A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója a Starbucks ajándékkártyás üzleti modelljét járják körbe.

Ajándékkártyák, mint kamatmentes hitelek

A Starbucks világszerte ismert kávézólánc nemcsak kiváló minőségű kávéról és kellemes környezetéről híres: egyedülálló üzleti stratégiája jelentős bevételt generál számára. Ezek az ajándékkártyák, amelyek 98 milliárd dollár értékben voltak ügyfelek kezében 2019-ben. A Starbucks esetében ezeknek a kártyáknak a 2-4 százaléka viszont soha nem kerül felhasználásra.

Az ajándékkártyák a Starbucksnál könyvelés szerint gyakorlatilag hitelek, amelyeket az ügyfeleik kamatmentesen folyósítanak a cégnek. A fel nem használt kártyák pedig egy idő után tiszta profitként kerülnek be a vállalat könyveibe. Jelenleg 1,77 milliárd dollár értékű olyan kártya van kibocsátva, amely várhatóan soha sem lesz beváltva.

Ez nem egy “ördögi” tevékenység, inkább egy rendkívül okos szolgáltatás, amelyet hűségprogramokkal és egyéb pénzügyi szolgáltatásokkal ötvöznek, amelyek erős ügyfélhűséget eredményeznek. A modell azonban kétségtelenül számol azzal is, hogy nem minden ajándékkártya tulajdonos fogja felhasználni az egyenlegét.

Egyre inkább hasonlítana egy pénzügyi szolgáltatóra?

A Starbucks pénzügyi szolgáltatásokkal is erősíti üzleti modelljét. Az egyik példa erre a Starbucks Visa hitelkártya, amelyet a JP Morgan Chase-szel közösen indítottak. A hitelkártyával az ügyfelek nemcsak a kávézókban, hanem bármely más vásárlásuk során is csillagokat gyűjthetnek, ami tovább növeli a Starbucks bevételeit.

A kávézólánc ügyfélhűségi programja, a Starbucks Rewards, szintén jelentős szerepet játszik a vállalat pénzügyi sikerében. A program alapja a gamifikáció, amely a vásárlókat arra ösztönzi, hogy minél többet költsenek a lánc üzleteiben, cserébe csillagokat (pontokat) gyűjtve, amelyek később különböző jutalmakra válthatók be. A programban részt vevő ügyfelek, különösen a hűségesek, gyakrabban térnek vissza, és több pénzt költenek a Starbucks üzleteiben.

Ez a stratégia része egy szélesebb trendnek, amelyben a nem pénzügyi szolgáltató vállalatok egyre inkább vezetnek be pénzügyi szolgáltatásokat. Ezt elsősorban Banking as a Service (BaaS) szolgáltatókon keresztül teszik, így nem kell költséges pénzügyi szoftverfejlesztésbe és üzletág üzemeltetésbe kezdeniük.