Bagoly mondja
Bagoly mondja
A Bagoly mondja, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos podcastje. Egy podcast, amelyben felvidéki magyar tudósok beszélnek kutatásaikról, eredményeikről, könyveikről közérthetően és érdekesen. Egy műsor, amelyből kiderül, hogy mivel is foglalkoznak a szlovákiai magyar történészek, etnológusok, szociológusok, irodalomárok s más tudományágak képviselői. A somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézet célja a szlovákiai magyar társadalom jelenének és múltjának tudományos igényű kutatása. Az intézet az itt folyó történetei, etnológiai, szociológiai és más kutatások mellett nagy hangsúlyt helyez a szlovákiai magyarok írott, képi és szóbeli emlékeinek dokumentálására és digitalizálására.
Epizódok
Angyal Béla már évtizedek óta kutatja a szlovákiai magyar társadalmat, annak történetét, néprajzát. A Bagoly mondja podcastban az utóbbi években a csehországi levéltárakban folytatott kutatásai nyomán arról beszél, hogyan történt a szlovákiai magyarság jogfosztásának előkészítése és hogyan viszonyult ehhez a csehszlovák politikai és társadalmi elit.
Angyal Béla (1958) – történész, etnográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet külső munkatársa. Szerteágazó tudományos pályája során foglalkozott etnográfiai és történeti témákkal, illetve szűkebb szülőföldjének, Gútának a történetével.
Online is elérhető írások Angyal Bélától a témához:
Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (1. rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2019, 4. sz. 123–164.
Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (2. rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2020, 1. sz. 147–166.
Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (3. rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2020, 2. sz. 107–138.
Az Európai Unió döntéshozatali rendjének alapproblémája, hogy nem létezik európai démosz. Nincsen európai nép, a tagországok polgárjai nem alkotnak egy kulturálisan összeforrott, egymást értő, ismerő és értékelni képes politikai közösséget. A könyv, amelyikről szó van, arra tesz kísérletet, hogy az ilyen közösség létrejöjjön. Egy olyan sajátos modellt vázol fel, amelyik ezt lehetővé teszi. Erről beszélget Lampl Zsuzsanna a szerzővel, Öllös Lászlóval.
Öllös László (1957) A Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke, a nyitrai Konstantin Egyetem Filozófia és Politikatudományi Tanszékének docense, a Fórum Társadalomtudományi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke.
Fő kutatási területei a nemzeti és az emberi jogok viszonya, a magyar–szlovák kapcsolatok értékrendje, valamint az európai identitás.
A témához kapcsolódó, online is elérhető publikáció:
Öllös László: Európai identitás. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2019, 238 p. átdolgozott kiadás (Nostra Tempora, 27.) ISBN 978-80-89978-09-0
https://forumeshop.sk/termek/ollos-laszlo-europai-identitas-3/
http://www.kpes.ff.ukf.sk/wp-content/uploads/Ollos_Europai-identitas.pdf
Szent-Ivány József a két háború közötti szlovenszkói magyar világ kiemelkedő jelentőségű képviselője volt, s tevékenysége meghatározta a korabeli szlovenszkói magyar politikát, művelődést, újságírást, sportéletet. Ebből a sokféle tevékenységből Tóth László a Bagoly mondja podcast új adásában a művelődés- és irodalomszervező, illetve a lapalapító Szent-Ivány alakját mutatja be.
Tóth László (1949) – József Attila-díjas költő, szerkesztő, művelődéstörténész. A szlovákiai magyar irodalmi élet kiemelkedő képviselője, több tucat kötet (versek, esszék, irodalmi portrék stb.) szerzője, az Irodalmi Szemle és a Kalligram egykori szerkesztője.
Online is elérhető írások Tóth Lászlótól a témához:
Simon Attila – Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus és művelődésszervező (Somorja, 2016)
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Somorja_ForumIntezet_Sk_032/?pg=0&layout=s
Lőrincz Gyula, Fábry István, Dénes Ferenc – három szlovákiai magyar személyiség, akik amellett, hogy magas párttisztségeket töltöttek be, egyben a csehszlovák parlament képviselői is voltak. De mit tettek a parlamentben és mi volt a szerepük azoknak a további magyar képviselőknek, akiknek a nevét akkor sem nagyon lehetett ismerni, mára viszont teljesen a feledés homálya borult rájuk? A Bagoly mondja új adásában erről beszélgetett Popély Árpád történésszel Nagy Ildikó.
Popély Árpád (1970) történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, a komáromi Selye János Egyetem történelem tanszékének docense. Fő kutatási területe Csehszlovákia és a szlovákiai magyarság második világháború utáni története.
Ajánlott könyvek Popély Árpádtól:
Popély Árpád – Simon Attila (szerk.): „Akaratunk ellenére…” Dokumentumok a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918–1992. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2020.
Popély Árpád: Két választás Csehszlovákiában. A szlovák országgyűlés és a kárpátukrán szojm megválasztása 1938–1939. Kalligram, Dunaszerdahely – Pozsony, 2019.
https://www.academia.edu/60812827/Pop%C3%A9ly_%C3%81rp%C3%A1d_K%C3%A9t_v%C3%A1laszt%C3%A1s_Csehszlov%C3%A1ki%C3%A1ban_A_szlov%C3%A1k_orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9s_%C3%A9s_a_k%C3%A1rp%C3%A1tukr%C3%A1n_szojm_megv%C3%A1laszt%C3%A1sa_1938_1939_Pozsony_Kalligram_2019
Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2014.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Somorja_ForumIntezet_NostraTemp_20/?pg=0&layout=s
Popély Árpád (szerk.): Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948–1956 közötti történetéhez I–II. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2008, 2014.
http://mek.oszk.hu/06700/06746/06746.pdf
Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2008.
https://mek.oszk.hu/06700/06723/06723.pdf
Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944–1992. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2006.
https://mek.oszk.hu/08000/08069/08069.pdf
A második világháború utáni szlovákiai népbíróságok egyik célja minél több magyar háborús
bűnössé nyilvánítása volt. Ennek során számos református papot is megvádoltak és bíróság elé állítottak.
A népbíróság működéséről és arról, milyen vádakkal vádoltak meg református
lelkészeket és milyen ítéleteket hoztak ellenük, Csanda Gábor beszélget Simon Attila
történésszel.
Simon Attila (1966) történész. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Fórum
Kisebbségkutató Intézet igazgatója és a Selye János Egyetem tanszékvezető docense. Fő kutatási
területe a szlovákiai magyarok két világháború közötti története.
A témához kapcsolódó, online is elérhető publikációi:
A népbíróságtól az állambiztonsági szolgálatokig. Adalékok Varga Imre református püspök
életpályájának a megítéléséhez. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2022, 4. sz., 61–76.
L. Juhász Ilona Dél-Szlovákiában, de Európa más tájain utazva már több mint két évtizede dokumentálja az út menti emlékjeleket: az első vagy második világháborús emlékeket éppúgy, mint az utóbbi évek baleseteiben elhunyt áldozatok ún. haláljeleit. Erről a tevékenységéről és az emlékjelekről beszélget vele a Bagoly mondja legújabb adásában Nagy Ildikó.
L. Juhász Ilona (1960) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi székhelyű Etnológiai Központjának tudományos munkatársa. 2007-ig ő állította össze a (cseh)szlovákiai magyar néprajzi bibliográfiát. Kutatási témái közé elsősorban a temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai, a különböző emlékjelek (háborús emlékjelek, halálhelyjelek, emlékoszlopok/kopjafák, a holokauszt emlékjelei stb.), valamint a szokásváltozások és a hiedelmek tartoznak. E témákban több monográfiája is megjelent.
Online is elérhető publikációi:
L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) – Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
(A keresőbe írják be: Neveitek e márványlapon…)
L. Juhász Ilona: Rítusok, jelek, szimbólumok. Tanulmányok az összehasonlító folklorisztika köréből – Notitia Historico-Ethnologica 5. (Somorja–Komárom, 2011)
(A keresőbe írják be: Rítusok, jelek, szimbólumok.)
L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…" A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál – Interethnica 8. (Somorja–Dunaszerdahely, 2005)
(A keresőbe írják be: "Fába róva, földbe ütve…")
Az ŠtB-ről, vagyis a csehszlovák állambiztonsági szolgálat tevékenységéről már mindenki hallott. Arról azonban kevés szó esik, hogy a titkosszolgálat kikkel működött együtt és kiket figyelt meg a szlovákiai magyarok közül. Többek között erről is beszélget Nagy Ildikó a Bagoly mondja podcast legújabb adásában Bukovszky László történésszel, a Nemzeti Emlékezet Intézete levéltárának volt igazgatójával.
Bukovszky László (1966) történész, levéltáros. 1988-tól 2003-ig a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának főlevéltárosa volt. 2003-tól 2008-ig a Nemzeti Emlékezet Intézete Levéltári Főosztályának az igazgatói tisztjét látta el. 2008-tól 2010-ig a csehországi Állambiztonsági Szervek (Archiv bezpečnostních složek) Levéltárának volt a főigazgatója. Jelenleg a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa. Szakterületét elsősorban a közigazgatás-történet és az állambiztonsági szolgálatok tevékenységének kutatása jelenti.
Bukovszky Lászlónak a témához kapcsolódó, online is elérhető publikációi:
Az Államvédelmi Hatóság (ŠtB) és az 1956-os magyar forradalom. In: Edita, Ivanicková–Simon Attila (szerk.): Az 1956-os magyar forradalom és Szlovákia, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, Somorja–Pozsony, 2006, 75–81
https://neb.hu/asset/phpHlC3zo.pdf
Márka- és fajtanevekkel naponta találkozunk. És mivel ezek gyakran nem magyar megnevezések, a szlovákiai magyar nyelvhasználatban ezek sajátos pozíciót töltenek be. Erről és nyelvhasználatunk egyéb sajátosságairól Csanda Gábor beszélget Misad Katalin nyelvésszel.
Misad Katalin (1961) nyelvész, a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének tanszékvezető docense, a Gramma Nyelvi Iroda munkatársa. Fő kutatási területe a magyar–szlovák kétnyelvűség, emellett kisebbségi oktatási és helyesírási kérdésekkel is foglalkozik.
Online is elérhető publikációi:
A csehszlovákiai és szlovákiai kisebbségek személynévhasználatának szabályozása 1918-tól napjainkig, különös tekintettel a magyar kisebbségre. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2018, 2. sz., 49–60.
The Use of Hungarian as a Minority Language in Municipal Offices in Southern Slovakia. Hungarian Studies, 2020, 1. sz., 133–146.
https://epa.oszk.hu/01400/01462/00060/pdf/EPA01462_hungarian_studies_2020_1_133-146.pdf
A társadalmi bizalom – az összetartó társadalom alapköve
A társadalmi bizalom témája elsőre elvontnak tűnhet. A Bagoly mondja podcast következő adásából, amelyben Mrva Marianna beszél a témáról, azonban kiderül, hogy amikor a társadalmi bizalomról beszélünk, valójában napjaink legégetőbb kérdéseit érintjük: a társadalmon belüli szolidaritás kérdésesét, a politikai intézményrendszer iránti bizalmatlanságot, vagy épp az összeesküvéselméletek terjedését.
Mrva Marianna (1987) szociológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének kutatója. Fő kutatási témái a társadalmi bizalom és kohézió, valamint a szlovákiai magyarság kulturális élete.
Legfrissebb publikációi:
Mrva Marianna: A szlovákiai magyarok kulturális fogyasztásának mintázatai. In: Mrva, Marianna (szerk.): Identitás – és támogatáspolitikák, kulturális fogyasztás és médiahasználat. Interdiszciplináris tanulmányok a szlovákiai magyar kulturális mezőről. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2022, 63-91 p.
Mrva Marianna – Beke Zsolt: A kulturális ízlés társadalmi összefüggései a szlovákiai magyarok körében. REGIO 2022 (30. évf.) 1. szám, 94-110. p.
https://epa.oszk.hu/00000/00036/00109/pdf/EPA00036_regio_2022_01_094-110.pdf
Marianna Mrva: Fenomén spoločenskej dôvery na Slovensku (Pozsony, 2022)
A Felvidék fogalmáról
A Bagoly mondja podcast adásának aktuális vendége Liszka József etnológus, akivel Vataščin Péter beszélgetett. A beszélgetés témáját pedig egy olyan fogalom adja, amelyet naponta használunk: ez a Felvidék. De mit is jelent a Felvidék kifejezés egy etnológus számára, változik-e a fogalom jelentéstartalma és ha igen miért? Erre s más kérdésekre Liszka József ad választ.
Liszka József (1956) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjának igazgatója, a Selye János egyetem docense. Tudományos érdeklődése elsősorban a néprajz elméleti problémáira, tudománytörténeti kérdésekre, az interetnikus kapcsolatok vizsgálatára, továbbá a szakrális néprajzra és a szövegfolklórra összpontosul. Kiemelt érdeklődéssel foglalkozik a szlovákiai Kisalföld és az ott élő etnikumok kultúráinak egymásra gyakorolt hatásával.
Liszka József néhány online is elérhető munkája:
Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)
Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
Liszka József: Národopis Maďarov na Slovensku - Interethnica 5. (Komárno-Dunaszerdahely, 2003)