A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a fintech szektor jelenleg egyik legforróbb témáját vesézték ki alaposabban: a predikciós piacokat.
A predikciós piacokat gyakran nevezik „jós piacoknak”, de ez félrevezető. A támogatók szerint ugyanis ezek nem a szerencséről, hanem az információról szólnak. A lényege egyszerű: egy jövőbeli eseményhez tartozik egy kontraktus, amelynek az ára azt tükrözi, hogy a piac szerint mekkora az esélye annak, hogy az esemény bekövetkezik.
Ha egy esemény esélyét 80 százalékra árazzák, akkor egy kontraktus nagyjából 80 centbe kerül. Ha az esemény valóban megtörténik, a kontraktus 1 dollárt ér. Ha nem, akkor nullát. A különbség a nyereség - vagy a veszteség.
A kritikusok szerint ez nagyon hasonlít az online szerencsejátékhoz. A védelmezők viszont azt mondják: ez egy információ-aggregációs mechanizmus, amely sok ezer, egymástól független szereplő tudását sűríti egyetlen számban – az árban.
A téma aktualitását jól mutatja, hogy a Kalshi nevű predikciós piaci platform néhány év alatt a szektor zászlóshajójává vált. Tavaly nyáron még „csak” 2 milliárd dollárra értékelték, azóta azonban újabb tőkebevonásokkal 11 milliárd dolláros értékelésig jutott. Mellette a Polymarket is egyre nagyobb forgalmat bonyolít, különösen politikai és geopolitikai események kapcsán. Ez nem niche játék többé: intézményi pénz, nagy fintech-platformok és tömegek jelennek meg ezeken a piacokon.
A beszélgetés egyik legizgalmasabb példája egy friss geopolitikai eset volt. Egy Polymarket felhasználó január 2-án nem kis összeget tett arra, hogy a venezuelai elnököt, Nicolas Madurót 24 órán belül elfogják - miközben a piac ezt mindössze 16–18% eséllyel árazta. Az esemény bekövetkezett, a fogadó pedig ötszörös–hatszoros nyereséggel szállt ki. Az ilyen eseteknél óhatatlanul felmerül a kérdés: ez még kollektív bölcsesség, vagy már bennfentes kereskedelem?
A predikciós piacok egyik nagy kockázata éppen ez: ha valaki információs előnyben van, vagy elég nagy tőkével rendelkezik, torzíthatja az árakat és a narratívát.
Gyakori érv a predikciós piacok mellett, hogy „itt pénz van a vélemény mögött”, nem csak egy telefonos válasz. A közvélemény-kutatásokkal való párhuzam azonban félrevezető lehet. Egy választó például szavazhat A jelöltre, de közben azt gondolhatja, hogy B jelölt fog nyerni.
A predikciós piacon nem azt mondja meg, mit szeretne, hanem azt, mit tart valószínűnek. Ettől árnyaltabb képet adhat, de nem feltétlenül „igazabbat”. A valóság sokszor a különböző módszerek átlagában rajzolódik ki.
Fontos különbség a klasszikus szerencsejátékhoz képest, hogy a predikciós piacokon nem a ház ellen fogadsz. A platform csak közvetítő: akkor tudsz nyerni, ha a másik oldalon valaki mást gondol a jövőről, mint te.
Ez a peer-to-peer logika csökkenti a szolgáltató kockázatát, miközben a bevétele biztos: minden tranzakcióból lecsíp egy keveset. Innen nézve a platformnak nem az a legfontosabb kérdés, hogy ki nyer, hanem az, hogy minél nagyobb legyen a forgalom.
Nem véletlen, hogy olyan nagy nevek, mint a Robinhood, a Coinbase vagy az Interactive Brokers is kísérleteznek predikciós piaci funkciókkal. A kérdés inkább az: megéri-e hosszú távon? Egy ilyen feature eleinte vonzó lehet, ami pörgeti az aktivitást, de ha a felhasználók sorra elveszítik a pénzüket, gyors lemorzsolódáshoz vezethet. Ez a dinamika ismerős lehet a BNPL-ből, a k...