Falun lakva nem „truváj” a hajnali tehénfejés és a gyerek sem hiszi azt, hogy a felvágott a hűtőpultban készül. Viszont városi vagányként néha muszáj kiszakadni az aszfaltdzsungelből és  megnézni, milyen az élet egy zalai nyitott portán, ahol nem a háziak pingálták a csillagos eget, de majdnem…

Az adás további részében pedig arról értekezünk, mi köze a közönséges fehér lisztes zsemlének egy véres magyar ütközethez és vajon megvolt-t Mária Terézia császárnő a Berlint brahiból egy napig foglyul ejtő Hadiknak?

KedvesPodcast Hallgató!

Szereti ön a háziszörpöt, meg a kerti zöldségekből préselt friss ivólevet? Hát a kecskesajtot? A fűszeres-csilis olajat? Az éppen az imént kisült, fantasztikus illatú kovászos kenyeret? Akkor jöjjön el velünk egy zalai úgynevezett Nyitott portára, ahol nem csak az ottani életbe avatjuk be gyorstalpaló jelleggel, de azt is felvillantjuk, az adást követő napokban hol és hogyan kapcsolódhat be hasonló élvezetekbe a többi nyitott portán.

A továbbiakban kicsit komolyabbra váltva egy érdekes évfordulót villantunk fel – minden bizonnyal egyetlen olyan magyar településünk van, ahol az általános iskolások egyetlen áprilisi napon azért kapnak zsemlét, mert a településen valamikor lezajlott egy csata. Hogy mi köze a pékárunak a véres kardcsörtetéshez, megmagyarázzuk, elmeséljük az adás második felében.

Végezetül, nem biztatjuk arra, hogy szaladjon valamelyik streaming oldalra és nézze meg a legújabb magyar kardozós kalandfilmet, viszont inkább elregéljük a főhősének rejtélyes életét, különös tekintettel arra a budapesti szoborra, amelynek legérzékenyebb szervét simogatva még manapság is megúszhatjuk a bukást a vizsgákon. Titok, csel és pajzánság a lá 18. század! Tartsanak velünk!

További A Brancs podcastek: https://abrancs.hu/

Egy hatalmas pacsi az utókortól Kolumbusz Kristóf orvosának, aki annak idején ragaszkodott hozzá, hogy a Santa Maria-n elfér pár tő paprikapalánta is.

Manapság a világ 120 országában termesztenek és szüretelnek piros, zöld, fekete, sárga és még ki tudja, milyen színű paprikákat – amely megőrölve elválaszthatatlan a magyar nemzethy néplélektől. Nélküle nem lenne gulyás és pörkölt és szomorúan méregetnénk a halvány körözöttet is, a csécsi szalonnáról nem is beszélve. Úgyhogy elmentünk a mára elvesztett magyar paprika nagyhatalom egyik központjába, Szeged környékére, pontosabban Röszkére, hogy megnézzük az ottani paprikamúzeumban, miként is dolgozták fel az idők során ezt a fontos fűszernövényt és miért tört ki még egy dokumentált lázadás is a paprika kapcsán. És ha ez még nem csípné eléggé a tisztelt podcast hallgató szemét, az adás második felében megkérdezzük egy hazai fénydizájner csapat alapítóját, miért tartották érdekesnek a kommunizmus monumentalista alkotásainak újraértelmezését?

Kezet fel: ki főzött ma paprikával? Gombapörkölt, bográcsgulyás, körözött, és még sorolhatnánk a magyaros ételeket estig, amelyekbe mind szórunk valamennyi őrölt fűszerpaprikát. De vajon tudjuk-e, honnan ered és hogyan került be hozzánk, Magyarországra? Hogyhogy köze van hozzá Kolumbusz lelkes csapatának? És mit lendítettek a paprika ügyén a hódító törökök? Hogyan lettünk paprikatermesztő nagyhatalom Európában és miért nem vagyunk a 21. században már azok? Kalocsáé, vagy Szegedé az elsőbbség? Mi az a külü és hogyan lehetett vele párt találni? Mit szólt Ferenc József a magyar paprikához?

És miért teszi fel valaki az életét arra, hogy a csípős, kényes zöldségből helyi ipart alapítson, aztán meg múzeumban mutogassa a népeknek az egyik legismertebb hazai zöldségfélét? Ha eddig azt hitted, mindent tudsz a paprikáról, de nem merted megkérdezni, hallgasd meg a röszkei paprikamalomban –és múzeumban készült hangzó riportunkat!

A Bakancslista - Magyarország a Brancs Podcasterek által készített műsor. A további Brancs Podcastek az alábbi honlapon találhatók: A Brancs .hu

Írt kilenc befejezett szimfóniát, nyolc versenyművet, egy operát, két misét, 16 vonósnégyest és számos dalt, neki köszönhetjük Európa himnuszát – a hálátlan utókor tagjaiként most mégis egy dolgot fogunk módszeresen kutatni a muzsika egyik zsenijének életútjából: hogy vajon ki volt az a rejtélyes nő, akinek Ludvig von Beethoven a szerelmes leveleit címezte? Lehet, hogy nem csak egy hölgyről volt szó? Ezügyben úticélunk ezúttal martonvásári Brunszvik-kastély, valamint az abban látogatható remek Beethoven-emlékmúzeum volt.  

A bécsi klasszika nagy alakjának, Ludvig von Beethovennek a magánélete zenerajongókat és zenetörténészeket hosszan foglalkoztató téma volt mindig is. A Fejér vármegyei Martonvásár e hon igen kevés Beethoven relikviákat őrző emlékhelyeinek egyike – ide látogattunk el, hogy a máig sem teljesen tisztázott nagy titok nyomába eredjünk: vajon ki volt az Eroica, az Apassionata, az Örömóda, vagy a Für Elise géniusz szerzőjének nagy szerelme? És egyáltalán: a mai szóhasználattal élve milyen típusú hölgyekre „bukott” a korabeli leírások szerint folyton hevesen lángoló, romantikus komponista? Miért nem nősült meg és miért értek szerencsétlen véget érzelmeinek célpontjai is? Melyik Brunszvik-lány rabolt el a szívét? És egyáltalán: mi lett a hatalmas Brunszvik-birtok örököseivel?

Megannyi érdekes kérdés, amelyre Martonvásáron biztosan válaszokat kaphatunk. Vagy ha mégsem, akkor az emlékmúzeumban megmutatják nekünk a romantikus Beethoven egy megmaradt hajfürtjét…

A Bakancslista-Magyarország az A Brancs Podcesterek által készített műsor. További A Brancs podcastek az alábbi honlapon találhatók:

A Brancs.hu

A csillagokig és tovább! Vajon hány éves korára gyűjthet össze az ember egy valamirevaló meteoritgyűjteményt? Az örödik podcast adásban megkérdeztük erről e hon egyik legjelentősebb gyűjtőjét és kiderül az is, be kell-e szolgáltatnunk az űrből leeső anyagot – avagy kitehetjük az asztalra levélnehezéknek? Valamint utánajártunk, mit üzennek nekünk a hazai barlangok manapság és miért rendezünk nekik egész tematikus hónapot? Végül kimegyünk az útra és ott zenélgetünk kicsit.

Az ötödik adást magasan kezdjük, konkrétan a csillagok között: a trianoni szerződéssel Magyarországra menekített felvidéki csillagdában újabban parádés meteoritgyűjteményt szemlélhetünk meg. Vajon a hétköznapi halandónak mennyi esélye van manapság meteoritot találni? Hogyan és hol landol az űrből érkező anyag? És mi köze van a csillagászoknak ahhoz, ha késnek a vonatok?

A föld alatt csodálatos banki adatkészlettel rendelkezünk, 4170 különböző magyarországi helyszínen. Március a barlangok hónapja – ezért most megmutatjuk, hova induljon a nyájas hallgató, ha a leghosszabb, legmélyebb, vagy legsajtszagúbb magyar barlangba tenne látogatást.

A 67-es úton várhatsz rám dideregve, énekelte annak idején a Republic együttes frontembere, nem is sejtve, hogy legendás soraiból egyszer kilométerekre elhallatszó tragikus bosszúság kerekedik e honban. Ha végighajtottak már életükben egyszer egy hazai zenélő úton, talán nem is gondoltak rá, hogy egy ártatlan útburkolati eltérés milyen kellemetlen tapasztalatokkal is járhat. Önök ne dideregjenek a 67-es úton, hanem legyenek tudatosak!

A negyedik adásban egyetlen helyszínen podcastkedünk: a körmendi kastélyegyüttes és egykori tulajdonosainak titkaiba lesünk bele. Kiderül, ki volt a legrondább Batthyány és mennyit lehetett alkoholizálni napi szinten a kora barokkban. Hogyan vehetett az ember olcsón szerelmes verset? És hogyan változott át Mária Terézia fél perc alatt minden oroszok cárnőjévé? És miért utánozta Sisi császárné a megnyomorgatott lábú kínai nőket?

Csupa titok és bulvárhír, sok igazsággal, valós háttérrel. Irány Vas vármegye!

Körmend valahogy kiesik a látómezőnkből, ha a hazai nagy barokk kastélyegyüttesekre gondolunk. Pedig mesélnek ott nekünk annyi furcsaságot, hogy csak győzzük hallgatni!

Ha a barokkban lett volna rendőrségi hírösszefoglaló, meg bulvárújságírás, nagyjából ilyen híreket olvashatnánk a Körmenden évszázadokig birtokos Batthyányak háza tájáról:

Részegen verte ki a törököt Kanizsáról a randa hadúr!

Buzogánnyal ment neki a feleségének a lúzer férj!

Rálicitáltak a legnagyobb magyarra az akadémiával!

Török előkelőség tiltakozik a magyarság kifosztása ellen!

Mégsem lesz focipálya a park néma tanúja helyén!

Tartsanak velünk tehát Vas vármegyébe, ahol a körmendi kastélyegyüttesben olyan parádés idegenvezetésben lehet részük, ami után minden kalandor megnyalná a tíz ujját!

Ja, és az adás végén azt is eláruljuk, hány magyar film lesz idén a francia filmnapokon!

Egy adás: három téma és helyszín, olykor az ország egyik végéből a másikba cikázva.

Először is: Élet egyszer egy gyógyszerész, aki… Azazhogy élt egyszer egy gyógyszerészből lett csillagász, aki az egyik legnagyobb hazai főnemesi család barátjaként mert nagyot álmodni és minden vagyonkáját feltéve élete céljára egy vidéki legelő egy darabján nekiállt létrehozni a 19.századi Magyarország legmodernebbnek ígérkező obszervatóriumát. Vajon mi maradt meg Nagy Károly álmaiból? És megvárja-e a hálátlan utókor, hogy az egykor pompás épületek végképp a múlt ködébe vesszenek?

Másodjára gyorsan körbeszáguldunk az országban és rátekintünk a jelenlegi miniszobor-készletünkre. Az Ukrajnából Magyarországra települt vidám alkotó keze alatt ég a munka, egyik jópofa miniszobor születik a másik után – vajon kinek melyik a kedvence? És meg tudjuk-e fejteni az apró műremekek rejtett szimbolikáját?

Végezetül néhány tipp az előttünk álló hétre, szerte az országból. Lesz itt fesztivál, előkerül a homályból Balassi Bálint is, valamint eltalpalunk egy kicsit a pálosok rideg kolostorainak árnyékában. De nem kell aggódni - az adás és a vége is kiderül!

A második adásban először is az egyik hazai, kizárólag télen csónakázható nevezetes patakunkra szállunk kajakunkkal, részletes megelőző kioktatással. Kiderül, mi köze a geometriának a folyásirányhoz és miért kell ártatlan manókat leszúrni a helyes lapáttechnikához.

Utána pár percig a múltba révedünk, hogy ráébredjünk: Kukutyin egyáltalán nem egy mesebeli helyszín, hanem véres, bocsánat: mérges valóság, mert egy mérgező növény nevéhez kapcsolódik.

A mérgezés elkerülése után viszont szerencsésen eljutunk a Dunántúl egyik legszebb barokk kastélyába, ahol a 18. század ékes magyar nyelvén üdvözölnek minket, majd megszerezzük a legfontosabb női tudást: hogyan csábítsunk el férfiakat egy szimpla legyező segítségével?

Egy adás: három téma és helyszín, olykor az ország egyik végéből a másikba cikázva.

Először is: adásunk idején még tart a túraszezon a bővizű hévízi patakon, ahol mókás gyorstalpalón lehet elsajátítani a vízi közlekedés mikéntjét. Bebizonyosodik, hogy a főnök mindig hátul van - valamint hogy a lapátokkal gyilkolni is lehet.

Vajon mit találtak ki Csongrád-Csanád vármegye egykori lakói, hogy megmentsék az elárasztott zabföldeket? Ha nem is olvasták Salinger halhatatlan művét, mindenesetre bábáskodtak egy máig fennmaradt, szinte hungarikumnak számító szólásmondásunk felett… A műsor harmadik harmadában pedig Pápára megyünk az Eszterházyakhoz. Bár a hercegi család nem erősített rá Shakespeare örökbecsűjére, miszerint színház az egész világ, a pompás épületegyüttesben mégis bekukkantunk a marionettfigurák kulisszatitkaiba és felvérteződünk néhány ősi női praktikával is.

Egy adás: három téma és helyszín, olykor az ország egyik végéből a másikba cikázva.

Először is: nem sok olyan hazai autentikus kastélyunk van, amelyben a bérlő életvitelszerűen ott is lakik, miközben kvázi egy aktív látogatóközpontot üzemeltet az ódon falak között. Az első adás kapcsán egy ilyenben jártunk és jól kifaggattuk a bérlőt, bolyonganak-e szellemek a barokk épületben, és ha igen, mikor várhatóak a nap folyamán?

A nagy ijedtségre igyunk valamit gyorsan!  Pécsen alászálltunk a mélységbe, hogy megszámoljuk, hány hordóban tárolják a Littke Pezsgőpincészet készletét, de azzal nem kalkuláltunk, hogy ha nem fordulunk be a megfelelő hordósoron, akkor rettentően sötét és ijesztő helyzetbe kerülünk…

És hogy a végére is maradjon némi rémüldözés, Pécsről egy szemvillanás alatt elröppenünk a csongrádi vármegyeszékhelyre, ahol egy igazán érdekes szerkezettel latolgathatjuk, könnyebbek, vagy nehezebbek vagyunk-e egy kacsánál…Netán máglyahalál lesz a dolog vége? Hallgassák meg az adást, mielőtt fellobbannak a lángok!