A digitalizáció egyre inkább előtérbe kerül a klímaváltozás elleni küzdelemben és a fenntartható fejlődés irányában is. Az életünk számos területe digitalizálódott, ami sok esetben például kevesebb karbonkibocsátással jár. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető a fenntartható digitalizációról, és a digitalizáció környezetvédelemben betöltött szerepéről beszélget.

Az online banki ügyintézés, a gyártási folyamatok automatizálása és energiahatékonybbá tétele, valamint a klímaváltozásra reagáló technológiák mind azt mutatják, hogy a digitalizáció fontos szerepet játszhat a fenntarthatóság terén.

Az online banki szolgáltatások népszerűsége például csökkenti az autóhasználatot, hiszen sok pénzügyi műveletet már otthonról végezhetünk el. Emellett a digitalizáció lehetővé teszi a gyártási folyamatok automatizálását és energiahatékonybbá tételét is. Az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a Big Data és a blockchain, lehetővé teszik az erőforrások hatékonyabb felhasználását, így hozzájárulnak a dekarbonizációhoz és a fenntartható gazdasághoz.

A klímaváltozás elleni küzdelemben a digitalizáció számos új lehetőséget is teremt. Az elmúlt években sok climate tech startup jelent meg a piacon. Ezek különböző technológiákat fejlesztenek a klímaváltozás hatékonyabb kezelésére. Ilyen technológiák lehetnek az extrém időjárási események előrejelzését segítő programok, az ESG riportálási szolgáltatók, amelyek automatikus riportokat és adatelemzéseket készítenek, valamint a blockchain alapú karbonkredit kereskedési projektek, amelyek a tranzakciók átláthatóságát és a résztvevők hitelességét növelik. Ezek az újítások segíthetnek az üzleti szektorban a fenntarthatóság előmozdításában és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.

Az Európai Unió (EU) is kiemelt fontosságot tulajdonít a fenntartható digitalizációnak. A fenntartható digitalizáció hozzájárulhat a zöld gazdaság fejlesztésé

Az Európai Bizottság új intézkedésekkel erősíti meg a fenntartható finanszírozás keretrendszerét. A Bizottság az ESG minősítések szolgáltatóinak szabályozására vonatkozó új javaslatot és a fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó új kritériumrendszer bevezetését javasolja az uniós taxonómia keretébe. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető az új minősítési rendszerről beszél.

Az ESG minősítések még mindig a figyelem középpontjában állnak. Az új javaslat szerint az EU-ban működő ESG minősítő ügynökségeknek és a harmadik félként működő ügynökségeknek engedélyeztetési rendszert kell létrehozniuk. Az ügynökségeknek teljes mértékben nyilvánosságra kell hozniuk módszertanaikat és döntéseiket, ezzel csökkentve a szubjektivitást. Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) lenne a felügyeleti szerv, ami nem meglepő, hiszen az ESG pontozás a befektetések területén is fontos szempont. Az új rendelet átmeneti időszakot is biztosít a piaci szereplőknek az új szabályokhoz való igazodáshoz.

Továbbá, a Bizottság javaslatára az ESG minősítő ügynökségeknek tilos lesz tanácsadási szolgáltatásokat nyújtani befektetőknek vagy vállalatoknak, hitelminősítési pontszámokat adni vagy benchmarkokat fejleszteni. Ez üzletileg egy fájdalmas pont lesz a minősítő ügynökségeknek (amennyiben el lesz fogadva a javaslat), ugyanis a tanácsadási szolgáltatások sok ügynökségnél jelentős bevételi forrást jelentettek. Ugyanakkor ez érthető is, ugyanis volt rá példa, hogy egy vállalat végezte el az auditálást, és adott ESG tanácsadást egy cégnek, ami erősen sértette az összeférhetetlenség elvét.

Az új szabályozás célja az átláthatóság növelése és a szabványosítás előmozdítása. Azonban néhány piaci szereplő szerint a változtatások nem mennek elég messzire az ágazat szabványosításában. Az új szabályok és rendeletek egyébként terv szerint évente 3,7-3,8 millió eurós költséget jelentenének. 

A hitelek a modern gazdaságok egyik legfontosabb elemeként a klímaváltozás elleni küzdelemben fontos szerepet tölthetnek be. A bankok azonban a hitelezési portfóliójukon keresztül 700-szor annyi károsanyag-kibocsátást eredményeznek, mint a saját működésükkel. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel és Siklós Bence, a Peak tanácsadói, valamint Nyul Zsuzsa műsorvezető a zöld hitelezésben rejlő lehetőségeket vizsgálták meg.

Mi az a zöld hitelezés és eddig miért nem lendült fel?

A zöld hitel egy olyan pénzügyi termék, amelyet azon projektek finanszírozására szánnak, amelyek pozitív hatással vannak a környezetre. Ezek a projektek általában olyan területeket érintenek, mint a megújuló energia, az energiahatékonyság vagy a fenntartható mezőgazdaság.

A zöld hitelezés viszont eddig nem lendült fel a várható mértékben, mivel a pénzintézetek többsége továbbra is hatalmas összegeket folyósít például fosszilis energiahordozókat kitermelő vállalatoknak. Ebben azonban nincs semmi meglepő. A hitelek a bankok profitjának legstabilabb forrását jelentik és sajnos jelenleg nem érné meg nekik teljesen felhagyni a környezetkárosító szektoroknak való hitelezéssel, hiszen ebben hatalmas pénz van. A JPMorgan például 2016 és 2021 között majdnem 400 milliárd dollár finanszírozást nyújtott ilyen cégeknek.

Mit lehet tenni?

A probléma megoldásában a katalizátor a szigorúbb szabályozás lenne, amelynek fontos eleme, hogy kötelezővé váljon a hitelezési portfólió karbonlábnyomának folyamatos csökkentése és az erről való részletes beszámoló. Továbbá amellett, hogy kevesebb pénz kerül a káros tevékenységeket végző vállalatokhoz, egyre több forrással kéne támogatni a klímapozitív kezdeményezéseket. Folyamatosan jelennek meg például olyan zöld hitelek, amelyeket a lakossági, vagy vállalati ügyfelek elektromos autók, vagy napelemek vásárlására fordíthatnak.  

Az érettebb kímatechnológiai startupok szintén támogatást érdemelnek, függetlenül attól, hogy a klímaváltozás leküzdésében (pl. CO2 megkötő és tároló technológiák, megújuló energiák), vagy az ahhoz való alkalmazkodásban (pl. szárazságtűrő növények, árvízvédelmi rendszerek, energiahatékony technológiák) segítenek. Nyilván a korai fázisban lévő innovatív cégek elsősorban a kockázati tőkealapokra számít

Mára a legnagyobb bankok szinte mindegyike publikálta saját céljait, ami a fenntarthatóbb működést illeti. Ennek ellenére a kitűzött célok gyakran hiányosak, és sokszor előkerül a greenwashing jelenség is a kommunikációban. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető a nagybankok párizsi egyezményben megfogalmazott klímacélokhoz való közreműködését járja körül.

Az USA, Kanada és Európa 30 legnagyobb bankja közül 26 megfogalmazta, hogy mekkora mértékben tervezi csökkenteni 2030-ig a hitelezési portfóliójához köthető károsanyag-kibocsátások mértékét. A 30 banknak mindegyike tagja a 2021 áprilisában az ENSZ közreműködésével megszülető Net Zero Banking Allience-nek. Ennek a szövetségnek célja a pénzügyi szektor klímára gyakorolt hatásának javítása. A belépő tagok 18 hónapon belül kezdetleges célokat kell publikáljanak a dekarbonizációs és hitelezési fronton való erőfeszítéseikkel kapcsolatban.

Az S&P Global kutatásai azonban kimutatják, hogy ezek a vállalások sokszor homályosak, nem egységesek, és hiányosak. A különböző pénzintézetek más metrikákat alkalmaznak, a hitelezéssel kapcsolatos célokat pedig van, aki több szektorra is lebontja, mások csak az olaj- és gázipari vállalatokkal kapcsolatban fogalmaznak meg részletesebb célkitűzéseket. Az is gyakori, hogy a hitelezés és a befektetés része a tárgyalt területeknek, de a bank által végzett tőkepiaci műveletek már nem. Az egységes és teljes körű információk hiánya miatt nehéz dolga van annak, aki pontosan szeretné értelmezni az egyes pénzintézetek által megfogalmazott célokat. 

A megoldást nem meglepő módon sokan a szabályozásban látják, egész pontosan abban, hogy a fenntarthatósági jelentések egységesebbé váljanak. Így minden banknak ugyanazon mutatók mentén kéne megfogalmazni a céljait. 

A köztes eredmények egyébként nagyon fontosak, mert sok bank ma megígéri, hogy 2050-re karbonsemlgessé teszi hitelezési és befektetési portfólióját, az első években viszont vígan megél abból, hogy ezt a vállalást reklámozza, érdemi lépéseket azonban nem tesz. A párizsi egyezmény szempontjából nagy szükség van az egységességre, valamint a köztes célok megfogalmaz&a

Az autóipar a nemzetközi médiában gyakran a környezetszennyező hatások miatt kerül reflektorfénybe. Ugyanakkor, az iparágban növekvő számú törekvés és gyakorlat jelenik meg a fenntarthatóság jegyében. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető Bálint Zsófiát, a Peugeot Magyarország márkaigazgatóját látják vendégül az autóiparban megfigyelhető ESG tevékenységek megvitatására.

Az autóipar meghatározó szerepet tölt el a mindennapjainkban, és életszínvonal növelő értékkel bír. Nem csak a személyszállításban, hanem az áruszállítás területén is fontos szerepet kap. Az Egyesült Államok Közlekedési Statisztikai Hivatala által közzétett kiadványa alapján 2019-ben a belföldi áruszállítás 67%-a teherautókkal történt. Hazánkban 2023 I. negyedévében az áruforgalom 68%-a közúton volt szállítva. Az áruszállítmányok időben való megérkezése nagy mértékben függ a közúti áruszállítástól. Ez viszont környezetszennyező hatással jár: az EU-ban a karbonkibocsátások negyede a közlekedési szektorhoz köthető, amelynek 70%-a közúti közlekedésből ered. Kérdés, hogy a környezetvédelmi célok érdekében mennyit vagyunk hajlandóak engedni az életszínvonalunkból.

Ugyanakkor, az autógyártók elhivatottak az ESG célok eléréséért, és hajlandóak mind a gyártást, és a gyártott autókat reformálni. Az EU-ban 2030-ra a gyártott autók átlagos karbonkibocsátása 55%-kal kell, hogy csökkenjen, 2035-től pedig csak karbon-neutrális autókat szabad majd gyártani. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a töltőállomások infrastruktúrája is gyors ütemben fejlődjön. Tov&aac

Az autóipar a nemzetközi médiában gyakran a környezetszennyező hatások miatt kerül reflektorfénybe. Ugyanakkor, az iparágban növekvő számú törekvés és gyakorlat jelenik meg a fenntarthatóság jegyében. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető Bálint Zsófiát, a Peugeot Magyarország márkaigazgatóját látják vendégül az autóiparban megfigyelhető ESG tevékenységek megvitatására.

Az autóipar meghatározó szerepet tölt el a mindennapjainkban, és életszínvonal növelő értékkel bír. Nem csak a személyszállításban, hanem az áruszállítás területén is fontos szerepet kap. Az Egyesült Államok Közlekedési Statisztikai Hivatala által közzétett kiadványa alapján 2019-ben a belföldi áruszállítás 67%-a teherautókkal történt. Hazánkban 2023 I. negyedévében az áruforgalom 68%-a közúton volt szállítva. Az áruszállítmányok időben való megérkezése nagy mértékben függ a közúti áruszállítástól. Ez viszont környezetszennyező hatással jár: az EU-ban a karbonkibocsátások negyede a közlekedési szektorhoz köthető, amelynek 70%-a közúti közlekedésből ered. Kérdés, hogy a környezetvédelmi célok érdekében mennyit vagyunk hajlandóak engedni az életszínvonalunkból.

Ugyanakkor, az autógyártók elhivatottak az ESG célok eléréséért, és hajlandóak mind a gyártást, és a gyártott autókat reformálni. Az EU-ban 2030-ra a gyártott autók átlagos karbonkibocsátása 55%-kal kell, hogy csökkenjen, 2035-től pedig csak karbon-neutrális autókat szabad majd gyártani. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a töltőállomások infrastruktúrája is gyors ütemben fejlődjön. Tov&aac

Ecuador sikeresen végrehajtotta az eddigi legnagyobb, úgynevezett adósság-természet swap ügyletet egy kékkötvény-kibocsátással, amely évente legalább 12 millió dollárral járul hozzá a Galápagos-szigetek megőrzéséhez. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető Siklós Bencét, a Peak tanácsadóját látják vendégül a történelmi jelentőségű ügylet megvitatására.

Az ügylet keretein belül a Credit Suisse segítségével Ecuador mintegy 1,6 milliárd dollárnyi adósságát jelentős, közel 60%-os árengedménnyel tudta visszavásárolni annak függvényében, hogy legalább 450 millió dolláros természetvédelmi ráfordítást hajt végre a Galápagos-szigetek ökoszisztémájának megőrzésére. Ennek fényében Gustavo Manrique Miranda, az ecuadori külügyminiszter hangsúlyozta: a biológiai diverzitást már értékes “devizának” lehet tekinteni. 

A kékkötvény (vagy Galápagos kötvény) évente legalább 12 millió dollárral, összesen akár 656 millió dollár értékben járulhat hozzá a Galápagos-szigetek környezetének megőrzéséhez. A kötvény 2041-ben jár le, és 5,645%-os kamatozású. Ez Ecuador számára egy rendkívül kedvező kamatozású hitel, ugyanis az ország államkötvényei 17%-26%-os kamatlábak között mozognak.

A Galápagos-szigetek meghatározó ökológiai jelentőséggel bírnak

Az UNESCO Világörökség részét képező Galápagos-szigetek a Csendes-óceánban, Ecuador partjaitól mintegy 1000 kilométerre található vulkanikus eredetű szigetek csoportja. Több okból is fontosak a környezet számára: a föld egyik leggazdagabb tengeri ökoszisztémájával rendelkezik, valamint számos veszélyeztetett faj is megtalálható a régióban. Emellett éghajlatszabályozási jelentőséggel bír, és jelentős helyszínt képez a biológiai és ökológiai kutatások szempontjából.

Mi az az adósság-természet swap ügylet?

Az “adósság-természet” (debt-for-nature) swap ügyletek, olyan megállapodások, amelyekben egy ország adóssága átstrukturálódik, cserébe a természetvédelembe való beruházási kötelezettségvállalásért. Az adós ország a megtakarított pénz egy részét környezetvédelmi projektek finanszírozására fordítja, m&iac

A korrupció elutasítása, pénzügyi eredmények korrekt kommunikációja és a vezetőség objektivitása mind meghatározó szempontjai egy bank felelős vállalatirányításának. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető a transzparensen működő bankok ismertető jegyeit járják körbe. 

A vállalatok, és köztük a bankok értékelésénél is egyre növekvő fontossággal bír a környezeti és társadalmi teljesítményük. Azáltal, hogy a bankok az ESG szempontokat beépítik a működésükbe, erősíteni tudják a hírnevüket és márkájukat, mint felelős és fenntartható intézmények. Az ESG szempontok növekvő fontossággal bírnak, és sok tőzsdei vállalatnál már a vezetői fizetéseket és bónuszokat is a cég ESG teljesítményéhez kötik.

A felelős vállalatirányítás szempontjait általánosságban három meghatározó dokumentum irányelvei határozzák meg. Ezek a brit Cadbury jelentés, az OECD vállalatirányítás elveire vonatkozó dokumentuma, és az USA 2002-es Sarbanes-Oxley törvénye. A fő szempontok többek között kitérnek a részvényesekkel való méltányos bánásmódra, az érdekelt felek (‘stakeholder’) érdekeinek figyelembevételére, az igazgatóság integritására és objektivitására, valamint az átlátható pénzügyi riportálásra.

Bankoknál a felelős vállalatirányítás fontos eleme a rendszeres riportálás a bank működésének környezeti hatásairól. A bankoknál a vállalati karbonlábnyom a szervezet közvetett és közvetlen működéséből adódik. Átlagban a bankok közvetett működése 700x több környezetszennyező kibocsátással jár, mint a közvetlen működésük. A közvetlen kibocsátáshoz bankoknál tartozhatnak például iroda és fióktelepek fenntartásával kapcsolatos emissziók. Közvetett kibocsátások részét képezi a szervezet finanszírozási portfolioja, amely gyakran tartalmaz rendkívül magas környezetszennyező hatással bíró vállalatokat és projekteket.

Az adásban szó esik még a pénzmosásról, valamint a terror tevékenységek finanszírozásáról is. Emellett nagynevű bankok, mint péld&

A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében a nagyvállalati vezetőség bérezéséről, kimondottan az utóbbi időben megjelent fenntarthatósági célokhoz kötött bónuszrendszerről beszélgetett Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető. ‘Greenwashing’, vagy egy őszinte ESG törekvés?

Aktuális téma, hogy a nagyvállalatok tulajdonosai a vállalati fenntarthatósági célok elérését a vezetőség bérezési struktúrájába való beépítésével próbálja ösztönözni. A vezetők, például vezérigazgatók, jellemzően a havi bérük mellett bónuszokban is részesülhetnek bizonyos üzleti célok elérése után. Az utóbbi időben elterjedt a tőzsdei cégeknél, hogy bónuszokat ESG célok teljesítéséhez is kötnek. Ezek azonban gyakran könnyen teljesíthetőek, és felmerülhet a kérdés, hogy egy újabb greenwashing kísérlet-e ez a nagyvállalatok részéről.

Az ESG célok, amelyek a környezetvédelem, a társadalmi igazságosság és a transzparens vállalatirányítás területein próbálnak változást elérni, az utóbbi években fokozott figyelmet kaptak a privátszektorban is. A politikai döntéshozók egyre több fenntarthatósággal kapcsolatos szabályozást léptetnek érvénybe, amelyek főleg a nagyvállalatokat érintik. Az ESG egy fontos kezdeményezés, azonban, egyelőre, gyakran csalódást jelent a nagyvállalati adaptációja. Erről a témáról a “Greenwashing és ESG a tőzsdén” című Zöld Pénzügyi Percek adásunkban beszéltünk korábban.

Az adásban körbejártuk az ESG célokhoz kötött bónuszrendszer kérdését, valamint jó és rossz példákat is hoztunk a nagyvállalati szektorból. Emellett szó esik még a bérszakadékról is, ami az utóbbi években egyre jelentősebbé vált. A teljes adás Spotify-on visszahallgató a lenti linkre kattintva.

A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében az üzleti és pénzügyi szférában dolgozó nők egyenlő esélyeinek megteremtéséről és a mentorálás fontosságáról beszélgetett Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető.  A műsor vendége Pesti Tímea, a LeasePlan Hungária Zrt. vezérigazgatója és az AmCham Hungary első alelnöke volt, aki maga is sikeres női vezető és a Menedzserszövetség mentora.

Közösen igyekszik felhívni a figyelmet a női reprezentációra a Peak és a Menedzserszövetség. A Peak a Women in Finance programjával több nő számára igyekszik vonzóvá tenni a pénzügyi és fintech iparágakat és példaképekkel, mentorprogramokkal és tudásmegosztással segíteni vezetővé válásukat. A Menedzserszövetség pedig a "Legyen Divat a Női Vezető!" kampányával állít olyan példaképeket, akik pozitív, követendő utat mutatnak a fiatalabb generáció számára. A két program együttműködésének keretein belül csatlakozott vendégként a Zöld pénzügyi percek műsorához Pesti Tímea, a LeasePlan Hungary vezérigazgatója, aki a Menedzserszövetség kampányában a Women in Mentorship fókusztéma képviselője.

Karrier vagy anyaság – válaszút előtt a nők

A mentorálás fontossága abban rejlik, hogy a sikeres példák segítenek a nőknek hinni saját képességeikben és álmaikban. A műsorból kiderül, hogy a magyar nők ambíciózusak, de gyakran szembesülnek nehéz kérdésekkel, mint például a családalapítás idejének megválasztása vagy a karrierjük folytatása. A társadalmi sztereotípiák, mint például a dolgozó nő és a jó anya ellentéte szintén nehezíti a nők helyzetét a munkaerőpiacon.

Pesti Tímea rávilágít arra is, hogy a nagyvállalati szektorban a siker definíciója gyakran maszkulin értékrendre épül és profitorientált. Ez a perspektíva gyakran figyelmen kívül hagyja az olyan eredményeket, mint például egy sikeres vállalati kultúra transzformáció, amiben a női kollégák jellemzően sikeresebbek.

Már beszélünk róla

Az egyenlő esélyek kérdése ma már a cégek napirendjén szerepel, de a cselekvésig és a valós változásig még kevesen jutottak el. Pesti Tímea szerint fontos lenne, hogy a cégek ne csak mentorálják, hanem szponzorálják is a nőket, így valódi lehetőséget biztosítva számukra.

A mentor&aacut