Magyarország élen jár az azonnali fizetések terén. Több mint két éve működik a rendszer, amelyben legfeljebb 10 millió forintos, elektronikus úton indított egyedi belföldi átutalásokat az év minden napján, 0-24 óráig, 5 másodperc alatt teljesítenie kell a bankoknak. A TrendFM-en is hallható Fintech Világa rádióműsor legújabb adásában Suppan Márton, fintech szakértő, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető Varga Lóránttal, az MNB Pénzforgalom Fejlesztési főosztályvezetőjével arról beszélgettek, hogy milyen hozzáadott értéke van az azonnali fizetéseknek, akár egy ország GDP-jére, akár társadalmára nézve és mi a következő lépése a fizetések digitalizációjának.

Egy felmérés szerint az Egyesült Királyság fizetési infrastruktúrájának korszerűsítése 3,8 milliárd dollárral növeli 2026-ig az ország GDP-jét. A valós idejű fizetésekben rejlő potenciál azonban ennél is sokkal nagyobb: a Cebr szerint a fizetések valós idejűvé válása 2026-ban akár 2,7 százalékkal is növelhetné az ország GDP-jét, ez pedig már 98 milliárd dollárt jelentene. Összehasonlításképpen: ez a mostani árfolyamon majdnem 40 ezer milliárd forint, a 2020-as magyar GDP közel kétharmada (63,2 százaléka).

Bár hasonló felmérés nem készült nálunk, Magyarországon már két éve működik az azonnali fizetések rendszere. Nálunk alapvetően felülről érkezett az MNB, mint szabályozó reformja. Az időszerűségét jól mutatta, hogy sokkal együttműködőben fogadta a szektor, mint a korábbi napközbeni átutalások 2012-ben bevezetett szabályát. A digitális fejlődés, a változó ügyféligények és a fintech cégek agilitása egyaránt ösztönző volt a pénzintézetek számára. Az MNB ezzel részben a bankok érdekeit is képviselte, hiszen digitális fejlődés nélkül veszélyben van minden pénzintézet versenyképessége. Mindezt felismerve a jegybank célkitűzése a hazai pénzügy és a bankolás teljes digitalizációja, a készpénzforgalom visszaszorítása és az elektronikus fizetések részarányának 50 százalékra növelése.

A Fintech Világa podcast legújabb adásából kiderül, hogy a nemzetközi piac hogyan viszonyul az azonnali kifizetésekhez és, hogy Magyarországon hogyan fejlődik tovább az azonnali kifizetések rendszere és a digitális bankolás.

A cégfelvásárlások és értékeltség-csökkenések hírei az utóbbi időszakban mindennaposak a fintech piacon.  Az emelkedő kamatlábak és az infláció a szektor tisztulásának katalizátorai.  A TrendFM-en is hallható Fintech Világa rádióműsor legújabb adásában Suppan Márton, fintech szakértő, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető arról beszélgettek, hogy milyen körülmények vezetnek egyes fintechek bukásához és mások felemelkedéséhez és, hogy mire számíthatnak a piac szereplői a következő időszakban.

A Peak szakértője már a koronavírus válság idején prognosztizálta a fintech piac konszolidációját, ám akkoriban senki sem számíthatott arra, hogy ehelyett a károk mérséklésére - sokszor feltételek - nélkül juttatott állami támogatások részvénypiaci rallyt, kripto hype-ot vagy például az online brókerek előretörését okozzák. Az „ingyen ebéd végével” azonban a piac behúzta a kéziféket. A fintechek a kamatemelések miatt szigorúbb feltételekkel szerezhetnek kockázati tőkét, a kiugró infláció és a geopolitikai helyzet is mélyen érinti az ágazatot. A Fintech Világa adásából kiderül, hogy kik a helyzet vesztesei és nyertesei.

A Nubank, a latin-amerikai térség legnagyobb neobankjának piaci értéke tőzsdére lépést követően harmadára csökkent ugyan, de hiteltermékeivel és színvonalas szolgáltatásaival, folyamatosan növekvő ügyfélkörével ekkor is vonzotta az olyan befektetőket, mint Warren Buffett. Tavaly volt először profitábilis a cég működése Brazíliában, idén pedig az első negyedévben rekord bevételeket ért el és tovább folytatta nyereségességi szériáját. Így más fintechekkel szemben erősebb pozícióból figyeli a piaci fejleményeket a neobank. A vezetőség gondosan követi a felvásárlási lehetőségeket. David Velez alapító-vezérigazgató arról számolt be, hogy a jelenlegi tárgyalásokon 70 százalékkal alacsonyabb felvásárlási árakról beszélgetnek partnereikkel, mint egy évvel korábban.

A nyári piaci értesülések szerint a francia Qonto felvásárolja a német Pentát. A két neobank igencsak hasonló, mindkettő egyéni vállalkozókat, startupokat, valamint kis- és középvállalatokat szolgál ki. A Qonto az egyik legnagyobb francia neobank, az év elején 552 millió dollárt vont be 5 milliárd dolláros értékeltség mellett. A Penta viszont bármennyire is nagy név a német fintech szektorban, tőkebevonásban jóval elmarad. Az első német KKV neobankként összesen 80 millió euró körüli külső befektetést tudott szerezni eddigi működése során, így sorsa megpecsételődött.

 A Chip, egy vagyonkezelő startup pedig csak nemrég érkezett az alternatív befektetések piacára, és már át is veszi versenytársa ügyfélbázisát. A Koia az alternatív eszközökbe való befektetés magas belépési küszöbének kiiktatására töredékes befektetések lehetőségeket biztosított ügyfeleinek, akiket most önként ad át a Chip számára.

 És szenved a BNPL szektor is, amelyet a profitábilissá válása küszöbén torpantott meg a válság. 2022-ben a BNPL-szolgáltatók a tőzsdén küzdöttek, piacokat hagytak el, a már jobban beágyazott pénzügyi szolgáltatók növekvő versenyével szembesültek, és egyre inkább a szigorodó szabályozói környezettel kellett szembenézniük világszerte.

Eltelt már két év a Wirecard-botrány kirobbanása óta, így ma már talán átfogóbb képet lehet kapni a történtekről. A fintech szektor egyik, ha nem a legnagyobb botrányáról könyv is készült, ez adta az apropóját a Trend FM-en is hallható Fintech Világa rádióműsor legújabb adásának, melyben Suppan Márton és Bátorfi Botond, a Peak szakértői Érczfalvi András műsorvezetővel beszéltek a történtekről.

Két hónappal ezelőtt jelent meg annak az oknyomozó újságírónak a könyve, aki „jórészt egyedül derítette fel” az egész Wirecard-ügy részleteit, hátterét. A Financial Times újságírójával, Dan McCrummal a Fintech.hu interjút is készített.

Az, hogy valami nem stimmel a német cég körül, az első repedések már 2014-ben láthatóak voltak, a Financial Times pedig 2015-ben kezdett el aktívan foglalkozni a Wirecarddal. Az újságírónak öt év munkája volt benne, hogy először kapjon egy olyan megerősítést, hogy neki volt igaza.

A történet egyik legfontosabb konklúziója az, hogy mennyire nem számított sokáig az igazság. 2019 őszére lett elég bizonyíték ahhoz, hogy ezt magabiztosan le lehessen írni: csalnak a Wirecardnál. És még onnan is egy évnek kellett eltelnie, hogy ezt széles körben el is fogadják.

A fintech szektor befektetőinek először fel kell tenniük maguknak a kérdést: értik-e egyáltalán a vállalatokat, amikbe befektetnek? Sokszor a kockázatitőke-alapoknak és a felhasználóknak sincs fogalmuk arról, hogy mi történik a szektorban. Bár ez nem új keletű, elég csak a Theranos-ügyre gondolni: ez az akkoriban „sikercégnek” titulált vállalkozás végig azt hazudta magáról, hogy egy olyan új technológiát fejlesztett, amivel ujjbegyből vett vércseppből gyorsan el tud készíteni egy olyan laborleletet, amely tartalmazza a legfontosabb egészségügyi adatokat.

Könnyű erre rácsúszni: a befektetők általában 50-esek, a fintech szektorban pedig 20-30 évesek a cégvezetők: az ötletek jól hangzanak, de az átlag befektető nem is biztos, hogy érti. Sokszor nem is próbálják megérteni, mert az elmúlt években annyira felmentek a fintech szektorban a különböző vállalatok értékeltségei, hogy gyakorlatilag egy folyamatos versenyfutás van az izgalmas vállalatokért. Egy Wirecard megtehette és meg is tette: azt érzékeltette a befektetőivel, hogy azzal fog együttműködni, aki a „legkevesebb gondot okozza” ebben a folyamatban – gyorsan akar megállapodni, nem akar a mélyére nézni a folyamatoknak. A Softbanknál pedig úgy érezték, hogy nem akarnak lemaradni, nekik elég a rendelkezésre álló információ.

Hiába jöttek a hírek, hogy nem biztos, minden úgy van a Wirecardnál, ahogy azt a cég állítja, az erről cikkeket közlő újságokat hazugnak titulálták, perrel fenyegették – ahogy az ügyet végül felgöngyölítő Financial Timest is. Mégis dőlt a pénz a cégbe. A Softbank – a fintech szektor egyik legnagyobb befektetője – például mindezek ellenére további 900 millió eurót fektetett a Wirecardba, akkor, amikor már azért elkezdtek kidőlni a csontvázak a szekrényből. Ezzel a befektetéssel gyakorlatilag az volt a céljuk, hogy hiteltelenné tegyék a Financial Times gyanúsítgatásait.

„Azt gondolták, hogy most bajban vagyunk, bukhatjuk a befektetésünknek egy igen nagy részét. Mit tegyünk, hogy ezt megvédjük? Ha beteszünk 900 millió eurót, akkor az átlagember azt mondja majd, hogy valószínűleg olyan nagy gond nincs” – mondta Bátorfi Botond. A befektetők tehát bízhattak abban, hogy a Softbanknál „ezt megnézték”, bíznak a vállalatban.

Az interjúnak is volt egy pontja, amikor McCrum arról beszélt, főnöke megkereste ezzel a hírrel, miszerint „a Softbank most arra fogad körülbelül 1 milliárd dollár értékben, hogy nincs igazad”. A Financial Times-nál mégis kitartottak saját igazuk mellett, és végül nekik lett igazuk.

 Suppan Márton szerint naivitás azt h...

A 2020-as lakossági befektetői robbanás jót tett az online brókereknek, az USA-ban tömegek fektették be ekkor stimulus csekkjeiket és összességében a legtöbb befektető optimista volt a tech részvények kapcsán. Azóta azonban mint minden szektorba, a fintechbe is begyűrűzött a válság, az online brókerek piaca pedig különösen érintett a visszaesésben. A TrendFM-en is hallható Fintech Világa rádióműsor legújabb adásában Suppan Márton és Bátorfi Botond, a Peak szakértői Érczfalvi András műsorvezetővel beszélgettek az online és diszkont bróker cégek lehetőségeiről, valamint arról, hogy mire számíthatunk a piacon.

A pandémiát követő visszaesésben a korábbi egyszeri pozitív hatások megszűntek, a magas infláció miatt erősen csökken a befektetési kedv, a tőzsdék pedig tavaly ősz óta negatív irányba mozdultak el. A kriptovaluták meredek esése is sokak kedvét szegte, hiszen ez egy különösen népszerű eszközosztály volt az újonnan csatlakozó, fiatalabb lakossági befektetők körében. Az ágazat visszaesését nap mint nap új hírek támasztják alá. Korábban beszámoltunk például arról is, hogy a Robinhood megvált alkalmazottjainak 9 százalékától. A jutalékmentes kereskedést biztosító vállalat évekig a legnagyobb fintech nevek egyike volt, azonban manapság főleg hanyatló teljesítményével vagy botrányaival kerül a hírekbe.

A témában korábban az Interactive Brokers alapítója, a világ leggazdagabb magyarja is megszólalt. Péterffy Tamás szerint évekig velünk maradhat az infláció, és a Bitcoin értéke hamarosan nulla lesz.

A Fintech Világa legújabb műsorában szakértőink arra keresik a választ, hogy piaci konszolidáció, időszakos visszaesés vagy tartós átrendeződés látható-e a piacon. Szó esik arról is, hogy milyen új szolgáltatásokkal ellensúlyozhatják az online bróker szolgáltatók a mindenkit érintő pénzügyi folyamatokat és, hogy a jelenlegi helyzetből hogyan profitálhatnak a neobankok.

Az emelkedő kamatlábak, az infláció, a kiberbiztonsági kockázatok és a szabályozói környezet szigorodása a BNPL (‘buy now pay later’, azaz “vásárolj most, fizess később”) szolgáltatókat sem kíméli. Naponta érkeznek hírek a szektor zuhanó értékeltségű fintech cégeiről, de az is kérdéses, hogy a szolgáltatók bízhatnak-e a felhasználóik pénzügyi ismereteiben, felelős döntéseiben és legfőképp fizetőképességükben. A TrendFM-en is hallható Fintech Világa rádióműsor legújabb adásában Suppan Márton és Érczfalvi András műsorvezető vendége az egyik első hazai BNPL szolgáltatást, a PastPay-t fejlesztő Péntech ügyvezető igazgatója és üzletfejlesztési vezetője, dr. Réti Bálint volt.  

A BNPL koncepció lényege, hogy online vásárlás során a vevőnek nem kell azonnal kifizetnie a termék árát: a szolgáltatások lehetővé teszik a vásárlók számára, hogy a fizetést egy későbbi időpontra halasszák, vagy a vásárlásokat kamatmentes részletekre bontva fizessék ki.

A "Buy Now, Pay Later" (BNPL) szolgáltatások, mint például az Affirm vagy a Klarna, robbanásszerűen terjedtek el, amikor az e-kereskedelem a világjárvány idején felélénkült, de most a növekvő kamatlábak és az infláció hatására bizonyos BNPL üzleti modellek életképessége kérdésessé vált. A felhasználók fizetőképességét is befolyásoló világpiaci helyzet azonban csak növeli a BNPL üzleti alkalmazásának értékét és létjogosultságát.

Hazánkban fontos fintech mérföldkő volt az első BNPL megjelenése, a PastPay, amely a Péntech digitális faktoring szolgáltató saját fejlesztése. A PastPay olyan webshopoknak és e-kereskedőknek szól, amelyek vállalatokat szolgálnak ki. A megoldás lényege, hogy a cégek rugalmas konstrukcióban, késleltetve rendezhetik fizetéseiket, ami segíti őket likviditásuk javításában és a késedelmes fizetések elkerülésében. A vállalatoknak a vásárlástól számítva 15-60 napjuk van a végösszeg befizetésére. A kereskedői oldal is jól jár, hiszen a BNPL konstrukciók bizonyítottan növelik a vásárlások átlagos kosárértékét és csökkentik kosárelhagyást is.

A Fintech Világa legújabb adásában szakértőink a BNPL szektor kihívásairól, a vállalati BNPL modellről és az ágazat jövőjéről beszélgettek.

Mintha váratlanul érte volna a világpiacot a közelmúltban tapasztalható féktelen infláció. A koronavírus válság idején számtalan digitális technológiai megoldás állt készen az új helyzet kezelésére, most azonban lassabban jelennek meg az inflációkezelésre szolgáló új alkalmazások és funkciók. A TrendFM-en is hallható Fintech Világa rádióműsor legújabb adásában Suppan Márton és Érczfalvi András műsorvezető olyan fintech megoldásokat mutatnak be, amelyek segítségével könnyebben kezelhető a pénzromlás.

A magyar piacon egyelőre nem tapasztalható más reakció a jelenlegi helyzetre azon kívül, hogy elkezdtek emelkedni a lekötött betétek kamatai, illetve magasabb kamatozású állam- és vállalati kötvények kerülnek piacra. A nemzetközi színtéren azonban több érdekes fintech megoldás is megjelent a közelmúltban.

Jellemzően a személyes költségkezelés (PFM) területén léptek a szolgáltatók. Pénzszűkében az emberek jobban figyelnek személyes költéseikre. Ezt támogatja egy közösségi finanszírozási kampányát nemrég záró cég, a Steven amely a családon és baráti társaságon belüli pénzkezelésre és elszámolásra ad hatékony megoldást. Jellemzően a személyes költségkezelés (PFM) területén léptek a szolgáltatók.

Szintén közösségi finanszírozással tör előre a Lumio, amely az automatizáció segítségével ígér nagyobb pénzügyi hatékonyságot, ideális inflációkezelési megoldást ügyfeleinek. Az alkalmazás teljesen személyre szabott pénzügyi élményt kínál. A felhasználók percek alatt összekapcsolhatják az appot pénzügyi szolgáltatásaikkal, így egy helyen tekinthetik át bankszámláik, hitelkártyáik, kereskedési számláik, valamint kriptovaluta tárcáik egyenlegét és pénzmozgását. A Lumio automatizmusokat épített az alkalmazásába, amelyek minden számlával kapcsolatban javaslatot tesznek a megtakarítandó és befektetendő összeg javasolt mértékére, valamint a megtakarítás és befektetés ideális módjára. Ha a felhasználónak szimpatikusak a kapott javaslatok, néhány kattintással engedélyt adhatnak azok elvégzésére.

A pénzügyi rugalmasság egyedülálló példája a vagyonkezelést és a fizetést ötvöző UnitPlus, melynek ügyfelei tőzsdén jegyzett befektetési alapokba tett pénzükkel is fizethetnek. A UnitPlus igyekszik arra ösztönözni ügyfeleit, hogy pénzüket tőzsdei alapokban tartsák, a potenciálisan generált hozammal védekezve az infláció ellen. Egyesek azonban nem szeretnék lekötni pénzüket, mivel könnyen szükségük lehet arra a mindennapi kiadásaik fedezésére. Az újonnan bejelentett fizetési megoldásuk ezt a problémát oldja fel.

A Peak alapítója szerint izgalmas időszak várható fintech szektorban a fejlődést és a formabontó megoldásokat ösztönző infláció nyomán. Hogy mi lehet a tökéletes inflációkezelő fintech megoldás és mi várható az ökoszisztémában, kiderül a Fintech Világa legújabb adásából.  

Jack Ma, a kínai technológiai és pénzügyi szolgáltató óriás, az Ant Group alapítója lemondott a vállalat vezetéséről. A milliárdos üzletember még 2020-ban fogalmazott meg erős kritikát a Kínai Kommunista Párttal szemben, ezt követően az általa vezetett Ant Group sorsa is kétségessé vált. Egyesek szerint a bejelentés normalizálhatja a jelentős értékeltség csökkenésen keresztülment vállalat helyzetét. A TrendFM-en is hallható Fintech Világa rádióműsor legújabb adásában Suppan Márton és Érczfalvi András műsorvezető a Jack Ma lemondásához vezető tényezőket, a kínai bigtech elmúlt éveinek történéseit és Kína közelmúltban nyilvánosságra hozott fintech stratégiáját elemzik.

Az Ant Group, korábbi nevén Ant Financial, a kínai e-kereskedelmi óriás, az Alibaba Group konglomerátum leányvállalata és pénzügyi szolgáltatója volt. A csoport tulajdonában van a világ legnagyobb mobilfizetési platformja, az Alipay, amely több mint 1,3 milliárd felhasználót és 80 millió kereskedőt szolgált ki 2020-ban. A kínai bigtech ma már a lakosság 70%-ának nyújt pénzügyi szolgáltatásokat.

A vállalatot megalapító Jack Ma tevékenységének hozzáadott értéke Kína pénzügyi digitalizációhoz vitathatatlan. A Kínai Népköztársasággal szemben megfogalmazott korábbi kritikái azonban annak ellenére komoly következményekkel jártak, hogy a vállalat mindvégig együttműködésre törekedett az állammal. A szabályozók 2020-ban például meghiúsították az Ant tőzsdei bevezetését, amire válaszul a vállalat átszervezte működését, hogy a szigorúbb elvárásoknak is maradéktalanul megfeleljen. A valaha 300 milliárd dollárra becsült vállalt értéke most egyes elemzések alapján mégis alig több, mint a korábbi érték 20%-a, 64 milliárd dollár. Eközben a pénzügyi szuperapp, az AliPay szolgáltatásait a szabályozói környezet nyomása elemeire szedte szét. Úgy tűnik, hogy az aggasztó mennyiségű személyes adatot kezelő, monopol piaci helyzetbe kerülő szuperappokból nem csak az amerikai fogyasztók, de a kínai állam sem kér, ha mégis akkor saját kézben tartaná.

A Fintech Világa legújabb adásában Jack Ma döntése és az Ant Group kilátásai mellett a kínai fintech ökoszisztéma helyzetéről és a népköztársaság új fintech stratégiájáról is szó esett, valamint arról, hogy miként befolyásolja az állami beavatkozás az ország fintech szektorának fejlődését és a befektetési kedvet.

Az elmúlt időszak nem a jó hírekről szólt a fintech szektorban, számos vállalat kezdett leépítésekbe, sokan a korábbinál jóval alacsonyabb értékeltség mellett vonnak be friss tőkét, egyesek pedig a csődöt sem tudták elkerülni. A Klarna esete kiválóan érzékelteti a helyzet súlyosságát, a BNPL szolgáltatót a korábbi 45,6 milliárd dollár után most csak 6,7 milliárd dollárra értékelték a befektetői. Ez hatalmas, 85 százalékos esést jelent, amire ritkán van példa ezen a területen.

A Stripe is visszavett az optimizmusból, a fizetési szolgáltató a korábbi 95 milliárdos értékelést maga igazította ki 28 százalékkal. A vállalat így is 68 milliárd dollárt ér, amivel továbbra is a világ legértékesebb magánkézben lévő fintech-je. A második helyet eddig a Klarna birtokolta eddig, az ő visszaesésükkel a Revolut lépett fel a dobogó középső fokára. A brit pénzügyi szuperapp számára jó hír, hogy még legalább két évre elegendő pénzzel rendelkezik, így tőlük nem érdemes a Klarnáéhoz hasonló zuhanásra számítani egy jó ideig. 

A tőzsdén lévő fintechek sincsenek egyszerű helyzetben, az első sztár fintech, a PayPal részvényei például alig negyedét érik a korábbi csúcshoz képest. A brit Wise és a brazil Nubank is hasonló eséseket tapasztaltak. Ezek a visszaesések nem a fintech szektor hosszú távú potenciáljának csökkenéséről tanúskodnak, sokkal inkább a fintech szektorra is kiható makrogazdasági hatások szerencsétlen együttállása magyarázza a kellemetlenségeket. 

A Peak alapítóját, Suppan Mártont nem érték meglepetéskét a csökkenő értékeltségek, szerint idő kérdése volt, hogy mikor kezdenek szétválni a valóban ígéretes fintechek és a kevésbé erős lábakon álló vállalatok.

“Most egészen biztos, hogy túlárazott a fintech szektor. Nem igazán látszik, hogy nyereséget termelnek ezek a cégek, és nem látszik az sem, hogy miből fognak nyereséget termelni. Túl sok cég is van a piacon, ezért konszolidációra lesz szükség.” Suppan Márton, a Peak alapítója a Concorde Podcastben 2021 májusában

Suppan Márton és Érczfalvi András a Fintech Világa legújabb adásában sorra veszik ezeket a gazdasági tényezőket és a tartós visszaesés helyett átmeneti nehézségeket jósolnak. Suppan Márton szerint az egyes alszektorok eltérő mértékben ugyan, de szebb napokat is látnak majd, most ugyanakkor kihívásokkal találkoznak. Sokan ebben a folyamatban elhullanak majd, ez viszont inkább jó hír a szektornak. Hosszú távon a valóban egészséges, stabil lábakon álló vállalatok lesznek azok, akik még a korábbi sikereket is felülmúlhatják majd.

Egyszerre két számot ünnepel a Revolut: hét éve indult útjára a globális pénzügyi szuperalkalmazás.  Ez idő alatt világszerte több, mint 20 millió lakossági ügyfelet szolgált ki, és jelenleg havonta több mint 250 millió tranzakciót dolgoz fel. Ám nem minden fintech könyvelhet el hasonló sikereket: a közelmúltban csődvédelmi eljárásokról és pénzmosási vádakról is hallhatunk a nemzetközi fintech piacról. A Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton és Érczfalvi András műsorvezető az elmúlt hetek legfontosabb fintech híreit elemzik.

Az utazásfoglalás szolgáltatása után edukációs kurzusokkal bővíti palettáját a Revolut. A brit neobank is tapasztalja, hogy az átlagember korántsem tud eleget a kriptovalutákról, sokan így a megfelelő ismeretek nélkül vállalnak pénzügyi kockázatot. A Revolut sikerei, társadalmi felelősségvállalása és szolgáltatásainak diverzifikációja mellett az adásban szó lesz a Magyar Nemzeti Bank figyelmeztetéséről is. Szerintük a helyi ügyfelek érdekeit az szolgálná leginkább, ha a Revolut Bank magyarországi székhellyel, tőkeerővel és az MNB felügyelete alatt végezné tevékenységét az országban.

Nem csak növekedési és terjeszkedési sikerektől voltak hangosak a fintech hírek az elmúlt időszakban. A kibontakozó kriptotél nem kíméli az amerikai vállalatokat. A Celsius Network kriptovaluta-hitelező csődeljárást jelentett be azzal az elsődleges céllal, hogy stabilizálja üzleti helyzetét.

Afrikában egy fintech unikornis botránya tartja lázban a nigériai és kenyai hatóságokat. A nigériai Flutterware-et csalással és pénzmosással vádolják. Kenya legfelsőbb bírósága összesen 52,5 millió dollárt zárolt 62, a Flutterwave-hez és hat másik, a fintech cégtől átutalásokat fogadó vállalathoz kapcsolódó számlán.

Eközben fintech ökoszisztéma alszektoraiban is jelentősen visszaesett a befektetések összértéke. Ennek ellenére a Klarna 800 millió dolláros befektetési fordulója után egy újabb óriási tőkebevonásra is sor került az elmúlt hetekben. Egy insurtech vállalat, a Wefox 400 millió dollárral gyarapította vagyonát.

A fintech világában azonban nem csak a gazdasági sikerek jelentenek értéket. A Sibstar olyan speciális bankkártyát dobott a piacra, ami jelentősen segítheti a mindennapjait annak a világszerte több mint 55 millió lehetséges felhasználónak, akiknél Alzheimer-kórt diagnosztizáltak.

A Fülöp-szigeteken a fintech szektor gyors ütemben fejlődik, amit a digitalizáció fellendülése, a kedvező szabályozási környezet és a kormányzat támogatása is segít. Eközben a kriptovaluta-tranzakciók és a digitális valuták használata is megugrott a délkelet-ázsiai szigetállamban. A Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton és Érczfalvi András műsorvezető gondolatban a Fülöp-szigeteki fintech és kripto paradicsomba látogatnak és feltárnak néhány fontos tényezőt, ami kedvez a fintech ökoszisztéma fejlődésének.

A Fülöp-szigetek több mint 109 millió lakosa 7641 különálló szigeten él, így nem meglepő, hogy a digitális megoldásokra nagy szükség van az országban. Alacsonyabb, 4321 USD/fő GDP mellett a felnőtt népesség közel 50 százaléka nem rendelkezik bankszámlával. A korszerű fintech megoldásokat így hamar adaptálja a lakosság, főleg, ha olyan speciális társadalmi igényekre is választ adnak, mint a Fülöp-szigetek nagy számú külföldön dolgozó állampolgárának nemzetközi pénzküldése. Az, hogy hogyan fejlődhet 220-nál is több sikeres fintech cég az országban, miért futott fel óriási mértékben a kripto-tranzakciók száma és hogy milyen fintech együttműködése lehet a Fülöp-szigeteknek Magyarországgal, kiderül a Fintech Világa legújabb adásából.