Legújabb adásunk vendége Patkós Márton, aki hét éve már a Karlovy Vary-i vörös szőnyegen vonult, aztán odavitt egy lovat Nagy Ervinnek a Kincsemben, majd Nemes Jeles László rendezte a Napszálltában (kopasz kocsisként szexelt egy nővel, de a jelenetét végül kivágták), Enyedi Ildikó szerepet adott neki a Testről és lélekrőlben (eső miatt elmaradt a felvétel), ezután pár évig nem hívták semmibe, és már kezdte elhinni, hogy kimarad az életéből a filmezés, amikor megkapta a karizmatikus ellenzéki vezér, Száva Zsolt szerepét A besúgó című HBO-sorozatban, azóta pedig gyakorlatilag folyamatosan kamera előtt van. Jóravaló zárszerelőt játszott A legjobb dolgokon bőgni kellben, kapucni hackert a Műanyag égboltban, két Stork Natasa között örlődik a Veszélyes lehet a fagyiban, a nyolcvanas évek közepén játszódó Nyugati nyaralásban magát Soltész Rezsőt alakítja (ezt elfelejtettük szóba hozni az adásban), a Cicaverzum című romantikus komédiában pedig az ő hangján szólal meg az a fekete macska (igen, egy konkrét cica), aki elcsábítja Törőcsik Franciskát. Közben hat éve az Örkény Színház társulatának tagja, például ő játssza a férfi főszerepet Závada Péter és Bodó Viktor egészen zseniális Rómeó és Júlia-átíratában, a Kertész utcai Shaxpeare-mosóban.

Ha tetszett az adás, és megfordult a fejedben, hogy támogatnád a Filmklub podcastot, akkor ezt a Patreonon teheted meg, ahol beállíthatod, havonta mekkora összeggel szeretnéd segíteni a munkánkat. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, és ne tartsd magadban a jó véleményedet: oszd meg, csillagozd fel és véleményezd a podcastot, ahol csak lehet! Köszönjük!

Itt Varga Ferenc. Nem tudok leállni a gonzóval. Cannes után most a Friss Hús rövidfilmfesztiválra látogattam el, ahol dumáltam hat nagyon menő emberrel.

0:00 - 27:01 | Deák Dániel. Elsőként a Friss Hús alapító-igazgatóját faggatom arról, hogy milyen érzés nem jönni Cannes-ban, hogy igaz-e, hogy betegesen rákattant a futásra, illetve javaslom, hogy így a tizedik Friss Húsnál álljunk meg egy pillanatra, és nézzük meg, hogy mit sikerült elérni a korai, lánglelkű elképzelések közül (ez nem olyan unalmas rész, mint gondolná az ember). Aztán amikor Dani már azt hiszi, hogy biztonságban van, durván bekérdezek, hogy miért van aránytalanul kevés női rendező az idei felhozatalban, meg hogy miért nem válogatták be annak idején Szentgyörgyi Bálint (A besúgó) kisfilmjeit. Vajon sikerül kivágnia magát a srácnak?

27:01 - 45:49 | Reisz Gábor. Ő rendezte a VAN (abban szerepelek én is) és a Rossz versek című nagyjátékfilmeket, de előtte jópár emlékezetes kisfilmje is volt (például a Külalak azzal a zseniális részeg teniszezéssel, ami alatt a Miért szólt a V'Moto-Rocktól), és le merném fogadni, hogy valamelyik ment a Friss Húson is (ennek utána kéne nézni), na mindegy, szóval ő kijött pont egy vetítésről, és például arról dumáltunk, hogy hogyan érdemes pozitív és negatív véleményt mondani filmeseknek, meg halálra dicsértük Vermes Dorka Alba Vulva című filmjét.

45:49 - 53:54 | Bucsi Réka. Zseniális, egykoron Oscar- és Bill Murray-közelbe kerül animációs filmrendező, akinek az Intermission című legújabb filmjét vetítették éppen abban a blokkban, amit Reisz is nézett, de Réka családja is, így szóba jött, hogy vajon mennyire fog hiányozni nekik, amikor nemsokára Amerikába költözik, hogy kergesse az amerikai álmot, és csinálja (remélhetőleg) az első nagyjátékfilmjét.

53:54 - 1:01:17 | Kizlinger Lilla. Korszakos tehetség, aki már harmadik alkalommal szerepel a podcastban (az "előadás" amit itt emlegetünk, a Mit csináljak, hogy jobban érezd magad, aminek szenteltünk már egy külön adást pár hónapja), a Friss Húson pedig négy filmben szerepel (mint tavaly Cannes-ban Léa Seydoux, akihez Lillát szokták hasonlítani), köztük az előszereplős fődíjas filmben (Az elveszíthető dolgok szeretete), illetve az animációs fődíjas filmben (Felhők felett), de versenyben volt a saját rendezése, a Kábelek is, ami se Tarr Bélának, se Fliegauf Bencének nem tetszett, nekem viszont igen.

1:01:17 - 1:07:11 | Szőke Abigél. Őt nagyon kerestük múltkor A besúgó-házibuliban, és most elárulja, hogy hol volt éppen akkor, valamint arról is beszámol, hogy miket írogatnak neki A besúgó spanyol rajongói, illetve, hogy milyen együtt játszani egy olyan korszakos tehetséggel, mint Kizlinger Lilla (ezt Az elveszíthető dolgok szeretete című Friss Hús-fődíjas filmben teszik.)

1:07:11 - 1:21:15 | Bagossy Júlia. Ő rendezte A kutyák nem esznek füvet című filmet, ami nekem a kedvencem volt az idei fesztiválon, és amiben megismertem a csodálatos színésznőt, Kovács Dorottyát, illetve a csodálatos színészt, Juszt Lászlót (!). Juli mesélt a film önéletrajzi vonatkozásairól, szóba jött a szerelem, az elutasítás, de az egyetemfoglalás is, majd úgy ér véget az adás, hogy bevágom Dorottya szépséges énekét a filmből.

Köszönöm a segítséget Herczeg Zsófinak és Dezső Bálintnak, az adásban emlegetett filmek közül többet is meg lehet nézni most csütörtökön este héttől a Toldi moziban a Best of Friss Hús-vetítésen.

Ha tetszett az adás, és megfordult a fejedben, hogy támogatnád a Filmklub podcastot, akkor ezt a Patreonon teheted meg, ahol beállíthatod, havonta mekkora összeggel szeretnéd segíteni a munkánkat. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, és ne tartsd magadban a jó véleményedet: oszd meg, csillagozd fel és véleményezd a podcastot, ahol csak lehet! Köszönjük!

"Euforikus sokk és visító ugrálás" - így emlékszik vissza Szelestey Bianka arra a pillantra, amikor megtudta, hogy a Hajszálrepedés című kisfilmje bekerült az idei cannes-i filmfesztivál hivatalos programjába, a Le Cinef szekcióba. Hazaindulásunk előtt pár órával sikerült levadászni a fiatal rendezőt, aki egyedüliként képviselte hazánkat idén a fesztiválon, és megkérdezni tőle, hogy milyen élmény volt számára Cannes, de az is kiderül, hogy hogyan kell hangyát instruálni. (A dán filmnek, amit Bianka emleget a műsorban, That's Amore a címe, a rendező neve pedig Malthe Saxer.)

Ha tetszett az adás, és megfordult a fejedben, hogy támogatnád a Filmklub podcastot, akkor ezt a Patreonon teheted meg, ahol beállíthatod, havonta mekkora összeggel szeretnéd segíteni a munkánkat. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, és ne tartsd magadban a jó véleményedet: oszd meg, csillagozd fel és véleményezd a podcastot, ahol csak lehet! Köszönjük!

Cannes-i podcastsorozatunk utolsó részében a korabeli rajongókhoz hasonlóan leesett állal nézzük Elvis Presley csípőmozgását, beülünk két várva-várt filmre, de mindkettő csalódást okoz, illetve felidézzük az esetet amikor leöntöttünk pezsgővel egy frissen díjnyertes magyar rendezőt Cannes-ban. Találkozunk jövőre ugyanitt!

Ha tetszett az adás, és megfordult a fejedben, hogy támogatnád a Filmklub podcastot, akkor ezt a Patreonon teheted meg, ahol beállíthatod, havonta mekkora összeggel szeretnéd segíteni a munkánkat. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, és ne tartsd magadban a jó véleményedet: oszd meg, csillagozd fel és véleményezd a podcastot, ahol csak lehet! Köszönjük!

A szokásosnál szolidabb volt az idei versenyprogram Cannes-ban és majdnem az utolsó napig kellett várni, hogy botrányos és szexi filmeket lássunk. Megtudhatjuk továbbá a mai műsorból, hogy van-e élet Cannes után, valamint, hogy nyerhet-e Arany Pálmát egy olyan film, aminek az első harmadát átaludtuk. Itt a Cannes Filmklub podcast nyolcadik, utolsó előtti adása.

Ha tetszett az adás, és megfordult a fejedben, hogy támogatnád a Filmklub podcastot, akkor ezt a Patreonon teheted meg, ahol beállíthatod, havonta mekkora összeggel szeretnéd segíteni a munkánkat. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, és ne tartsd magadban a jó véleményedet: oszd meg, csillagozd fel és véleményezd a podcastot, ahol csak lehet! Köszönjük!

Utolsó napjaihoz érkezett a cannes-i filmfesztivál, ahol helyszíni tudósítóink egyre fáradtabban, de töretlen lelkesedéssel podcastelnek. Megszólal a díjra is esélyes Hajszálrepedés című magyar kisfilm főszereplője és rendezője, beszámolunk továbbá egy remek David Bowie-dokumentumfilm és a két Arany Pálma-díjas Dardenne testvérek újdonságának bemutatójáról. Itt a Cannes Filmklub podcast hetedik adása.

A magyar kisfilm cannes-i vetítésére bandukolva felidéztük azokat a pillanatokat az elmúlt tizenöt évből, amikor büszkeségtől dagadt a magyar kebel a Riviérán: a Saul fia döbbenetes diadalútjának kezdetét, a Delta fergeteges buliját, a Jupiter holdja eufórikus ünneplését többek között. A moziterembe érve még pont meg tudtuk kérdezni Szelestey Biankától, hogy milyen érzés itt lenni, mielőtt felkonferálta a színpadon a Le Cinef szekcióban versenyző Hajszálrepedés című filmjét. Elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy a levetített négy film közül magasan a magyar volt legjobb, úgyhogy egészséges reménykedéssel nézünk elébe a pénteki díjkiosztónak. Később kifaggattuk friss cannes-i élményeiről a film női főszereplőjét, Kurta Nikét is, aki egy hónapnyi eleséggel a táskájában érkezett a fesztiválra.

Cannes mostohán bánik a dokumentumfilmekkel, de idén befért a hivatalos programba egy David Bowie-doksi, ami egyáltalán nem követi a műfaj kliséit. A Moonage Daydream kapcsán számba vesszük kedvenc Bowie-filmjeleneteinket is és elmagyarázzuk, hogy miért megkerülhetetlen az ezerarcú popikon egy igazi filmrajongó számára.

A belga Dardenne testvérek minden filmjüket a cannes-i versenyprogramban mutatják be. Két Arany Pálma után egy ideig a sztárszínésznők (Marion Cotillard, Adèle Haenel, Cécile de France) felé fordult az érdeklődésük, de újabban inkább bevándorlókról forgatnak ultrarealista kamaradrámákat. A Tori es Lokitával kapcsolatban úgy éreztük, hogy láttunk már sok ilyen történetet, de mégis működik a Dardenne-varázs.

Kellemes meglepetéssel zártuk a keddi napot a Rendezők kéthetén: Kevin Kline fia, Owen Kline rendezői bemutatkozása, a Funny Pages igazi gyöngyszem. A képregényrajongó kamaszok világában tett kirándulás elejétől végig eszméletlen vicces és csak kapkodjuk a fejünket a sok ismerős arc láttán. A tendencia a vetítés után is folytatódott, amikor a mozi előterében Emily Ratajkowskiba, az úton Diane Krügerbe, egy szusibár teraszán pedig Ethan Coenbe botlottunk.

Ha tetszett az adás, és megfordult a fejedben, hogy támogatnád a Filmklub podcastot, akkor ezt a Patreonon teheted meg, ahol beállíthatod, havonta mekkora összeggel szeretnéd segíteni a munkánkat. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, és ne tartsd magadban a jó véleményedet: oszd meg, csillagozd fel és véleményezd a podcastot, ahol csak lehet! Köszönjük!

Hiába állítja Kristen Stewart a cannes-i filmfesztivál idei nagy botrányfilmjének szánt Crimes of the Future-ben, hogy a sebészet az új szex, helyszíni tudósítóinkat nem sikerült meggyőzni. Láttunk viszont felnőtt férfiakat megríkató apa-lánya drámát, egy sztárparádés vadiúj HBO-sorozatot és az Élősködők diadalmenetét megismételni készülő koreai különlegességet. Tölts egy órát a Riviérán a Cannes Filmklub podcast hatodik adásával!

A félidőn már túl vagyunk, de továbbra is egymás sarkát tapossák a filmlegendák a cannes-i vörös szőnyegen. A legnagyobb felhajtás David Cronenberg új filmjének bemutatóján volt érzékelhető, hiszen a mester visszatért a karrierjét megalapozó testhorror műfajához és ebben Kristen Stewart, Léa Seydoux és Viggo Mortensen voltak a segítségére. Nagyon vártuk a Crimes of the Future-t, de sajnos óriási csalódást okozott, másodpercekkel a végefőcím után már mondjuk is, miért.

Igazán hatásos horrorért inkább a Rendezők kéthete mellékszekcióra kellett átbattyogni, ahol az Ex Machina rendezőjének, Alex Garlandnak az új filmjét, a Ment vetítették, Ugyanitt varázsolt el bennünket az Adèle élete óta Léa Seydoux-szintű karrierig nem jutott, de mindig megbízhatóan magas szinten teljesítő Adèle Exarchopoulos újdonsága is, a The Five Devils, amelynek kapcsán arról is vitázunk, hogy minden kérdésre választ kell-e adnia egy filmnek, vagy elég ha csak a hangulatára rácsatlakozunk.

Az Élősködők és a Vezess helyettem! Cannes-ban kezdődő diadalútja után nem csoda, hogy izgatottan vártuk, hogy lesz-e idén is ázsiai csoda a fesztiválon. Park Chan-wook (Oldboy, A szolgálólány) új film noirja, a Decision to Leave több jelenetével is elvarázsolt, de összességében mégis kicsit nehezen követhető és vontatott. A szintén koreai Return to Seoul viszont izgalmas felfedezés, ami még kicsit meg is ríkatta kritikusunkat. Persze nem annyira, mint a Paul Mescal főszereplésével készült brit apa-lánya dráma, az Aftersun, amin viszont a fél közönség kikészült.

Az óriási filmdömpingbe még egy tévésorozat bemutatója is befért, ami az Irma Vep esetében nem csoda, hiszen rendezője, Olivier Assayas (Sils Maria felhői, A stylist) szinte minden újdonságával automatikusan számíthat a cannes-i meghívásra. Az HBO-n hamarosan futó sorozat főszereplőnője, Alicia Vikander élettársával, Michael Fassbenderrel érkezett a premierre és pár sorral mögöttük ülve gyorsan ki is elemeztük a karrierjüket.

Ha tetszett az adás, és megfordult a fejedben, hogy támogatnád a Filmklub podcastot, akkor ezt a Patreonon teheted meg, ahol beállíthatod, havonta mekkora összeggel szeretnéd segíteni a munkánkat. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, és ne tartsd magadban a jó véleményedet: oszd meg, csillagozd fel és véleményezd a podcastot, ahol csak lehet! Köszönjük!

A cannes-i filmfesztivál félidejénél helyszíni tudósítóink már úgy érzik, hogy látták a 75. fesztivál legjobb, legrosszabb és legviccesebb filmjét is. A legjobbnak ráadásul óriási a magyar vonatkozása. Részletesen megtudhatjuk azt is, milyen belülről egy cannes-i kerekasztal interjú Léa Seydoux-val. Itt a Cannes Filmklub podcast ötödik adása.

Valószínűleg azért is, mert az elején kipihentebbek és nyitottabbak vagyunk, napokig úgy tűnt, hogy csak jó filmek vannak idén Cannes-ban. A tendencia megváltozását semmiképp sem George Millertől, a Mad Max-filmek legendás rendezőjétől vártuk, aki előtt hét éve leborult az egész fesztivál a Mad Max: A harag útja láttán. A Three Thousand Years of Longing című újdonságáról nem sokat lehetett tudni előzetesen, csak, hogy Tilda Swintonnak egy isztambuli hotelszobában megjelenik egy dzsinn (Idris Elba), aki teljesítené három kívánságát. Nekünk csak egy kívánságunk lett volna fél óra után: hogy minél előbb érjen véget ez a borzalom.

Az előző adásban már rengeteget emlegetett Léa Seydoux-ra várt a feladat, hogy enyhítse a reggeli csalódást. A csúcsformában lévő színésznővel való találkozás örökre szóló élmény, bár a kerekasztal-interjúzás műfaját érdemes fenntartásokkal kezelni, ahogy az a részletes beszámolónkból is kiderül. Seydoux mindenesetre elárulta, hogy A feleségem története a kedvence a saját eddigi filmjei közül.

Szombat délután a hivatalos programban elszabadult végre a humorbomba is, hiszen rögtön egymás után láttuk a fesztivál két legviccesebb filmjét. A Chronique d’une liaison passagère (Egy futó kaland krónikája) olyan, mintha egy negyven évvel ezelőtti csúcsformájában lévő Woody Allen rendezett volna egy tipikus megcsalós-szerelmi háromszöges francia komédiát. Még eszementebb humorral támadott a svéd Ruben Östlund, aki előző filmjével (A négyzet) Arany Pálmát nyert, most pedig görbe tükröt tartott a pezsgőző-osztrigázó cannes-i közönség elé. A Triangle of Sadness lényegesen kevésbé árnyalt és kifinomult, mint korábbi munkái, ráadásul ennyi hányást és egyéb bélmozgást még sosem mutatott egyszerre a sokat megélt cannes-i filmvászon.

A nap végére a sok nevetés után még bevitt egy gyomrost Cristian Mungiu (4 hónap, 3 hét, 2 nap) új filmje, az R.M.N., ami Romániát képviseli az idei versenyprogramban, de ugyanannyira szól rólunk, magyarokról is. Az igaz történeten alapuló társadalmi kórlelet Erdélyben, egy főleg magyarok lakta faluban játszódik, aminek a békéjét az borítja fel, hogy a helyi pékségben Sri Lanka-i vendégmunkások kezdenek dolgozni. A hátborzongató és minden társadalmi aspektusra odafigyelő dráma pontosan megmutatja, hogy hol tart most Európa és benne különösen a mi régiónk.

Ha tetszett az adás, és megfordult a fejedben, hogy támogatnád a Filmklub podcastot, akkor ezt a Patreonon teheted meg, ahol beállíthatod, havonta mekkora összeggel szeretnéd segíteni a munkánkat. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, és ne tartsd magadban a jó véleményedet: oszd meg, csillagozd fel és véleményezd a podcastot, ahol csak lehet! Köszönjük!

A cannes-i filmfesztivál harmadik és negyedik napján fejest ugrottunk a világ filmgyártásának legjavába. Léa Seydoux érzékibb, mint valaha, Vicky Krieps magyarul karattyol heroinista Sissi császárnéként, Anthony Hopkins pedig újra Oscart érdemlő formában van. Itt a Cannes Filmklub podcast negyedik adása!

Míg Tom Cruise miatt egy napig megállt az idő Cannes-ban, a Top Gun: Maverick premierje után gőzerővel beindult a filmdömping. Helyszíni podcast tudósításunkban hét vadiúj filmről is megosztjuk első benyomásainkat.

Az Armageddon Time egy New York-i fejlődéstörténet Anthony Hopkins, Anne Hathaway és Jeremy Strong főszereplésével, ami a legjobb pillanataiban a Licorice Pizza színvonalát hozza. Cannes már régóta istenként kezeli a film rendezőjét, James Grayt, de Hollywood eddig nem harapott rá - megtárgyaljuk, hogy mennyi az esélye annak, hogy ez most megváltozik és az Oscar-szezonig kitart az Armageddon Time iránti lelkesedés.

Noha az idei magyar jelenlét nem túl izmos, a Corsage című rendhagyó Sissi-portréban a címszerepet alakító Vicky Krieps tökéletesen elmond pár mondatot magyarul és Lengyel Tamás is feltűnik a színen. Romy Schneider persze sosem nyúlt volna magához Sissiként és a heroin sem tartozott a szenvedélyei közé, nem csoda, hogy idejekorán leszögezzük, hogy ez nem a nagyszüleink Sissije.

A tavalyi fesztiválon Léa Seydoux lett volna hivatott a magyar dicsőséget emelni A feleségem történetével, ám akkor Covid miatt ki kellett hagynia a hivatalos programban szereplő mind a négy filmje premierjét. Idén viszont újra ő Cannes emblematikus arca és az Un beau matinben máris saját eddigi karriercsúcsait döngeti. Egyik tudósítónk a film kapcsán interjúzik is a francia sztárszínésznővel, de előbb itt elmeséli, hogyan alázta őt porig Seydoux a legutóbbi találkozásukkor.

Szóba kerül még az EO című lengyel avantgárd trollkodás, az Aldo Moro elrablását 5 és fél órában körüljáró Esterno notte, a kellemes meglepetésnek bizonyult egyiptomi Boy From Heaven és hogy hogyan gyűrűzik be a #metoo egy ír osztrigafarmra (God’s Creatures). További fontos cannes-i dilemmák: mit tegyünk ha valaki betolakszik elénk a sorba illetve ha egy harcias újságíró elkezd velünk veszekedni az utolsó percekig foglalt hely miatt.

Ha tetszett az adás, és megfordult a fejedben, hogy támogatnád a Filmklub podcastot, akkor ezt a Patreonon teheted meg, ahol beállíthatod, havonta mekkora összeggel szeretnéd segíteni a munkánkat. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, és ne tartsd magadban a jó véleményedet: oszd meg, csillagozd fel és véleményezd a podcastot, ahol csak lehet! Köszönjük!

A cannes-i filmfesztivál második napján minden Tom Cruise-ról szólt: életművéért Arany Pálma-díjjal tüntették ki, a Top Gun 36 évvel későbbi folytatásának premierjén pedig vadászrepülők cikáztak a Croisette felett. A Cannes Filmklub podcast helyszíni tudósítói a sajtóvetítésre várva megosztják első emlékeiket a Top Gunról és Tom Cruise nyolcvanas évekbeli első virágkoráról. Szó esik arról, hogy melyik volt az utolsó igazi mozisztár karrierjének csúcspontja, mikor laposodott el és mikor vállalt igazi kockázatokat. A film utáni azonnali reakciónkból pedig kiderül, hogy érdemes volt-e egyáltalán folytatást csinálni a Top Gunnak és az újszerűség vagy a nosztalgia kerekedett végül felül.

Ha tetszett az adás, és megfordult a fejedben, hogy támogatnád a Filmklub podcastot, akkor ezt a Patreonon teheted meg, ahol beállíthatod, havonta mekkora összeggel szeretnéd segíteni a munkánkat. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, és ne tartsd magadban a jó véleményedet: oszd meg, csillagozd fel és véleményezd a podcastot, ahol csak lehet! Köszönjük!