Mi történik, ha egy vállalat úgy veti bele magát a mesterséges intelligenciába, hogy nem érti pontosan, mit is vásárol? Pénteki Fintech Világa adásunkban két szakértő segített eligazodni az AI-bevezetés valóságában – a lelkesedésen és a marketingzajon túl.

Dr. Frankó Attila Ernő, a BME TMIT kutatója és Sajtos István, a PeakX üzletágvezetője látogatott el a Trend FM stúdiójába. Mindkettőjük napi munkájának részét képezi az, hogy közelről vizsgálják: hogyan boldogulnak a magyar vállalkozások az AI-korszak kihívásaival.

Nem chatbotot akarnak – időt

A magyar KKV-k körében végzett terepmunka egy meglepő mintázatot rajzolt ki: a vállalkozók nem technológiát keresnek, hanem kapacitást. Minden cégnél túlterhelt a csapat, szűkös az erőforrás, és nincs tér a hibázásra. Ha egy kísérlet nem jön be, nemcsak pénz vész el – elmegy a kedv is a további innovációtól.

Ebből fakad a szolgáltatói felelősség is: olyan eszközöket és tanácsokat kell adni, amelyek már az első nekifutásra kézzelfogható időmegtakarítást hoznak.

A messiásvárás csapdája

Attila egy jellegzetes hibamintázatot nevezett meg: a cégek azt várják az AI-tól, hogy pótolja azokat az emberi és folyamatbeli hiányosságokat, amelyeket egyébként szervezetfejlesztéssel kellett volna orvosolni. Ez azonban nem működik – a mesterséges intelligencia emberi módra hibázik, és erre fel kell készülni.

A kulcsmondat: az AI nem egy hagyományos szoftver, amelynek korlátai be vannak égetve az algoritmusba. Dönt – és időnként rosszul dönt. Aki ezt nem veszi figyelembe, azt kellemetlen meglepetések érhetik.

Építész, aki két óra alatt épít

István egy szemléletes hasonlattal érzékeltette a szoftverfejlesztésben zajló fordulatot: olyan, mintha egy építész – aki korábban évekig küzdött határidőkkel, szabályozással és csúszásokkal – hirtelen kapna egy eszközt, amellyel napok alatt felépít épületeket. Az AI tavaly még junior fejlesztői szinten teljesített, mára már a tapasztalt medior fejlesztőkkel versenyez – egyes területeken meg is haladja őket.

Ennek hátulütője is van: a bevezetés rejtett költségei – a belső képzés, az adaptáció, a megtérülési idő – még nem látszanak tisztán. A vállalatvezetők sok esetben vakon kalkulálnak.

Mikor térül meg?

Az egyik legsúlyosabb hiányosság, amelyre mindkét vendég rámutatott: nincsenek jól bevált modellek arra, hogy egy AI-bevezetés mikor és hogyan hozza vissza a befektetett energiát. A cégek sokszor 3-4 hónapot töltenek azzal, hogy „AI-first" szemléletűvé alakítsák a működésüket – de a megtérülés kiszámítása megoldatlan feladat marad.

AI Hungary konferencia – április 28-29.

A téma folytatása egy rendhagyó szakmai eseményen: az AI Hungary konferencián akadémiai kutatók, iparági szereplők és felsővezetők ülnek le közös kerekasztalhoz. A cél nem az, hogy mindenki ugyanazt mondja – éppen az eltérő nézőpontok teszik izgalmassá. A PiK csapata a banki AI-adaptáció tapasztalataiból mesél: tavaly több mint 20 mesterséges intelligencia agenst telepítettek éles banki környezetbe.

Részletek és regisztráció: hte.hu, AI Hungary fül.

A teljes beszélgetés az alábbi Spotify linken visszahallgatható.