A képregény kiadók közvetlenül a boltoknak adják el a történeteiket és az minősül sikernek, amit ők sokan megvesznek abban a reményben, hogy megtérül a befektetésük. Így működik a képregényipar Amerikában. Vagyis amiben nem hisznek a boltosok vagy alábecsülik, azzal bizony pórul is járhatnak.

A legfontosabb kérdés, ami a kiadók fejében megfogalmazódik:

Elhiszi-e a kereskedő, hogy ebből eltud adni x darabot vagy sem?

Ez a kérdés, amit az amerikai képregénykiadóknak fel kell tenniük maguknak. Sok minden megváltozott az elmúlt 6 évben a képregényiparban, de ez az örökérvényű állítás semmit sem változott. Mindig és mindenkire igaz. Ők nem érintkeznek közvetlenül a rajongókkal, bár állítólag mindent értük tesznek, hiszen mégiscsak ők a végfelhasználók, és ha nekik nem tetszik valami, nem adják le a rendelésüket a boltnak, a bolt pedig nem fizet a kiadóknak érte.

Miben más a magyar piac helyzete? Ó, erre is kitérünk a mai gondolatfolyamban. Sőt még arra is, mik azok az elemek, amik az elmúlt 30 évben felrázták vagy épp megnehezítették a piac működését.