Bagoly mondja
Bagoly mondja
A Bagoly mondja, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos podcastje. Egy podcast, amelyben felvidéki magyar tudósok beszélnek kutatásaikról, eredményeikről, könyveikről közérthetően és érdekesen. Egy műsor, amelyből kiderül, hogy mivel is foglalkoznak a szlovákiai magyar történészek, etnológusok, szociológusok, irodalomárok s más tudományágak képviselői. A somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézet célja a szlovákiai magyar társadalom jelenének és múltjának tudományos igényű kutatása. Az intézet az itt folyó történetei, etnológiai, szociológiai és más kutatások mellett nagy hangsúlyt helyez a szlovákiai magyarok írott, képi és szóbeli emlékeinek dokumentálására és digitalizálására.
Epizódok
Gyurgyík László demográfus voltaképpen egyszemélyes intézmény a szlovákiai magyar világban, hiszen ha bárki a szlovákiai magyarok demográfiájára kíváncsi, kizárólag őt kérdezi. A Bagoly mondja új adásában a demográfia alapvetéseiről, a demográfus mesterségéről, a népszámlálások történetéről beszél Vataščin Péter mikrofonja előtt.
Gyurgyík László
Szociológus, demográfus. Kiemelt kutatási területe a szlovákiai magyarság népesedési folyamatainak vizsgálata. Ennek egyes aspektusait – a természetes szaporodást, migrációt és a nemzetváltást a népszámlálási és a népmozgalmi adatok alapján vizsgálja. Gyurgyík László az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1973-ban. 1985-ben szociológusként végzett a pozsonyi Comenius Egyetemen. Az 1970-es évek végétől bekapcsolódott a Jogvédő Bizottság munkájába. Az egyik alapító tagja a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak. 1992-től kizárólag tudományos kutatással és oktatással foglalkozik. A Mercurius Társadalomkutató Csoport alapítója és szervező titkára, a budapesti Teleki Intézet (1999–2006), a budapesti Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítványa (2007–2011), 2011-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa. 2004-től a komáromi Selye János Egyetem oktatója. Írásai szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban, tanulmánykötetekben jelennek meg.
1944-ig a felvidéki zsidóság egyik központja Komárom volt. Arról, hogyan élte meg ez a közösség az első bécsi döntést és miben változott meg a sorsa a magyar uralom visszatértével, Bajcsi Ildikó történész beszél. Aki pedig kérdezi, Vataščin Péter.
Bajcsi Ildikó
Történész. A komáromi Selye János Egyetem egykori végzőse, aki PhD. fokozatát Egerben szerezte meg, jelenleg a budapesti Erőszakkutató Intézet munkatársa. Kutatási területei között kiemelt helye van az 1938 és 1945 közötti, ún. magyar idők feltárásának, különös tekintettel Komáromra és környékére.
Bár az árvaházak nélkülözhetetlen szerepet töltenek be, történetük mégis kevéssé feltárt és alig ismert. Ilyen a komáromi Timóteus Árvaház is, amelynek történetéről és általában az árvaházak történeti sajátosságairól Galo Vilmos történésszel beszélget Vataščin Péter.
Galo Vilmos történész, történelemtanár
A komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa. A múzeumban végzett munkája mellett foglalkozott már többek között Tornalja és Komárom helytörténetével és a komáromi zsidóság sorsával is. Munkáit a témában való elmélyülés, az részletekre való odafigyelés jellemzi.
H. Nagy Péter ugyan irodalmár és a popkultúra kiváló kutatója, de számos olyan írása is ismert, amelyben a legújabb természettudományos ismereteket, illetve az azokkal foglalkozó munkákat népszerűsíti. A tudomány népszerűsítéséről és arról, hogyan lehet az irodalom alkalmas arra, hogy általa a tudomány eredményeit közelebb hozzuk a diáksághoz, Csanda Gábor beszélgetett a neves kutatóval.
H. Nagy Péter (1967)
Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. A Selye János Egyetem Tanárképző Karán működő Magyar nyelv és irodalom tanszék habilitált docense. Főbb kutatási területeit elsősorban a modern irodalomtörténet, a popkulúra és a tudománynépszerűsítő irodalom jelenti. Több mint húsz önálló könyve jelent meg.
A témához kapcsolódó, online is elérhető publikációi:
H. Nagy Péter: A világjárvány feldolgozása az ismeretterjesztő irodalomban. Dunszt, 2021 január
https://dunszt.sk/2021/01/27/a-vilagjarvany-feldolgozasa-az-ismeretterjeszto-irodalomban/
H. Nagy Péter: Vírusstörténetek a tudománynépszerűsítő irodalomban. Dunszt, 2020 április https://dunszt.sk/2020/04/15/virustortenetek-a-tudomanynepszerusito-irodalomban/
A szlovákiai magyar társadalomról és azon belül az elitről keveset tudunk. Simon Attilának az utóbbi években a két világháború közötti felvidéki magyar elitről végzett kutatásaiból azonban számos új, eddig nem ismert információt lehet leszűrni. Többek között arról, hogy az ország melyik régióiban élt az akkori értelmiség színe-java, de arról is, hogy a két háború közötti elit mennyire tudta magát átmenteni az 1945 utáni időkre. A kutatóval erről Nagy Ildikó beszélget.
Simon Attila (1966) történész. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója és a Selye János Egyetem tanszékvezető docense. Fő kutatási területe a szlovákiai magyarok két világháború közötti története.
A témához kapcsolódó, online is elérhető publikációi:
Simon Attila. Maďarská (politická) elita v medzivojnovom Československu – náčrt témy. Forum historiae : časopis a portál pre históriu a príbuzné spoločenské vedy. Roč. 12, č. 1 (2018), s. 114–128. ISSN 1337-6861
A szociológia mint tudományág sokak számára elvont, nehezen értelmezhető fogalom. A szociológiai kutatások egyik fontos módszere, a közvélemény-kutatás azonban sokakat érint és sokakat is érdekel. A szociológus munkájáról, módszereiről és ezen belül is a közvélemény-kutatásokról, annak nehézségeiről és szépségéről is szól a Bagoly mondja új adása, amelyben Nagy Ildikó kérdezte Lampl Zsuzsanna szociológust.
Lampl Zsuzsanna (1959) szociológus, újságíró, író. A Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlegének igazgatónője és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Bölcsészkara Filozófia és Politikatudományi Tanszékének a docense. Elsősorban a szlovákiai magyarok szociológiájával foglalkozik. Tudományos érdeklődése kiterjed a a nemzeti és politikai értékrendek és identitás kutatására, a médiafogyasztásra, az ifjúságszociológiára, illetve összehasonlító szlovák-magyar kutatásokat is végzett.
Online is elérhető írások Lampl Zsuzsannától
1. Beszédes adatok a 2023-as parlamenti választás előtt, https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2023-3, https://ujszo.com/szalon/beszedes-adatok-a-politikarol-2023-bol, https://ujszo.com/szalon/beszedes-adatok-a-politikarol-2023-bol-ii
2. Sajtó, televízió, rádió, internet. Részletek a szlovákiai magyarok 2021-es médiafogyasztásáról https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2022-4
3. A „hatalmas vonzerővel bíró ideál”, avagy a szabadidő létrejötte és alakulása Csehszlovákiában (is) https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2022-3
4. The Primary Results of the last Hungarian Identity Survey in Slovakia https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2021-5
5. A szlovákiai magyarok elvárásai a szlovákiai magyar politikusokkal szemben https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2021-4
6. A szlovákiai magyarok választási magatartásának tendenciái https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2019-3
7. A 2018-as szlovákiai magyar idenitáskutatás elsődleges eredményei https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2019-1
8. A szlovákiai magyarok nemzeti identitásának néhány vetülete korcsoportos megközelítésben https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2015-3
Jitka Rožňová műfordító, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem docense a magyar irodalom szlovák nyelvre való átültetéséről beszél. Napjaink egyik legkeresettebb műfordítója, a magyar irodalom és kultúra kiváló ismerője, aki eddig mintegy 40 klasszikus és kortárs magyar művet tolmácsolt szlovák nyelven, elméleti szinten is kutatja a műfordítás kérdéseit, s e tárgyban számos tanulmánya jelent meg. A Bagoly mondja podcast-sorozatban saját műhelyébe enged bepillantást.
Jitka Rožňová (1976) költő, műfordító, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem docense. Magyar nyelvű szépirodalmat és irodalomtudományi munkákat fordít szlovákra. Többek között Márai Sándor, Kukorelly Endre, Monoszlóy Dezső munkáit tette közkinccsé szlovák nyelven. Kutatóként és egyetemi előadóként kreatív írással, esztétikai diszciplínákkal, műfordítással foglalkozik.
Mit kell tudni az iszlám vallás múltjáról és jelenéről? Milyen ember volt Mohamed, hogyan és milyen szabályokat betartva imádkoznak a muszlimok? Ilyen és hasonló témákba vezeti be a hallgatót Kovács Attila iszlamológus, akit Nagy Ildikó kérdezett stúdiónkban.
Kovács Attila (1973) iszlamológus, vallástörténész, a Komenský Egyetem összehasonlító vallástörténeti tanszékének docense. Számos külföldi egyetem vendégelőadója. Tudományos tevékenységében elsősorban a kortárs iszlám problémáival, a Közel-Kelet legújabb kori és kortárs történetével, az iszlám fundamentalizmussal, az iszlám és a vizualitás kérdéskörével foglalkozik.
Kovács Attila néhány, online is elérhető munkája:
– Tiltótáblák között : ellenőrzés és szabályozás a jeruzsálemi Templom-hegyen/Haramban. In Dobrovits Mihály (szerk.): Az ereinkben forró tűz. A XIX. Nemzetközi Vámbéry Konferencia előadásai. Dunaszerdahely, Vámbéry Polgári Társulás, 2022, 327–387.
– Islamský reformizmus a radikalizmus: postavy a pojmy. Bratislava: STIMUL, 2010, 91 p.
A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem professzora, Benyovszky Krisztián egyik fő kutatói területét a peremműfajok jelentik. Csanda Gábor kérdezte őt kiadványokról, de nem a könyvek belsőjéről, tehát amit a fedél magában rejt, hanem éppenséggel a külsőségekről, verbális és vizuális jellemzőikről.
Benyovszky Krisztián (1975) – irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének a professzora. Elsősorban irodalomelméleti kérdésekkel, a populáris kultúrával, a kortárs magyar, cseh és szlovák prózával és a detektívtörténetekkel foglalkozik.
Online is elérhető írások Benyovszky Krisztiántól:
Benyovszky Krisztián: Megközelítési szempontok a populáris irodalom és kultúra tanulmányozásához. Nyitra, 2019.
Benyovszky Krisztián: A név mint paratextus a műfordítás gyakorlatában. Névtani Értesítő, 2021, 45–67.
http://real.mtak.hu/141028/1/NE43_03_BK.pdf
Benyovszky Krisztián: Marple kisasszony kényszervakáción. Irodalmi Szemle, 2016, 7–8. sz., 11–20.
https://irodalmiszemle.sk/wp-content/uploads/2016/07/2016-07-08.pdf
A Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének igazgatója, Görözdi Judit többek között a kortárs magyar prózairodalom szlovákiai fogadtatásával is foglalkozik. A műfordításokról és arról, hogyan viszonyul a szlovák olvasóközönség a magyar irodalomhoz, Csanda Gábor kérdezte őt.
Görözdi Judit (1968) – irodalomtörténész, műfordító. Elsősorban a kortárs magyar irodalommal és annak szlovákiai recepciójával foglalkozik. Monográfiát írt Mészöly Miklós munkásságáról, valamint több jelentős írása jelent meg Esterházy Péter és Nádas Péter munkáiról. Jelenleg a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének az igazgatója.
Online is elérhető írások Görözdi Judittól:
Görözdi Judit: Esterházy Péter „szlovák története”. In Külországi könyvespolcokon: Tanulmányok Esterházy Péter idegen nyelvű recepciójáról. Szerk. Görözdi Judit, Balogh Magdolna. Budapest : Reciti Kiadó, 2022, 133–155.
https://www.reciti.hu/2022/7403
Görözdi Judit: Esterházy Péter a közép-európai irodalmi kánonban – a szlovák példa. In Partitúra, XIV. évf. 2019/1, 39–50.
http://www.partitura.fss.ukf.sk/?page_id=3006
Görözdi Judit: Pavel Vilikovský magyarul. In Szomszédok a kirakatban: A szlovák irodalom recepciója Magyarországon 1990 után. Szerk. Balogh Magdolna. Budapest: Reciti Kiadó, 2018, 93–104.