A fintech szektor digitális szolgáltatásai és az internetes platformok egészen új módjait teszik lehetővé a pénzmosásnak. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető az utóbbi évek néhány krimibe illő fintech pénzmosási botrányát idézték fel és filmajánlót is hoztak a hallgatóknak.

A pénzmosást a bűnözők arra használják, hogy törvénytelen módon szerzett vagyonukat látszólag törvényes forrásokból származónak tüntessék fel. A Fintech.hu háromrészes cikksorozata a svájci bankrendszer történetét dolgozza fel, amelyet az évtizedek során átszőttek a pénzmosással kapcsolatos botrányok is. A jelenség azonban nem csak a hagyományos pénzügyi szektorban, hanem a fintech szektorban is feltűnik.

A fintech iparágban a digitális eszközök és az internetes platformok lehetővé teszik a pénzmosás bonyolultabb és árnyaltabb módjait is. A virtuális pénznemek, az online fizetési rendszerek és az elektronikus pénztárcák használata könnyebbé teszi a bűnözők számára a törvénytelen pénzügyi tranzakciókat. A fintech vállalatoknak ezért nagy a felelőssége az ügyfél-azonosításban, az üzleti partnerek ellenőrzésében és a gyanús tranzakciók jelentésében. A fintech vállalatoknak az ügyfélmonitorozás és a tranzakciók elemzésekor is folyamatosan figyelniük kell a pénzmosásra utaló jeleket. Ilyen lehet például a nagy összegű vagy gyakori tranzakciók, a nem szokványos helyekre irányuló ügyletek, illetve a gyanús vagy ismeretlen ügyfelek tranzakciói.

A Fintech Világa legújabb adásában szó esett az N26, a korábbi TransferWise és az egyre inkább fintechesedő Danske Bank pénzmosási botrányairól is. A hallgatók pedig néhány izgalmas filmajánlót is kapnak a témában.