Az AI már nem jövőidő: ezek a trendek határozzák meg most a piacot
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Sajtos Istvánnal, a Peak AI üzletágának vezetőjével beszélgetett a generatív mesterséges intelligencia piacot meghatározó trendekről. A diskurzus messze túlmutatott a szokásos „AI-hype” kérdéseken: szó esett befektetési trendekről, munkaerőpiaci átalakulásról, információfogyasztási sokkról – és arról is, hogy az emberi gondolkodás hogyan változik visszafordíthatatlanul.
Az AI mint befektetési mágnes
Suppan Márton egy londoni befektetési bankárral folytatott friss beszélgetést idézett fel, amely jól mutatja a globális pénzpiaci hangulatot: 2025-ben gyakorlatilag minden tőke az AI-hoz kötődő vállalatok felé áramlik, miközben minden más szektor – legyen szó bankokról, energetikáról vagy iparról – háttérbe szorul.
Nem azért, mert mindenki biztos benne, hogy ez a legokosabb stratégia, hanem mert mindenki ezt csinálja. Ez klasszikus önbeteljesítő jóslat: ha a befektetők jönnek, az árfolyamok nőnek, ami újabb befektetőket vonz. Az AI így valódi „pénzügyi mágnessé” vált.
Meghaladja-e az AI az emberi intelligenciát?
Az egyik leggyakrabban feltett kérdés – és talán a leginkább félreértett is. Sajtos István szerint ma már sokkal óvatosabban fogalmaznak azok is, akik korábban konkrét éveket jósoltak az „ember feletti AI” megjelenésére.
„Nem az a kérdés, hogy meghaladja-e az embert, hanem az, hogy melyik embert és miben.”
A kép inkább a specializált AI agentek irányába mutat: olyan mesterséges intelligenciák jelennek meg, amelyek egy-egy jól körülhatárolt területen - jogi elemzésben, pénzügyi modellezésben, kódírásban vagy ügyfélszolgálati automatizmusokban - már ma is felülmúlják az emberi teljesítményt.
Az általános, „mindent tudó” mesterséges intelligencia viszont még messze van. A GPT-3 és GPT-4 közötti ugrás kivételes volt: ez a fejlődési sebesség nem tartható fenn. Konszolidáció jön, nem robbanás.
Nem egy AI kell, hanem sok – mint egy jól működő szervezetben
A beszélgetés egyik legerősebb gondolata az volt, hogy az AI-t nem „svájci bicskaként”, hanem munkatársakként érdemes elképzelni.
Ahogy egy cég sem egyetlen polihisztorra épül, úgy az AI esetében sem működik az „egy megold mindent” logika. A jövő a különböző, célzott AI agentek összekapcsolásáról szól – amelyek ugyanazon adatvagyonra támaszkodnak, képesek egymással kommunikálni, és jól definiált feladatokat látnak el.
Ennek egyik legnagyobb akadálya nem is maga az AI-technológia, hanem az adatok állapota: széttöredezett, silószerű, strukturálatlan adatvagyonra nem lehet csodát építeni.
Amikor az AI felfalja a saját „szülőjét”
Az adás egyik legérdekesebb paradoxona a tartalomipart érinti. A nagy nyelvi modellek – részben – a Wikipedia és a nyílt web tartalmaiból tanultak. Most viszont éppen ezek a platformok szenvednek.
A Wikipedia forgalma 23–24%-kal csökkent az elmúlt időszakban, döntően a keresőforgalom visszaesése miatt. Ha a Google keresési találatai felett AI által generált összefoglaló jelenik meg, a linkek átkattintási aránya akár 60%-kal is visszaesik.
A felhasználók már nem forrásokat akarnak, hanem válaszokat. Ez radikálisan átalakítja a médiát, a webshopokat, a tudásmegosztást – és a teljes figyelemgazdaságot.
Információtömeg és a kritikus gondolkodás válsága
A hatékonyságnövekedés ára az információs túlterhelés. Az AI lerövidíti az információhoz jutás útját, de nem ad automatikusan jobb megértést. A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága: az emberek egyre kevésbé ellenőrzik az információkat, és egyre inkább elfogadják az AI válaszait végső igazságként. A kritikus gondolkodás és a forráselemzés így nemhogy elavuló készség, hanem kulcskompetencia lesz – a munkaerőpiacon és a mindennapi életben egyaránt.