A Fintech Világa - Zöld Pénzügyi Percek egy hetente jelentkező rádióműsor, illetve podcast. A műsor legfőbb célja, hogy hasznos ismeretekkel lássa el hallgatóságát a fenntarthatósági trendekkel és zöld pénzügyi termékekkel kapcsolatban. A fenntarthatóság egy mindannyiunkat érintő, kulcsfontosságú kérdés, azonban meglátásunk szerint a témát nem elég közérthetően és befogadhatóan taglalják a nyilvánosságban. Műsorunk ezért fontos feladatának tekinti, hogy szórakoztató és könnyed módon edukálja a hallgatókat, akiket szeretnénk kritikus gondolkodásra és pozitív hatások kifejtésére ösztökélni.
A Fintech Világa - Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a zöld neobankokról beszélgetnek. Az elmúlt években látványos volt ezen szereplők előretörése, ugyanakkor a méret tekintetében látható, bőven van még hova fejlődni.
A legerősebbnek a zöld neobankok tekintetében az amerikai és a brit piac számít. A kaliforniai székhelyű Aspiration például az idei évben készül tőzsdére. A vállalat számos zöld pénzügyi termékkel (cashback, fenntarthatósági scoring, faültetés) szolgálja ki ügyfeleit, betétjeikből pedig nem végez hitelezést fosszilis energiahordozók kitermelését végző vállalatoknak. Az Aspiration jelenleg vitathatlanul a legnagyobb olyan neobank, melynek értékrendje a fenntarthatóság köré épül.
A brit piacon nem találunk ilyen méretű szereplőket. Van viszont jó néhány nemrég induló vállalat, akik jelentős szerepet tölthetnek be a lakosság szemléletformálásában. A Treecard egy újrahasznosított bankkártyát kínál ügyfeleinek. A Treecard a kliensek minden tranzakcióját követően a bankközi jutalék őket megillető részének 80 százalékát faültetési projekteknek adományozza. Említést érdemel még a Tomorrow, amely kifejezetten széles termékpalettával operál. Ügyfeleik a banki és pénzforgalmi funkciók mellett zöld megtakarítási és befektetési megoldásokat érhetnek el.
Szintén a brit piacon tevékenykedik a Tandem Bank, amely néhány éve döntött a zöld vonal követése mellett. Esetükben a hitelezési megoldásokon van a hangsúly, így az ügyfelek zöld hiteleket, jelzáloghiteleket vehetnek igénybe, egy friss akvizíció pedig további konstrukciók kínálatát teszi majd lehetővé. Végezetül a Novus is nemrég kezdte meg működését. A vállalat célja, hogy segítse ügyfeleit a pozitív hatások pénzükön keresztüli kifejtésében.
A Fintech Világa - Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a befektetési szolgáltatásokat kínáló zöld fintechekről beszélgetnek.
A befektetések hatásáról az elmúlt években indult élénk diskurzus az ESG mozgalom erősödésével, de sokan a mai napig nincsenek vele tisztában, hogy milyen hatással van a környezetre, ha például befektetnek például egy olajcégbe. A fintechek között több ígéretes vállalat is található, melyek igyekszik segíteni a lakosságot a pozitív változásokban.
A Sugi például egy londoni fintech, amely elsősorban lakossági ügyfeleket szolgál ki. Egyik legizgalmasabb megoldásuk megmutatja a befektetőknek a portfóliójuk által előidézett várható hőmérséklet emelkedést és segít nekik leszorítani azt a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott 1,5 fokra. Egy ideje már a portfólió karbonlábnyomának semlegesítésére is lehetőséget adnak az ügyfeleknek.
A 2021-ben elinduló Clim8 alkalmazás segít a brit ügyfeleknek olyan tőzsdén jegyzett vállalatokba, valamint alapokba fektetni, amelyek a klímaváltozás kezelésére összpontosítanak, olyan területekre fektetve a hangsúlyt, mint a tiszta energia, a tiszta technológia, az intelligens mobilitás, a tiszta víz, a körforgásos gazdaság és a fenntartható élelmiszerek.
Az OpenInvest ESG (környezetvédelmi, szociális, vállalatirányítási) szempontokat szem előtt tartó befektetési modellek kialakításában számít piacvezetőnek. A vállalatot 2021-ben a JPMorgan felvásárolta, a vállalat célja pedig az, hogy a fintech kompetenciáit is felhasználva kínáljon személyre szabott érték alapú és adózási szempontból hatékony befektetési stratégiákat klienseinek.
Végül egy magyar érintettségű vállalat. A FLIT Invest egy New York-i székhelyű, társadalmi célú befektetésekre specializálódott online bróker, melynek szolgáltatása jelenleg fejlesztés alatt áll, az érdeklődők azonban már regisztrálhatnak a várólistára. A FLIT Invest és Alejandro Fritz vezérigazgató csapatában több magyar vezető is megtalálható, ami különösen érdekessé teszi számunkra. A szolgáltatás 2022-ben válik elérhetővé.
A Fintech Világa - Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes a zöld fintecheket tekintik át. Az inspirációt a Citi Ventures egyik publikációja adta, amelyben a bank kockázatitőke ágazata vette sorra a fintech szektor kiemelkedő zöld szereplőit.
A B2B szegmens kiemelkedő területei között megtalálhatók a klímakockázatok kezelésére fókuszáló fintechek. Ezek a vállalatok egy egyre relevánsabb szolgáltatást kínálnak, mivel a klímaváltozás hatalmas kockázatokat tartogat a gazdaság minden szereplőjének, amiket menedzselni kell.
Fellendülőben vannak a vállalati fenntarthatóság mérésért és az ESG jelentések készítésére szakosodott fintechek is. Az ő tevékenységük elengedhetetlen a transzparens fenntarthatósági jelentésekhez és a vállalatok közötti differenciáláshoz. Az ESG tényezőkkel kapcsolatos riportolásból továbbra is hiányoznak a globális minimumok, ami elengedhetetlenné teszi a valóban hiteles adatok meglétét. A további prominens szereplők között ott vannak az ESG elemző és kutató cégek, a karbonsemlegességi elemzést végző vállalatok és karbon piacterek, valamint a beszállítói szűréssel foglalkozó fintechek.
Ami a B2C szegmenset illeti, itt három domináns alterület jelölhető meg. A zöld neobankok átfogó banki termékpalettát kínálnak ügyfeleiknek, melyek fontos szerep jut a fenntartható megoldásoknak. A fenntartható befektetési szolgáltatók a lakossági befektetőket segítik portfóliójuk zöldítésében és a pozitív környezeti hatások kifejtésében. Végezetül, a karbonkalkulátorok a karbonlábnyom méretét és összetételét határozzák meg a felhasználóknak. Fontos feladatok emellett, hogy tippekkel segítsék őket az emissziók csökkentésében és semlegesítésében.
Az elkövetkezendő hetekben egy-egy adást szentelünk néhány itt bemutatott területnek. Reményeink szerint ezáltal jobban megismertethetjük hallgatóinkkal a legizgalmasabb zöld fintecheket.
A Fintech Világa - Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes a Volkswagen és az IKEA greenwashing botrányairól beszélgetnek. Az angol greenwashing magyarul zöldre mosás vagy zöldre festés kifejezés arra a reklámstratégiára utal, amikor egy cég környezetbarátnak tetteti magát vagy egy termékét. Az adott cég célja ezzel általában az, hogy úgy zsebelhesse be a fenntarthatóságot fontosnak tartó kliensek hűségét, hogy mindehhez valójában ne kelljen jelentős anyagi áldozatot hoznia.
Sokaknak ismerős lehet például a Volkswagen, a világ egyik legnagyobb autógyártójának botránya. 2015-ben derült ki, hogy az autóipari zöldítést hivatalos kommunikációja szerint lelkesen támogató vállalat csaláshoz folyamodott járműveinek emissziós tesztjei során. Az autókra olyan manipulációra alkalmas eszközöket szereltek, amelyek szoftverje meg tudta állapítani, hogy mikor zajlik az emissziós teszt és akkor átmenetileg képes volt a ténylegesnél kedvezőbb eredményeket produkálni.
Azt már az Earthsight nyomozása derítette ki, hogy az IKEA éveken keresztül adott el olyan gyermekbútorokat, amelyek illegálisan beszerzett fából készültek. A problémát egész pontosan az jelentette, hogy a vállalat illegális fakitermelésben vett részt Oroszország védett erdeiben, több további nyugati vállalattal egyetemben. Az eset jelentős csorbát ejtett a svéd vállalat hírnevén, korábban ugyanis az egyik legerősebb branddel rendelkeztek a világon, ezen a branden belül mondhatni központi szerepet töltött be a fenntarthatóság melletti elkötelezettség folyamatos hirdetése.
Az IKEA története megmutatja, hogy a szimpatikus vállalati imázs önmagában semmire nem garancia. A svéd vállalatot szinte minden listán megemlítették a fenntarthatóság mellett leginkább elkötelezett szereplők között, az orosz és ukrán fakitermelési botrányok nyilvánosságra kerülése azonban sokkal inkább egy kiemelkedően sikeres marketing és PR osztály meglétére utal, mintsem a környezetvédelmi értékek tényleges jelenlétére.
A Fintech Világa - Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak elemzője és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a befektetések világában előforduló greenwashing jelenségről beszélgetnek. Sajnos a fenntartható befektetések világában is számos visszaélésről lehet hallani, vagyis a legjobb szándékok mentén eljáró befektetők sem aludhatnak teljes nyugalommal.
A probléma az, hogy az ESG kritériumok alkalmazása még mindig nem egységes sztenderdek szerint történik, hanem minden vállalat maga döntheti el, hogy milyen szempontokat hangsúlyoz. Így minden vállalat előtérbe helyezheti az erősebb oldalát és jótékonyan megfeledkezhet a negatívabb képet festő dolgokról. Amíg nem kerülnek bevezetésre olyan globálisan alkalmazott, egységes kritériumok, amelyekben minden befektető megbízhat addig mindenki okkal fog aggódni a fenntartható befektetések hitelessége miatt.
A visszaélések fegyvert adnak a fenntarthatósági forradalmat ellenzők kezébe, akik innentől könnyedén hangsúlyozhatják, hogy értelmetlen a társadalmilag felelősségteljes befektetéseket propagálni, ha ilyen esetek történhetnek meg. A legjobb megoldást jelenleg a teljes tájékozottság elérése jelenti: érdemes elolvasni a célba vett vállalat befektetési prospektusát, olvasgatni a médiában az egyes cégek fenntarthatósági sikereivel és rekordjával kapcsolatban, valamint felmérni a piac gyakorlott szereplőinek álláspontját.
A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes Szebenyi Pétert, a Klímapolitikai Intézet munkatársát és környezetvédelmi influenszert látták vendégül. Az adás témáját a greenwashing, magyarul zöldre mosásként és zöldre festésként is ismert fogalma szolgáltatta.
A greenwashing egy olyan reklámstratégia, melynek során egy vállalat környezetbarátnak tetteti magát vagy egyes termékeit, szolgáltatásait. Az adás során részletesebben is kibontásra kerül maga fogalom, majd számos további kapcsolódó kérdés. A hallgatók így megtudhatják, hogy melyik szektorokra kell igazán figyelni, milyen praktikák állnak rendelkezésükre a jelenség felismerésére és számonkérésére, valamint mik a valódi költségei a greenwashingnak. A témakör körbejárását néhány szemléltető példa, valamint edukációs ajánlat is segíti.
A Fintech Világa - Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes a 2022-re várható ESG trendekről beszélgetnek. Az ötletet a Financial Times témában írt cikke szolgáltatta, melyben az előttünk álló év nyolc legerősebb ESG trendjét fejtették ki, az adásban ezek közül hármat tárgyaltak ki a résztvevők valamivel részletesebben.
Mindenképp érdemes felkészülni a Scope 3-as emissziók fontosságának növekedésére. A Scope 3-as emissziók alatt értjük egy vállalat esetén azokat a kibocsátásokat, melyek nem a vállalat tevékenységéből fakadnak, de annak ellátási lánca során keletkeznek (ügyfelek, beszállítók, munkavállalók emissziói). A várakozások szerint ezek jelentősége markánsan emelkedni fog 2022-ben, így egyre több nagyvállalattól elvárják majd, hogy ezekkel is érdemben foglalkozzanak, ami aligha fog tetszeni a vezetőségeknek.
Szintén biztosra vehető, hogy a magántőke alapok rekord mértékben fektetnek majd be a klíma technológiába. A klíma technológiai megoldások elengedhetetlenek lesznek a klímaváltozással szembeni hatékony fellépéshez, nem meglepő, hogy a befektetők is vonzódnak ehhez a területhez és készek a pénzüket is oda tenni, ahol a szájuk van. A nem épp környezetbarát elveiről ismert Blackstone alternatív alapkezelő a hírek szerint egy 30 milliárd dolláros alapot is indíthat, amit környezetvédelmi technológiai megoldások finanszírozására fordítanának.
Vélhetően 2022 lesz az év, amikor érdemben megkezdődik a fenntarthatósági könyvelés elterjedése. A hatékony fellépés másik elengedhetetlen hozzávalója, hogy a vállalati fenntarthatósági riportolás egységesebbé váljon, ezáltal pontosabban megítélhető legyen az egyes szereplők reakciója a klímaváltozás ellen . Az EU új fenntarthatósági taxonómiája egy rendszertani besorolással igyekszik egységesíteni az EU-s vállalati riportolást a témában, ám a kezdeményezés máris vitát szült, mivel az atomenergiát és a földgáz egyes formáit zöldnek sorolták be). Az EU-hoz hasonlóan az USA is lépéseket hoz a kérdésben, az SEC (Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet) például kötelezővé teszi a klímaváltozással kapcsolatos vállalati riportolást, mivel szerintük csak ez tud konzisztens javuláshoz és eredményekhez vezetni.
A Fintech Világa - Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és MAchán-Csetvei Frigyes műsorvezető a zöld fintechek közösségi finanszírozási kampányairól beszélgetnek. Az elmúlt időben ugyanis megfigyelhető volt, hogy a fintechek egyre többször indítanak crowdfunding (közösségi finanszírozási) kampányokat, közülük is kiemelkedően gyakran fordultak ehhez a módszerhez a zöld fintechek.
Ez egyébként abból fakad, hogy a zöld fintechek szoros kapcsolatot ápolnak ügyfeleikkel. A tény, hogy segítik őket a fenntartható életmód megvalósításában a felhasználókban pozitív érzéseket alakít ki, emiatt nem is úgy tekintenek rájuk, mint egy hagyományos bankra, hanem jóval pozitívabb kép él bennük.
Ennek megfelelően nagy sikereket aratott kampányával a neon svájci neobank, amely kevesebb, mint egy óra alatt vont be 5,8 millió dollárnyi svájci frankot tavaly tavasszal, ekkora összeget ilyen gyorsan korábban egy vállalat sem kapott közösségi finanszírozási kampány keretein belül. A svájci neobank 1700 új befektetővel gazdagodott, ők szavazati jog nélküli részesedést kaptak. A Neon egy szokványos neobanki termékpalettát kínál ügyfeleinek, ugyanakkor 2021-ben egy zöld bankszámlacsomagot is piacra dobtak, ami a környezettudatos életmód kialakításában igyekszik segíteni a klienseket.
A Fintech Világa - Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes áttekintik a 2021-es év legfontosabb trendjeit és eseményeit a zöld pénzügyek világából.
A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető Hankiss Lászlót, a GRÁNIT Bank stratégiáért felelős vezérigazgató-helyettesét látták vendégül. A GRÁNIT Bank Magyarországon elsőként, a világon pedig az elsők között vezetett be karbonkövetési szolgáltatást mobilalkalmazásába. Az Öko Kalkulátor lehetővé teszi az ügyfeleknek, hogy nyomon kövessék a költéseikkel járó kibocsátások és ezáltal ökológiai lábnyomukba is betekintést nyerjenek.
Az adás során szó esett a bank digitális mivoltáról is, ami által képes jelentősen alacsonyabb károsanyag-kibocsátással működni, mint a kiterjedt bankfiókhálózatokkal rendelkező versenytársak. A plasztik bankkártyák jövője is terítékre került, a GRÁNIT Bank például rendelkezik újrahasznosított anyagból készült bankkártyával, azonban a digitális transzformáció jegyében Hankiss László megjegyezte, hogy előre nézve elégnek bizonyulhatnak a digitális kártyamegoldások is. Emellett az adásban a fenntartható törekvések során rendre felmerülő greenwashing témaköre is terítékre került. Végül a zárás során a hallgatók megtudhatták, hogy a GRÁNIT Banknál az Öko Kalkulátorral nem engedték el a fenntarthatóság témáját, érdemes lesz nyomon követni tevékenységüket a jövőben is.