A Filmklub podcast szezonális minisorozatában magyar filmkritikusok mesélnek a munkájukról, az életükről, az ars poeticájukról, a hozzáállásukról, az ízlésükről, az álmaikról és vágyaikról.

A harmadik évad utolsó epizódjának alanya Magyari Péter, akit az ország egyik legjobb politikai újságírójaként szokás ismerni: dolgozott az Origóban, az Indexben, a 444-nél, a Válasz Online-nál, sokszor szerepelt a Partizán műsoraiban, és most augusztustól ő lett a megújuló Kossuth Rádió egyik főszerkesztő-helyettese.

De itt most a filmkritikusi tevékenységéről lesz szó, mert meglepő módon az is van neki – vagy volt neki –, és ez nagyban kapcsolódik hozzám is. Ugyanis amikor az Origo Filmklub a vezetésemmel elindult 2003-ban, megkértem Petit, hogy írjon kritikát minden olyan filmről, amit levetítettünk premier előtti vetítésen az olvasóinknak. Ezek nem voltak mindig jó filmek, de olyan filmek voltak, amik jónak tűntek, mivel egy csomót látatlanban kellett kiválasztanunk. Peti pedig mindig eljött ezekre a vetítésekre, és pár nappal később megírta a kritikáját dr. Igó álnéven.

Gyakorlatilag 2003 és 2007 között egy elég kompakt filmkritikusi életművet alkotott. És hát nagyon különböző filmek voltak ezek: simán előfordult, hogy egyik héten a Huncut felhőcskét nyomtuk, aztán két hétre rá meg A Karib-tenger kalózai 2-t. De sok, mára már klasszikusnak mondható film is volt ebben az időszakban, például a Túl a barátságon (Peti kritikájának címe: Juhászok pásztorórái), az Elveszett jelentés, az Egy makulátlan elme örök ragyogása, a Zodiákus, a Taxidermia vagy a L’ecsó.

Amikor Peti már elment az Origótól, akkor is megkértem még néhány cikkre. Ő köszöntötte például Jean Eustache A mama és a kurva című filmjét a 35. születésnapján, és ekkor készült a Coen testvérek Egy komoly ember című filmjéről a Zsidó, nem zsidó című szöveg is, amelyben Peti zsidó, Plankó Gergő pedig nem zsidó szemszögből írt a filmről. 

Peti minden filmklubos filmkritikáját összeszedtem egy dokumentumba, amit itt találsz meg (később majd lehet, hogy normálisabb formában is kirakom). Az adásban emlegetett Az ember tragédiája-kritikáját pedig itt lehet elolvasni.

Különleges adása ez a Kritikusok Hetének már csak amiatt is, hogy ez az első, ahol egy olyan kritikus a vendég, aki álnéven írt, illetve akinek tényleg nem a filmkritikusság a fő csapás a pályáján. Amúgy pedig Magyari Péter az egyik legokosabb ember az országban, úgyhogy természetesen erről a témáról is nagyon érdekes gondolatai vannak.

Készítette: Varga Ferenc

Az adást a Tilos Rádió stúdiójában rögzítettük.

Jó szórakozást az adáshoz, és ha tetszik, kérlek⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠támogasd a Filmklub podcastot a Patreonon⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠, egy dollár is nagy segítség! Ha a Patreon túl macerás, támogathatod a podcastot a PayPalon (⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠@ferencv1976⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠) vagy a Revoluton (⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠@ferenc7drh⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠) keresztül is. Nagyon köszönöm!