A szigetország neobankjai sorra visszavonulnak és ennek nem csak a mindenütt tapasztalható recesszió az oka. A Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton és Érczfalvi András műsorvezető gondolatban 14 ezer kilométerre utaznak, hogy feltárják az ausztrál fintech és neobanki ökoszisztéma átalakulásának okait.

Ausztrália mérete és alacsony népsűrűsége mellett társadalmi és gazdasági fejlettsége miatt is melegágya volt a fintech fejlődésnek. A világ 6. legnagyobb területű országában mindössze 24,5 millióan élnek, a lakott területek közötti hatalmas távolságok más jelentőséget adnak a digitális szolgáltatásoknak. Emellett Ausztrália évek óta a legfejlettebb országok között van a Human Development Index (HDI) ranglistája alapján. A technológiai nyitottság mellett a magas egy főre jutó GDP is kedvez a modern pénzügyi szolgáltatásoknak. Így nem meglepő, hogy a Covid válság ellenére is megduplázódott a népességarányosan eleve magas 400 ausztrál fintech cég száma 2017 és 2022 között. Az elmúlt évek gazdasági nehézségei azonban nem hagyták érintetlenül a távoli kontinens fintech piacát és a tőkebevonásnak igencsak kitett neobankokat sem.

Mostanra már csak egy nagy neobank maradt az ausztrál piacon, pedig egy időben még öten versenyeztek. Az ausztrál piacon nehéz érvényesülni, általános tendencia, hogy a neobankok nem tudják teljesíteni eredeti céljukat. Az inkumbensek, mint a CBA, a NAB vagy a Westpac szorosan követik a fintech fejleményeket és igyekeznek beépíteni azokat kínálatukba – legyen szó BNPL-ről, kriptovaluta-kereskedésről vagy egyéb kényelmi megoldásokról. A pandémia pedig további digitális fejlesztésekre késztette a klasszikus pénzintézeteket, ezek mellett a neobankok végképp nem tudnak kitűnni értékajánlatukkal.