A hitelek a modern gazdaságok egyik legfontosabb elemeként a klímaváltozás elleni küzdelemben fontos szerepet tölthetnek be. A bankok azonban a hitelezési portfóliójukon keresztül 700-szor annyi károsanyag-kibocsátást eredményeznek, mint a saját működésükkel. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel és Siklós Bence, a Peak tanácsadói, valamint Nyul Zsuzsa műsorvezető a zöld hitelezésben rejlő lehetőségeket vizsgálták meg.

Mi az a zöld hitelezés és eddig miért nem lendült fel?

A zöld hitel egy olyan pénzügyi termék, amelyet azon projektek finanszírozására szánnak, amelyek pozitív hatással vannak a környezetre. Ezek a projektek általában olyan területeket érintenek, mint a megújuló energia, az energiahatékonyság vagy a fenntartható mezőgazdaság.

A zöld hitelezés viszont eddig nem lendült fel a várható mértékben, mivel a pénzintézetek többsége továbbra is hatalmas összegeket folyósít például fosszilis energiahordozókat kitermelő vállalatoknak. Ebben azonban nincs semmi meglepő. A hitelek a bankok profitjának legstabilabb forrását jelentik és sajnos jelenleg nem érné meg nekik teljesen felhagyni a környezetkárosító szektoroknak való hitelezéssel, hiszen ebben hatalmas pénz van. A JPMorgan például 2016 és 2021 között majdnem 400 milliárd dollár finanszírozást nyújtott ilyen cégeknek.

Mit lehet tenni?

A probléma megoldásában a katalizátor a szigorúbb szabályozás lenne, amelynek fontos eleme, hogy kötelezővé váljon a hitelezési portfólió karbonlábnyomának folyamatos csökkentése és az erről való részletes beszámoló. Továbbá amellett, hogy kevesebb pénz kerül a káros tevékenységeket végző vállalatokhoz, egyre több forrással kéne támogatni a klímapozitív kezdeményezéseket. Folyamatosan jelennek meg például olyan zöld hitelek, amelyeket a lakossági, vagy vállalati ügyfelek elektromos autók, vagy napelemek vásárlására fordíthatnak.  

Az érettebb kímatechnológiai startupok szintén támogatást érdemelnek, függetlenül attól, hogy a klímaváltozás leküzdésében (pl. CO2 megkötő és tároló technológiák, megújuló energiák), vagy az ahhoz való alkalmazkodásban (pl. szárazságtűrő növények, árvízvédelmi rendszerek, energiahatékony technológiák) segítenek. Nyilván a korai fázisban lévő innovatív cégek elsősorban a kockázati tőkealapokra számít