A manga-kultúrában gyakran találkozunk olyan címekkel, amelyek szinte elmondják a történet alaphelyzetét. Mire leveszed a polcról, már tudod, ki a főhős, mi történik vele, milyen világba kerülsz, sőt néha azt is, mi a történet legfontosabb poénja.

Ez nem egyszerűen furcsa japán címadási szokás. A cím egyben ajánló, műfaji jelzés és mini történetpitch is. Azt üzeni az olvasónak: ezt kapod, ha ezt a könyvet választod.

És éppen ez az egyik érdekes különbség az amerikai és európai képregényekhez képest. Ott sokkal gyakoribbak a rövid, márkaszerű, asszociatív címek: Spawn, Saga, Invincible, Blacksad, Thorgal, Corto Maltese stb. A cím elsősorban azonosítja a művet; a manga esetében sokszor el is adja az alapötletet.