikai elnökválasztást?
• Történik-e katonai konfliktus egy adott ország ellen?
• Milyen lesz a globális átlaghőmérséklet jövőre?

A lehetőségek száma szinte végtelen – és nem csak a szórakozásról szól, hanem komoly fedezeti (hedge) stratégiák része is lehet ez a kereskedési forma.

Pontosabb, mint a közvélemény-kutatás?

Suppan Márton szerint a predikciós piac sokkal pontosabb képet nyújthat, mint a közvélemény-kutatók. Ennek oka egyszerű: a piacon mindenki a saját pénzét teszi fel egy esemény kimenetelére, nem csupán válaszol egy kérdőívre.

Ez teljesen más pszichológiai viszonyt teremt – ha valódi tét van, az emberek kétszer is meggondolják, mit gondolnak valójában.

A spekuláció és a fedezet között félúton?

Bár sokaknak a szerencsejáték jut eszébe a fogadásról, a predikciós piac nem kizárólag erről szól. A nagy intézményi szereplők gyakran használják ezeket a piacokat komoly kockázatok lefedezésére: például ha egy cég kitettséggel rendelkezik egy politikai esemény irányába, akkor egy ilyen kontraktus segítségével biztosíthatja a pozícióját.

Nem mellesleg a predikciós piac szabályozása – főként az Egyesült Államokban – folyamatosan fejlődik. Bár a szerencsejátékhoz hasonló jegyeket mutat, a piaci mechanizmusai és felügyeleti háttere jóval transzparensebb. Egyes platformok kifejezetten bizonyos témákra – például klíma, geopolitika vagy választások – specializálódnak. Ennek köszönhetően egyre több szereplő is jelenik meg a szektorban, és többen már nagyra is nőttek: július elején a Kalshi, predikciós piaci infrastruktúra vállalat 185 millió dollár tőkét emelt, 2 milliárd dolláros cégérték mellett.

A predikciós piac lényege: pénzért véleményt mondani. Ez nemcsak pénzügyi szempontból hasznos, hanem pszichológiai hatással is bír. Ha pénzt kell tenni egy állítás mögé, az emberek sokkal tudatosabban mérlegelik a jövőt – és ennek hosszú távon akár edukációs vagy társadalmi haszna is lehet.

A teljes adás a...

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója arról beszélgettek, miként változtatja meg a hazai kriptopiac működését a 2025 júliusában elfogadott új szabályozás, és milyen hatással van ez a szolgáltatók mellett immár a felhasználókra is.

A MiCA magyar kiegészítése

Az Európai Unió kriptopiacra vonatkozó, MiCA (Markets in Crypto-Assets) nevű rendelete hosszú előkészítés után végül 2024. július 1-jén életbe lépett. A szabályozás lényege, hogy egységes keretet adjon az európai kriptoeszköz-piac működésének, és minden kriptószolgáltatót kötelezzen a működéshez szükséges licenc megszerzésére.

A magyar törvényhozás azonban egy sajátos elemmel egészítette ki újonnan az uniós szabályozást: létrehozta a validátor kategóriát, egyfajta másodlagos kontrollmechanizmust, amely új szintre emelné a tranzakciók átláthatóságát és a fogyasztóvédelmet.  A törvény elfogadása nagy port kavart a magyar közéletben és kripto-társadalomban.

Két felügyeleti szerv, két külön szerepkör

A magyar szabályozásban a kriptószolgáltatókat továbbra is az MNB (Magyar Nemzeti Bank) felügyeli, míg a validátorok működését az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) ellenőrzi. A validátor egy olyan speciális szereplő, aki a már MNB által szabályozott szolgáltatók mögött második szűrőként működik, és konkrét tranzakciókat is ellenőrizhet, akár az eszköz eredetét is visszakövetve.

Ez a modell újdonság Magyarországon, és ha jól működik, példaként szolgálhat más országok számára is. Az SZTFH jelenleg dolgozik a pontos részletek kidolgozásán, így a validátorszerepkör gyakorlati megvalósítása még formálódik.

A végfelhasználók is célkeresztben?

A legnagyobb változás talán mégsem a szolgáltatókat, hanem a felhasználókat érinti. Az új magyar jogszabály kimondja, hogy az ügyfelek is felelősségre vonhatók, ha tudatosan olyan szolgáltatótól vásárolnak, akinek nincs megfelelő engedélye.

Ez elsőre ijesztően hangozhat, de a műsorban Suppan Márton is hangsúlyozta: a szándékosság és a rosszhiszeműség kulcsfontosságú tényezők. Aki jóhiszeműen kereskedik, például egy korábban ismert és megbízható platformon vásárol, nem kell, hogy börtönbüntetéstől tartson. A cél nem a tömeges kriminalizálás, hanem az illegális szereplők kiszűrése és a pénzmosás visszaszorítása.

Az adásban továbbá szó esik a Revolut kriptoszolgáltatásainak leállásáról és licenszmulasztásáról, valamint arról, mi várhat most a végfelhasználókra. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Gyimesi Istvánt, a Cardinal ügyvezetőjét fogadta. Az adásban a Cardinal, magyar fintech siker történetéről beszélgettek, amely a digitális vállalati bankolás megkerülhetetlen szereplőjévé vált több mint három évtizedes múltja alatt.

Internet előtt indult digitális vállalati bankolás

A Cardinal története még az internet előtti időszakban indult, modemes banki kapcsolatokat kezelő rendszerekkel. A cég már akkor azt tűzte ki célul, hogy levegye a terhet az ügyfélszolgálatokról, és megkönnyítse a vállalatok számára a pénzügyek kezelését digitálisan. 

Azóta az Electra platform folyamatosan fejlődött: ma már modern API-k, ERP- és BI-integrációk, mobil- és internetbanki megoldások állnak az ügyfelek rendelkezésére. Manapság már szinte minden nagybank vállalati ügyfele találkozik a Cardinal megoldásával - akár tudtukon kívül is.

A Cardinal megoldásai ma több százezer felhasználóhoz jutnak el, a vállalat szinte sosem kommunikált közvetlenül a végfelhasználók felé. A fintech cég elsődleges ügyfelei a bankok, amelyek a Cardinal technológiáját használva szolgálják ki saját vállalati ügyfeleiket.

Az adásban további részleteket is megtudhatunk a Cardinal működéséről, a 33 éves sikerének titkairól, és a külföldi terjeszkedés lehetőségeiről is. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója három sokkoló fintech sztorit hozott: extrém kriptokereskedők, egy nagyon drága (bukott) brit banki app, valamint a magyar bankszámlákról eltűnt milliárdok álltak a középpontban.

Trenchies: a spekuláció végletei a kriptopiacon

A műsor első részében a „Trenchies” nevű kereskedési jelenség került terítékre. Ez az extrém spekulatív kereskedői stílus mémcoinokkal történő villámgyors adásvételt jelent, ahol a hozam akár másodpercek alatt is elérheti a több száz százalékot. 

A módszer azonban rendkívül kockázatos: egy rossz pillanatban kivett mosdószünet is pénzügyi katasztrófát okozhat. Mint Suppan Márton fogalmazott: ez nem magányos harcosok terepe, hanem jól informált, technológiailag felkészült közösségek terepasztala.

35 milliárdos bukás: a Zing története

A HSBC brit leányvállalata által fejlesztett Zing nevű pénzküldő alkalmazás kudarca is elemzésre került. A bank két év és 35 milliárd forint elköltése után döntött úgy, hogy beszünteti a projektet. 

Az indok: a belső szervezeti kultúra, a túlzott technológiai kötöttség és az elégtelen vezetői támogatás. A Revolut és a Wise példáját követő projekt jó ötletnek indult, de nem tudott versenyképes fintech alternatívát kínálni.

8 milliárd forint három hónap alatt – a digitális bűnözés új hulláma

Az adás zárásaként egy friss MNB-jelentés adatai borzolták a kedélyeket: három hónap alatt 8 milliárd forint tűnt el rosszindulatú tranzakciók révén a magyar lakosság bankszámláiról. A probléma nemcsak technikai, hanem edukációs is – a pénzintézetek jelentős lemaradásban vannak a digitális bűnözéssel szembeni tájékoztatás terén. Suppan szerint törvényi kötelezettséggé kellene tenni az edukációs költéseket, különben a készpénz felé forduló bizalmatlanság marad a fő válaszreakció.