A Fintech Világa - Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes a 2022-re várható ESG trendekről beszélgetnek. Az ötletet a Financial Times témában írt cikke szolgáltatta, melyben az előttünk álló év nyolc legerősebb ESG trendjét fejtették ki, az adásban ezek közül hármat tárgyaltak ki a résztvevők valamivel részletesebben.
Mindenképp érdemes felkészülni a Scope 3-as emissziók fontosságának növekedésére. A Scope 3-as emissziók alatt értjük egy vállalat esetén azokat a kibocsátásokat, melyek nem a vállalat tevékenységéből fakadnak, de annak ellátási lánca során keletkeznek (ügyfelek, beszállítók, munkavállalók emissziói). A várakozások szerint ezek jelentősége markánsan emelkedni fog 2022-ben, így egyre több nagyvállalattól elvárják majd, hogy ezekkel is érdemben foglalkozzanak, ami aligha fog tetszeni a vezetőségeknek.
Szintén biztosra vehető, hogy a magántőke alapok rekord mértékben fektetnek majd be a klíma technológiába. A klíma technológiai megoldások elengedhetetlenek lesznek a klímaváltozással szembeni hatékony fellépéshez, nem meglepő, hogy a befektetők is vonzódnak ehhez a területhez és készek a pénzüket is oda tenni, ahol a szájuk van. A nem épp környezetbarát elveiről ismert Blackstone alternatív alapkezelő a hírek szerint egy 30 milliárd dolláros alapot is indíthat, amit környezetvédelmi technológiai megoldások finanszírozására fordítanának.
Vélhetően 2022 lesz az év, amikor érdemben megkezdődik a fenntarthatósági könyvelés elterjedése. A hatékony fellépés másik elengedhetetlen hozzávalója, hogy a vállalati fenntarthatósági riportolás egységesebbé váljon, ezáltal pontosabban megítélhető legyen az egyes szereplők reakciója a klímaváltozás ellen . Az EU új fenntarthatósági taxonómiája egy rendszertani besorolással igyekszik egységesíteni az EU-s vállalati riportolást a témában, ám a kezdeményezés máris vitát szült, mivel az atomenergiát és a földgáz egyes formáit zöldnek sorolták be). Az EU-hoz hasonlóan az USA is lépéseket hoz a kérdésben, az SEC (Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet) például kötelezővé teszi a klímaváltozással kapcsolatos vállalati riportolást, mivel szerintük csak ez tud konzisztens javuláshoz és eredményekhez vezetni.