Keresés Jelentkezés Digitális innovációnk Mi a podcast.hu?

Fintech Világa

Fintech Világa

Vissza

Fintech Világa

Fintech Világa

Üzlet Hírek Üzleti hírek Technológia

A Fintech Világa egy hetente megjelenő rádióműsor és podcast, amely betekintést nyújt a nemzetközi fintech piacok innovatív megoldásaiba - legyen az egy formabontó termék, egy szofisztikált megoldás vagy egy úttörő vállalkozás.

Epizódok

151-160 megjelenítése a(z) 796 elemből.

A Twitter leendő tulajdonosa, Elon Musk nemrég vetette fel, hogy a közösségi oldal felvásárlása után pénzügyi funkciókkal látná el és szuperappá fejlesztené az alkalmazást. A fizetési opciók beemelését az 1,2 milliárd felhasználóval rendelkező kínai WeChat sikere inspirálta. A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András arról beszélgetnek, hogy mi lehet Musk üzleti célja a bejelentéssel, milyen piaci szereplőknek jelentene konkurenciát a Twitter-fizetés és a nyugati felhasználók hogyan fogadnák a közösségi médiába integrált pénzügyi megoldásokat.

A Twitter jó alap lehet a fejlesztésre, hiszen több mint 360 millió fős bázissal rendelkezik és aktív felhasználóinak többsége a fizetőképes középosztályhoz tartozik. Az applikáció már most is kínál bizonyos fizetési funkciókat: a tartalomgyártók például előfizetéseket kínálhatnak, a követők pedig kriptovalutában is fizethetnek kedvenc influenszereiknek. A Twitter Shops pedig kereskedőknek teszi lehetővé, hogy a felületen eladásra kínálják termékeiket.

A WeChat sikerei nagy hatással voltak a világ leggazdagabb emberére. A kínai közösségi média platform a „piros boríték” Délkelet-ázsiai pénzajándékozási hagyományának digitalizálásával szinte pillanatok alatt vált fizetési szolgáltatóvá. Mára olyan szuperapp, amelyben a felhasználók kereskedelmi, pénzügyi és életmód szolgáltatásokat vehetnek igénybe és szinte minden teendőjüket egy helyen végezhetik el. Az USA-ban ilyen szolgáltatót még nem látni, és kérdés, hogy az egyszerűbb ügyintézés érdekében a nyugati felhasználók szeretnének-e ilyen mértékben beengedni egy vállalatot a magánéletükbe.

A Fintech Világa podcast legújabb adásából kiderül, hogy Peak szakértője szerint a Twitter pénzügyi szuperapp milyen piaci szereplők kihívója lehet és hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat egy ügyfél számára, ha egy közösségi média platform a felhasználói szokások ismeretét pénzügyi szolgáltatások nyújtására is használhatja. A teljes beszélgetés elérhető az alábbi Spotify linken!

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

A színek alapjaiban meghatározzák egy brand hangulatát, és hogy milyen érzést kelt egy termék a felhasználóban. Az emberekre tudat alatt és azonnal hat ez a pillanatnyi benyomás. Kutatások szerint a vásárlási döntések 95 százaléka érzelmi alapú és jórészt tudattalan. A megfelelő szín kiválasztása tehát nem csak esztétikai kérdés, hanem üzleti döntés és vállalati állásfoglalás is. A Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton és Mátyás Boldizsár, a 5mart.studio alapítója és művészeti vezetője Érczfalvi Andrással beszélgettek a digitális és a fintech világ színválasztásairól és a színek mögötti üzenetekről.

Tévhit, hogy egy digitális termék színvilága a grafikus ízlését tükrözi. A színpaletták összeállítása a vizuális kommunikáció bonyolult folyamata, a színeknek pedig a cég üzenetével kell összhangban lennie. A digitális felhasználói élményben a design árnyalatnyi különbségeinek is jelentősége van Mátyás Boldizsár szerint.

Suppan Márton szerint ezen a téren vizuálisan is kiugrik a fintech szemlélet és a hagyományos bankolás közötti különbség. Ahogyan funkcionalitásban és szolgáltatásban merészebbek, bátrabbak a fintechek, színekben is több az erőteljes és különleges választás. A bankok pedig színeikben is a biztonságot, hagyományt és konvenciót tükrözik.

Ha kíváncsi vagy, hogy meg lehet-e bízni egy citromsárga brandben, hogy melyik szín mit üzen és hogy melyik volt az utóbbi évek legtöbbet kritizált, mégis egyik legsikeresebb digitális rebrandingje, hallgasd végig a beszélgetést.

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

A jelek szerint néhány éven belül megkerülhetetlen pénzügyi szolgáltatóvá válhat az Apple. A tech óriás a közelmúltban vásárolta fel a brit Credit Kudos open banking fintechet és egyes értesülések szerint házon belülre hoznak más, eddig kiszervezett pénzügyi folyamatokat is. A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Qayum Dániel, a Peak tanácsadója Érczfalvi Andrással járták körül, hogy az Apple tervei hogyan változtatják meg a cég piaci pozícióját és mindez hogyan hat majd a felhasználókra.

Project Breakout az elnevezése az Apple stratégiai folyamatának, amely során eddig külső partnerekkel végzett pénzügyi folyamatokat integrál a világcég. A Credit Kudos felvásárlása amellett, hogy belépőt jelent az Egyesült Királyság piacaira, a következő lépése lehetett ennek a belső portfólióépítésnek, amely teljes körű pénzügyi szolgáltatóvá teheti az Apple-t.

Qayum Dániel, a Peak tanácsadója szerint a közel egymilliárd regisztrált felhasználót számláló Apple így diverzifikálja a bevételeit, belső fejlesztéssel és fintech cégek bekebelezésével terjeszti ki és teszi hatékonyabbá működését, ezzel háttérbe szorítva korábbi beszállító partnereit. Suppan Márton rövid visszatekintéssel helyezte kontextusba az Apple pénzügyi terveit, amit már az érintésmentes NFC fizetési technológia berobbanásakor megalapozott a vállalat azzal, hogy nem tette lehetővé, hogy eszközeire külső, harmadik feles cég fizetési szolgáltatást fejleszthessen. Ezt a lépést az Európai Bizottság egyébként versenyellenesség lehetőségével vizsgálja.

Abban egyetértenek a szakértők, hogy az Apple extrém fejlődési pályán, de tudatosan halad víziója felé, hogy egy átfogó és kompakt ökoszisztémát építsen, aminek a fizetési rendszerek is a részét képezik majd.  Érdemes ugyanakkor fenntartásokkal kezelni az Apple ambícióit. Több technológiai óriás pénzügyi fejlesztései is kudarcot vallottak az utóbbi időben. Igaz, a Facebook anyavállalata, a Meta kriptovaluta projektje és a Google anyavállalat, az Alphabet bankszámlaszolgáltatása is túlmutatott a felhasználói igényeken és befogadóképességen.

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a metaverzumról, valamin a kezdeményezésben rejlő lehetőségekről beszélgetnek. Az apropót az adja, hogy a Fintech.hu-n néhány hete indult el négy új rovat, ezek egyike a metaverzummal foglalkozó cikkeket és tartalmakat összesíti. Az új rovat érkezése időszerű volt, hiszen a metaverzum kevés idő alatt hatalmas érdeklődésre tett szert a nyilvánosság széles köreiben.

A beszélgetőtársak kissé szkeptikusan nyilatkoztak a hagyományos bankok metaverzumba való belépésével kapcsolatban. Ezek a lépések egyelőre inkább tűnnek marketing fogásnak, mint valódi értékteremtési szándékot tükröző, tudatos terjeszkedésnek. A pénzintézetekre és a további nagyvállalatokra is jellemző, hogy általában inkább trendkövetők, mintsem trendalkotók, így érthető, hogy ezúttal is igyekeznek reagálni a legújabb hype-ra.  

Suppan Márton szerint jelenleg olcsón megoldható a metaverzumba való belépés, emiatt minden szereplőnek érdemes azt megtennie. A mostani alacsony kockázatok idővel növekedhetnek, ezért az első érkezők kisebb bukást könyvelhetnek el, ha mégsem teljesülnek a metaverzummal kapcsolatos nagy várakozások. 

Az adás második felében terítékre került a metaverzum potenciális jövőbeli mérete, de a mostani lelkesedés kiváltó okairól is szó volt. Az újdonságok vonzereje mindig nagyobb, mint a régóta bejáratott megoldásoké, ugyanakkor érdemes felmérni, hogy valóban kívánatos-e a metaverzum drasztikus mértékű terjedése.

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Az NFT-jelenség

Fintech Világa

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Ivancsics Bencével, az IVANSON alapítójával beszélgetnek az NFT-k jelenlegi helyzetéről. Az NFT-k, azaz nem helyettesíthető tokenek lényege, hogy olyan blokkláncon kibocsátott tokenek, amik egyszerik és megismételhetetlenek. Míg a Bitcoin esetén az egyik coin pontosan ugyanazt tudja, mint a másik, addig az NFT nem helyettesíthető, azaz nincs belőle két ugyanolyan. Ezért kiválóan alkalmas például műtárgyak digitalizálására.

Ivancsics Bence és Suppan Márton is egyetértenek abban, hogy a technológiai lehetőségek megértésének elmaradása miatt az NFT piac nem a megfelelő irányba halad. Ha manapság kiejtjük a szánkon ezt a kifejezést, mindenkinek irreális áron kereskedő, majmokat ábrázoló, pixeles képek jutnak eszébe. Emiatt sokan komolytalannak, illetve az átverések melegágyának tekintik a szcénát, holott a benne rejlő potenciál ennél sokkal nagyobb.

Ivancsics szerint jelenleg erőteljes piaci nyomás látható ezen a területen. Az NFT-k hatalmas hype-nak örvendenek, ez a mánia alakította eddig a piac irányát is. Rendkívül intenzív diskurzus zajlik például az ismertebb projektek és az NFT vásárlásba, vagy épp készítésbe kezdő hírességek körül. A piac fiatal kora ellenére érdekes, hogy annak szaturációja már most erőteljesen zajlik. Nagyon látványosan különválnak a népszerű, hiteles projektek, valamint a nyilvánvaló lehúzást célzó csalások. Az adás további részében a területen fellelhető lehetőségek és a várható piaci trendek is szóba kerülnek.

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Zádor Balázzsal, a Recash CEO-jával beszélgetnek a vállalat jelenlegi helyzetéről és a nemrég elindított közösségi finanszírozási kampányáról. A Recash hazánkban elsők között szerzett AISP (számlainformációs) engedélyt, az elmúlt időszakban pedig dinamikusan bővítette B2C fintech termékpalettáját. Az értékajánlat egy cashback (pénzvisszatérítési) szolgáltatás köré épül.

Zádor Balázs szerint a nyílt bankolás és az azt definiáló PSD2 irányelv új, innovatív élményeket kínál az ügyfeleknek, ezért fontos, hogy a kezdeményezés dinamikusan fejlődjön a vártnál valamivel lassabb rajtot követően. A Recash organikus növekedést produkálva jutott el nemrég a 25 ezres ügyfélszámhoz, ennyien vannak tehát azok, akik a Recash partnereinél való vásárlások után az elköltött összeg 2-20 százalékát visszakapják. Ehhez csupán egy gyors regisztrációra van szükség, amelynek keretein belül a felhasználók jóváhagyják, hogy a fintech elérje bankszámlájuk alapvető tranzakciós adatait. 

A Recash egyébként több tőkebevonási kört követően nemrég egy crowdfunding finanszírozási kampányt indított, ez az első ilyen törekvés a magyar fintech szektor történetében. Az esemény mérföldkő jellegát erősíti, hogy a kampányra egy másik magyar fintech cég, a Tőkeportál felületén kerül sor. Az adásban említésre kerül még a közösségi finanszírozás hazai helyzete, valamint a Recash jövőbeli tervei közül is megismerhetünk néhányat.

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Vágujhelyi Ferenccel, a Blockchain Koalíció elnökével beszélgetnek. Március elején elsőként írtunk az alakulásról és a koalíció azon törekvéséről, hogy növelni szeretné a blockchain technológia nemzetgazdasági szerepét. 

Néhány hete pedig Czeglédi Tamás, a Blockchain Koalíció szakmai vezetője volt a Fintech Világa vendége, akivel az alakulásról, a koalíció összetételéről és legfontosabb feladatairól beszélgettünk. Ezúttal az újonnan alakuló szervezet jövőbeli céljai és lehetőségei szolgáltatták a témát. 

Vágujhelyi Ferenc egyébként a NAV elnöke is, ennek fényében elsőre meglepőnek tűnhet, hogy a blockchain területén is ilyen aktív szerepet tölt be. Az elnök szerint a technológia hatalmas lehetőségeket tartogat, ezért fontos, hogy azok kiaknázásra kerüljenek. Az állam szerepével kapcsolatban hangsúlyozza, hogy nem az ökoszisztéma kiépítése az elsődleges feladat, hanem a kutatás-fejlesztési és szolgáltatásfejlesztési tevékenységek támogatása, valamint az információhitelesség biztosítása. 

Vágujhelyi szerint a blockchain technológia által biztosított decentralizáció és transzparencia számos területen vezethet drasztikus változásokhoz. Ilyen a digitális személyazonosság igazolás, a digitális értéktárolás, vagy épp az elektronikus szerződéskötés. A speciális hitelesítési módszer hiánya, illetve a tény, hogy az emberek még nem férnek hozzá kvantumszámítógépekhez biztosítja, hogy senki ne tudja felülírni a demokratikus közösség által elfogadott és hitelesített információkat. Ezáltal számos területen sokkal egyszerűbbé válik a hitelesítés folyamata.

Az adás második felében egyebek mellett szóba kerül a digitális jegybankpénzek helyzete, valamint a kriptovaluták és a blockchain technológia viszonya.

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András az elmúlt időszak legérdekesebb fintech híreiről beszélgetnek. A neobankok kifejezetten sok beszédtémát szolgáltattak mostanában, de a nyílt bankolás és a metaverzum világából is érkeztek izgalmas hírek.

Az elmúlt hetek egyik csalódást keltő híre, hogy csődbe ment a Fast, egy egy kattintásos fizetésekre szakosodott e-kereskedelmi fintech. A vállalatban a Stripe is jelentős részesedéssel is rendelkezett. Az ígéretes indulás ellenére a Fast rendkívül alacsony bevételeket könyvelt e 2021-ben, így nem is sikerült befektetőt találni egy életmentő tőkebevonáshoz. 

Jóval több optimizmusra ad okot a Zopa Bank menetelése. A vállalat 2020 óta rendelkezik banki engedéllyel, mostanra pedig nyereséges működést folytat. Mindez a neobanki mezőnyben kiemelkedő teljesítmény, amit váratlan gyorsasággal ért el a vállalat. 

Ambiciózus vállalást tett a Current, Amerika egyik meghatározó neobankja. A vállalat a hetekben jelentette be, hogy decentralizált pénzügyi (DeFi) megoldások kínálatába kezd és biztonságos környezetben teszi elérhetővé ügyfeleinek az ezekkel járó előnyöket. Érdekes lesz látni, hogy a Current kifejezetten fiatal ügyfélköre mennyire lesz nyitott az újszerű megoldásokra és a vállalat által preferált hibrid modellre. 

A beszélgetés során szóba került még egy izgalmas open banking újítás a Mastercardtól, valamint a metaverzum világra gyakorolt hatásáról. A teljes adás a lenti linken, Spotify-on visszahallgatható.

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Bodnár Viktort, a BENKER társalapítóját és vezérigazgatóját látták vendégül. Az év elején még a BENKER, egy blockchain alapú pénzintézet indulása adta a közös beszélgetés témáját. Most a pénzintézet egyik várható termékéről esett szó. A GOLDBACK egy aranyalpú lojalitás program, amellyel a BENKER képes lesz egyszerre elérni a lakossági és vállalati ügyfeleket is.

A kis- és középvállalati (kkv) szegmens továbbra is egy többnyire elhanyagolt terület a pénzügyi szektoron belül. Ez a lojalitás programok kapcsán sincs másként. Míg a nagyvállalatok képesek saját fejlesztéseket eszközölni, addig egy kkv-nak jellemzően nincsenek meg a megfelelő forrásai erre. Erre nyújt segítséget majd a BENKER aranyalapú lojalitás programja. A kkv-k egy általuk meghatározott százalékban nyújthatnak majd aranyalapú visszatérítést ügyfeleiknek minden vásárlásuk után. A megkapott aranyat pedig tetszésük szerint megtarthatják vagy euróra válthatják.

Az adás kitért arra, hogy mennyire állja meg a helyét egy ilyen szolgáltatás a kkv szegmensben. A fő érvek között szerepelt az arany erősödő népszerűsége a befektetők körében, valamint a lojalitás programok pozitív hatása az ügyfélmegtartásra és a bevételekre. Az ellenérvek között viszont felmerült, hogy közvetlenül készpénzt visszatéríteni könnyebb és vélhetően szélesebb körben igényelt, mint aranyt adni. Továbbá a hazai piacnál fennáll a kérdés, hogy készen állnak-e a helyi vállalkozások egy ilyen újszerű megoldás használatára. A beszélgetés során több más, megalapozott gondolat is elhangzott mindkét oldalról.

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Ferenczi Ádámmal, az Insurwiz alapító-vezérigazgatójával beszélgetnek. A témát az Insurwiz mellett a biztosítási és az insurtech szektorok legizgalmasabb trendjei, új megoldásai szolgáltatták. Az Insurwiz egy a biztosítókat innovatív megoldásokkal kiszolgáló szereplő a hazai piacon.

Az adás elején elhangzik, hogy az insurtech szektor szereplői bizonyos értelemben nehéz helyzetben vannak az indulás óta. Biztosítási terméket már 5-10 évvel ezelőtt is lehetett online vásárolni, míg a banki és vagyonkezelési megoldások esetén ez csak néhány éve van így. Emiatt az insurtechek hozzáadott értéke elsőre nem számított olyan jelentősnek, ami sokakat a váltásra sarkallt volna. A lenti ábra ugyanakkor azt mutatja, hogy a fintech alszektorok közül finanszírozás tekintetében felzárkozóban vannak az insurtechek. A banki és fizetési technológiák mögött az insurtech szektor kapta a legtöbb finanszírozást. Ebben a mutatóban a szegmens mostanra megelőzi a befektetési banki, vagyonkezelési és szabályozói megoldásokat.

Később az Insurwiz megoldásaira terelődött a szó. A vállalat erőteljesen épít a blockchain technológiára, elsősorban annak transzparens és áttekinthető jellege miatt. Ferenczi Ádám szerint a blockchain szerepe a magasabb színvonalú ügyfélélmény nyújtása. A blockchain adaptációjának növekedéséhez felhasználóknak nem is kell tudniuk arról, hogy igénybe veszik a technológiát. Ehelyett elég ha élvezik annak előnyeit és emiatt igénylik a blockchain technológiát alkalmazó megoldásokat. 

Az adás második felében jutott idő a további insurtech trendek megtárgyalására is. A beágyazott biztosítási megoldások térnyerése várhatóan folytatódni fog és még többen fognak élethelyzet menedzsment modellben igénybe venni biztosítási termékeket. Az online tér jelentőségének növekedésével ugyanakkor a fizikai értékesítés is erős marad majd. Sok termék esetén az ügyfelek igénylik a személyes találkozást és szerződéskötést.

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00