A korrupció elutasítása, pénzügyi eredmények korrekt kommunikációja és a vezetőség objektivitása mind meghatározó szempontjai egy bank felelős vállalatirányításának. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető a transzparensen működő bankok ismertető jegyeit járják körbe. 

A vállalatok, és köztük a bankok értékelésénél is egyre növekvő fontossággal bír a környezeti és társadalmi teljesítményük. Azáltal, hogy a bankok az ESG szempontokat beépítik a működésükbe, erősíteni tudják a hírnevüket és márkájukat, mint felelős és fenntartható intézmények. Az ESG szempontok növekvő fontossággal bírnak, és sok tőzsdei vállalatnál már a vezetői fizetéseket és bónuszokat is a cég ESG teljesítményéhez kötik.

A felelős vállalatirányítás szempontjait általánosságban három meghatározó dokumentum irányelvei határozzák meg. Ezek a brit Cadbury jelentés, az OECD vállalatirányítás elveire vonatkozó dokumentuma, és az USA 2002-es Sarbanes-Oxley törvénye. A fő szempontok többek között kitérnek a részvényesekkel való méltányos bánásmódra, az érdekelt felek (‘stakeholder’) érdekeinek figyelembevételére, az igazgatóság integritására és objektivitására, valamint az átlátható pénzügyi riportálásra.

Bankoknál a felelős vállalatirányítás fontos eleme a rendszeres riportálás a bank működésének környezeti hatásairól. A bankoknál a vállalati karbonlábnyom a szervezet közvetett és közvetlen működéséből adódik. Átlagban a bankok közvetett működése 700x több környezetszennyező kibocsátással jár, mint a közvetlen működésük. A közvetlen kibocsátáshoz bankoknál tartozhatnak például iroda és fióktelepek fenntartásával kapcsolatos emissziók. Közvetett kibocsátások részét képezi a szervezet finanszírozási portfolioja, amely gyakran tartalmaz rendkívül magas környezetszennyező hatással bíró vállalatokat és projekteket.

Az adásban szó esik még a pénzmosásról, valamint a terror tevékenységek finanszírozásáról is. Emellett nagynevű bankok, mint péld&