A pénzügyi szektor nyit a blockchain és a kriptovaluták felé. Egyes szakértők az azonnali átutalás alternatíváját látják a blokklánc technológiában, amelynek hatékonyságát és gyorsaságát igyekeznek kiaknázni a bankok. Léteznek olyan szabályozott pénzintézetek is, amelyek teljes működésüket és termékpalettájukat a kriptovaluták köré építik.

A Fintech Világa – Blockchain Percek is többször adott hírt hasonló kezdeményezésekről, egy korábbi műsor vendége például egy fejlesztés alatt álló, blockchain alapú magyar pénzintézet, a BENKER technológiai vezetője volt. Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető most két olyan projektet mutatnak be, amelyben hagyományos pénzintézetek nyitnak a blokklánc felé.

A blockchain kezdeményezések közül mindig kiemelkedik és különleges helyzetet teremt, amikor egy bank saját kriptovalutát vagy blockchain alapú tokent fejleszt. Az Egyesült Államokban a legnagyobb példa erre a JPMorgan és a JPM Coin. Európában pedig a KBC, a K&H Bank anyavállalata volt az első bank, amely saját kriptovalutát fejlesztett, amely a Kate Coin elnevezést kapta a pénzintézet digitális személyi asszisztense után.

A JPMorgan hatékonysága miatt elszámolási egységként, házon belül egy privát blockchainen használja a JPM Coint. Ezzel szemben a KBC inkább ökoszisztémája, és ügyfélkapcsolatainak fejlesztésére hozta létre a Kate Coint. Mindkét fejlesztés egyértelmű elköteleződés a blockchain világa mellett, méghozzá a szabályozott pénzügyi szektoron belül.

Világszerte kutatások folynak arról is, hogy miként lehet teljes mértékben állami hátterű digitális pénzeket, azaz digitális jegybankpénzeket fejleszteni. Sok országban előrehaladottak a kísérletek, Kínában például már 261 milliószor töltötték le az állami tárcaapplikációt.

Az idei év nem a technológiai szektoré. Szinte minden technológiai területen óriásit zuhantak a vállalatok értékei, és ebből a fintech valamint a kripto szektor sem maradt ki. Az infláció és az alapkamatok emelkedésével a várható bevételeket és az alternatív befektetési lehetőségeket is újraértékelték a befektetők. A Terra már csak árnyéka régi önmagának, a Celsius Network pedig egykor az egyik legismertebb kriptohitelező volt, most pedig csődvédelmet kért. A Blockchain Percek legújabb adásáb Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a zuhanásban közrejátszó tényezőket vállalati esettanulmányokon keresztül vizsgálják meg.

Sokan tévesen gondolják azt, hogy a kriptovaluta-kereskedés anonim. A megfelelő kifejezés inkább a kvázi-anonim lenne. Egyrészről a kriptovaluták tényleg biztosítanak egyfajta ismeretlenséget. Másrészt a nyilvános blockchain hálózatok, amelyeken végbe mennek a kriptovaluta-tranzakciók, teljesen átláthatók és visszakövethetők. Főleg a visszakövethetőség szempontjából nem beszélhetünk teljes anonimitásról. A névtelenség csak abban az értelemben adott, hogy bárkinek lehet egy kriptotárca címe anélkül, hogy bármit is fel kelljen fednie a személyazonosságáról. Egy személy több címet is birtokolhat, és elméletben semmi sem kapcsolja össze ezeket a címeket, vagy jelzi azt, hogy ugyanaz az ember birtokolja őket.

Lényegében a kriptovaluta-kereskedés olyan, mintha álnéven írnánk. Ha egy író álnevét valaha is összekapcsolják a személyazonosságával, akkor minden, amit valaha is írt az álnév alatt, hozzá fog kapcsolódni. Még az eredeti Bitcoin fehér könyvben is azt javasolták, hogy a felhasználók minden tranzakcióhoz új címet használjanak, hogy elkerüljék, hogy egy közös tulajdonoshoz kössék őket.

A Blockchain Percek legújabb adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető arról beszélgetnek, hogy milyen mértékben lehet névtelen a kriptovaluta kereskedés, és ennek milyen kockázatai lehetnek. Szó lesz arról is, hogy mely szereplők törekednek az anonimitásra, milyen adatok követhetők a blokkláncon, és hogy a technológia szabályozási környezete hogyan változhat a közeljövőben.

A karbonkreditek - más néven szén-dioxid-kreditek - olyan projekteket jellemeznek, amelyek csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást vagy szén-dioxidot távolítanak el a légkörből, például az erdők megőrzésével, szél- és naperőművek építésével vagy metángáz megkötésével. Általában egy karbonkredit egy tonna szén-dioxid megkövetésével vagy kibocsátásának elkerülésével ér fel.

Több nemzetközi szervezet is foglalkozik a szén-dioxid-kibocsátási egységek nyilvántartásával és értékesítésének szabályozásával. Az utóbbi években egy "önkéntes" piac is kialakult, amely lehetővé teszi a környezettudatos vállalatok számára, hogy a kormányok által előírtakon túlmenően kompenzálják a kibocsátásaikat. Amikor egyes cégek bejelentik, hogy karbonsemlegesek lesznek, akkor gyakran karbonkreditek vásárlásával kompenzálják saját kibocsátásaikat. 

A terület kritikusai gyakran hivatkoznak arra, hogy egyes karbonkreditek nem olyan zöldek, mint amilyennek beállítják magukat. Léteznek olyan csalárd projektek is, amelyekben egy karbonkreditet kétszer árusítanak és volt példa manipulatív könyvelési praktikákra is. Egyébként is nehéz pontosan számszerűsíteni, hogy egy adott projekt mennyi szén-dioxidot von ki a légkörből, és a rossz minőségű kreditek pedig aktívan károsíthatják a környezetet, mivel lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy felszínesen ellensúlyozzák kibocsátásaikat, miközben többet bocsátanak ki, mint amennyit kompenzálnak.

A Blockchain Percek legújabb adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető arról beszélgettek, hogy a blockchain hálózatok hogyan tehetik transzparenssé és megbízhatóvá a karbonkredit kereskedelemet egy átlátható és globálisan elérhető főkönyvet kínálva a karbon kredit-rendszereknek, azzal, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését digitális tokenek formájában reprezentálják.

A Fintech Világa – Blockchain Percek egy hetente megjelenő rádióműsor és podcast a blokklánc technológiák világáról. Bár egyre többet hallani a kriptovalutákról és más blokklánc megoldásokról, sokaknak ez még mindig ismeretlen terület. Műsorunk éppen ezért segít naprakészen tartani a hallgatókat a technológia gyorsan fejlődő világában. A blockchain technológia alapjait a legújabb híreken és a legérdekesebb vállalkozásokon keresztül mutatjuk meg. 

Egy korábbi adásban Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető arról beszélgettek, hogy működési elvükből adódóan nem lehet csökkenteni az kriptobányászaton alapuló blockchain hálózatok energiaigényét. Azonban vannak olyan blockchain hálózatok, amelyek jelentősen kevesebb energiát igényelnek, mint a Bitcoin és társai. A legismertebbek, a proof-of-stake protokollt használó Cardano, a Polkadot vagy a Solana. A WAX blockchain pedig úgy éri el a karbonsemleges működést, hogy a hálózatához fűződő károsanyag-kibocsátást környezetvédelmi projektekbe való befektetésekkel semlegesíti. 

Emellett vannak olyan felhasználási módjai is a blockchain technológiának, amelyek nem csak működésükben energiahatékonyak, hanem közvetlenül is hozzájárulnak a gazdaságosabb megújuló energiatermeléshez. Világszerte számos kísérleti blockchain projekt fut az elektromos rendszerek áramtermelésének, a terjesztés és a fogyasztás folyamatainak összehangolására. Egyes blockchain projektek például azt igyekeznek lehetővé tenni, hogy egyes épületek közvetlenül is kereskedhessenek egymással az elektromos hálózatokon. Ezek a megoldások a blockchainen tárolt adatok követhetőségét és megmásíthatatlanságát használják ki.

A Fintech Világa Blockchain Percek legújabb adása gyakorlati példákkal mutatja be, hogyan járulhat hozzá a blockchain a globális energiaváláság mérsékléséhez.

Az ESG egy angol mozaikszó, az environmental, a social és a corporate governance, azaz a környezeti, társadalmi és vállalatvezetés kifejezéseket tömöríti. Számos cég számol be ESG tevékenységeiről éves jelentéseiben vagy külön publikációban. Ezek a jelentések nyújtanak támpontot a befektetőknek abban, hogy összehasonlítsák egyes vállalatok tevékenységét a fenntarthatóság szempontjából is. 

Az ESG törekvések közzététele egyértelműen pozitív kezdeményezés. A kritikus hangok azonban megkérdőjelezik a jelentések hitelességét, ugyanis az ESG jelentéseknek nincs egységesített szabványrendszere. Nagyon hiányoznak a minőségi, hiteles adatok, mivel az ESG jelentésekben megjelenő információk legtöbbször saját bevalláson alapulnak vagy olyan harmadik feles szolgáltatótól jönnek, amelynek hitelességét ugyancsak nehéz felmérni.

A blockchain a sokak által kívánt transzparenciát és hitelességet hozhatja el az ESG területére. A blockchain hálózat időrendi sorrendben adatblokkokat bemutató, adott esetben nyilvános adatbázis. Elméletben lehetséges a vállalatok számára, hogy az ellátási lánc minden egyes lépéséről valós időben rögzítsenek adatokat. A blockchainen tárolt adatok megmásíthatatlanok, így a jövőben nem lehet átírni egy kedvezőbb számra a károsanyag-kibocsátási értékeket, amire jelenleg lehetősége van a vállalatoknak. 

A Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásában Qayum Dániel és Bátorfi Botond, a Peak tanácsadói Machán-Csetvei Frigyes műsorvezetővel arról beszélgetnek, hogy hogyan járulhat hozzá a blockchain a ESG jelentések hitelesítéséhez. A műsorban bemutatnak több olyan gyakorlati példát is, amelyben a blockchain technológiát a fenntarthatóság szolgálatába állították egyes vállalatok.

A Bitcoin bányászat energiafogyasztása tavaly átlépte Argentína éves fogyasztását, mostanra pedig Svédországgal van egy szinten. Mindez főleg a legismertebb kriptovaluta által alkalmazott ‘proof-of-work’ (“a munka bizonyítéka”) protokollnak köszönhető. A protokoll lényege ugyanis, hogy a bányászok számítógépeikkel komplex kriptográfiai rejtvényeket oldanak meg ahhoz, hogy tranzakciókat hitelesíthessenek. Amennyiben sikerül megoldaniuk a feladványokat, a tranzakciós adatokat rögzíthetik a blokkláncon és blokkjutalomban részesülnek. A kriptobányászat technológiája tehát alapvetően energiafogyasztásra épül, mégis léteznek alternatívák, amelyek megoldást vagy legalábbis javulást jelenthetnek. 

Egyesek szerint a proof-of-work legerősebb alternatívája a ‘proof-of-stake’ (“az érdek bizonyítéka”) protokoll. Ennél az egyezménynél ugyanis nincs szükség bonyolult feladványok megoldására. Ehelyett a bányászok meglévő kriptovalutáikat ajánlják fel a lehetőségért, hogy tranzakciókat hitelesíthessenek. A Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsadója Machán-Csetvei Frigyes műsorvezetővel arról beszélgetnek, hogy az új protokoll megvalósítható-e, és hogy egyes országok milyen szabályozásokkal, esetleg a megújuló energiahasználat ösztönzésével igyekeznek kordában tartani a kriptobányászat hatalmas energiaigényét.

A Wall Street-i bankok kezdetben kritikusak voltak a kriptovalutákkal szemben, az idei évben azonban nagyon erős nyitás figyelhető meg, amely egyelőre az intézményi befektetői termékpalettán köszön vissza. A Goldman Sachs idén már saját magának is vásárolt bitcoinhoz kötött pénzügyi eszközt és egy bitcoin fedezetű hitelt is kihelyezett a Coinbase számára. A BlackRock pedig befektetett az egyik legnagyobb stablecoin mögött álló cégbe, a Circle-be. A világ legnagyobb eszközkezelője hamarosan kriptovaluta-kereskedést is biztosíthat ügyfeleinek.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsadójának és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezetőnek Szabó Dávid, a Decent Investments és a HOLD Alapkezelő portóliómenedzsere volt a vendége. A szakértőt a kriptovaluták jelenlegi helyzetéről, a kripto- és a hagyományos pénz- és részvénypiacok összefüggéseiről kérdezték, és szó esett arról is, hogy a blokklánc technológia milyen szerepet tölthet be a jövő befektetéseiben.

A Fintech Világa – Blockchain Percek egy hetente megjelenő rádióműsor és podcast a blokklánc technológiák világáról. Bár egyre többet hallani a kriptovalutákról és más blokklánc megoldásokról, sokaknak ez még mindig ismeretlen terület. Műsorunk éppen ezért segít naprakészen tartani a hallgatókat a technológia gyorsan fejlődő világában. A blockchain technológia alapjait a legújabb híreken és a legérdekesebb vállalkozásokon keresztül mutatjuk meg.

Gyakran hallani a kriptovaluta kereskedelemről, kriptotőzsdékről, de talán kevésbé ismert, hogy hogyan lehet a gyakorlatban fizetőeszközként használni a kriptovalutákat. Budapesten és a legtöbb nagyvárosban szaporodnak a fizikai kripto ATM-ek, amelyeken kriptovaluta vásárlása és eladása, a kriptovaluta hagyományos készpénzben való felvétele is lehetséges. Egyes fintechek pedig olyan bankkártyákat és hitelkártyákat visznek piacra, amelyekkel a közvetlen kriptovalutás bolti vásárlás is lehetséges.

A szabadságáról és decentralizáltságáról híres kriptopiac egyre jobban hasonlít a hagyományos pénzpiacokra, dinamikája mellett többek között abban is, hogy a sikeres kereskedés után bizonyos országokban – egyelőre önbevallásos alapon – jövedelemadót és szociális hozzájárulást kell fizetni.  A Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsdója Machán-Csetvei Frigyes műsorvezetővel arról beszélgetnek, hogy a fizikai térben milyen formában van lehetőségünk a kriptovagyon felhasználására, és hogy az egyes országokban, köztük hazánkban milyen adózási szabályok vonatkoznak a kriptobefektetésekben képződő nyereségekre.

A mesterséges intelligencia és IoT (Internet of things) megoldások után már a blockchain technológia is megvetette a lábát mezőgazdaságban. A takarmány követésében, az ellátási lánc optimalizálásában, a termés biztosításában és a tranzakciók javításában is hasznosnak bizonyul a blockchain átláthatósága és nyomon követhetősége. Amerika és Afrika piacai után pedig Európában is egyre több startup foglalkozik blockchain alapú mezőgazdasági megoldások fejlesztésével.

A Fintech Világa - Blockchain Percek legújabb adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsdója Machán-Csetvei Frigyes műsorvezetővel beszélgetnek arról, hogy a technológia hogyan teszi lehetővé a tokenizált termények kereskedését, időjárásalapú terménybiztosítások megkötését vagy akár a termék útjának követését és az élelmiszerpazarlás csökkentését.