Legyünk szemei mindnyájan Egy láncnak, Szüksége van mindnyájunkr' a Hazának. Ha nem is 200, de 20 verssel indítom az új szériát. Minden pénteken érkezik az új vers. "Petőfi200" SZÜLŐFÖLDEMEN Itt születtem én ezen a tájon, Az alföldi szép nagy rónaságon, Ez a város születésem helye, Mintha dajkám dalával vón tele, Most is hallom e dalt, elhangzott bár: "Cserebogár, sárga cserebogár!" Ugy mentem el innen, mint kis gyermek, És mint meglett ember, úgy jöttem meg. Hej azóta húsz esztendő telt el Megrakodva búval és örömmel... Húsz esztendő... az idő hogy lejár! "Cserebogár, sárga cserebogár!" Hol vagytok, ti régi játszótársak? Közületek csak egyet is lássak! Foglaljatok helyet itt mellettem, Hadd felejtsem el, hogy férfi lettem, Hogy vállamon huszonöt év van már... "Cserebogár, sárga cserebogár!" Mint nyugtalan madár az ágakon, Helyrül-helyre röpköd gondolatom. Szedegeti a sok szép emléket, Mint a méh a virágról a mézet; Minden régi kedves helyet bejár... "Cserebogár, sárga cserebogár!" Gyermek vagyok, gyermek lettem újra, Lovagolok fűzfasípot fújva, Lovagolok szilaj nádparipán, Vályuhoz mék, lovam inni kiván, Megitattam, gyi lovam, gyi Betyár... "Cserebogár, sárga cserebogár!" Megkondúl az esteli harangszó, Kifáradt már a lovas és a ló, Hazamegyek, ölébe vesz dajkám, Az altató nóta hangzik ajkán, Hallgatom s félálomban vagyok már... "Cserebogár, sárga cserebogár!"... - - Félegyháza, 1848. június 6 - 8. http://blog.verselemzes.hu/jegyzet/petofi-sandor-szulofoldemen-elemzes/ A Szülőföldemen 1848. június 6-8. között született Kiskunfélegyházán, a választási körút alatt ,amelyet a költő azért tett, mert szerette volna képviselővé  választtatani magát szülőföldjén, a Kiskunságban. 1848. június 7-én adta hírül a Radicallap című újság, hogy Petőfi a választókerületébe utazott: június 5-én indult el Pestről, és valószínűleg Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét és Kiskunfélegyháza érintésével Izsákra, Fülöpszállásra, Szabadszállásra, Kunszentmiklósra és Kiskunlacházára látogatott el. Június 8-án érkezett vissza Pestre, és útjáról úgy beszélt, mint egyértelmű sikerről. Ekkor Petőfi még nem tudta, hogy csúfos kudarc vár rá, nem nyomasztotta kedélyvilágát a vereség gondolata. Annyira bízott a sikerben, hogy feleségét is levitte magával a választásra. Ez a hangulat a versen is érezhető, amely tehát ezen a körúton íródott. A Szülőföldemen Petőfi-tájversek csoportjába sorolható, bár szorosan véve nem a tájat festi meg a költő, hanem a gyermekkorára emlékszik. Ennélfogva még nagyobb személyességet érezhetünk a költeményben, mint a tájversekben: a költőt bensőséges kapcsolat fűzi a tájhoz, amely rengeteg emléket ébreszt fel benne. 20 éve már annak, hogy Petőfi elment szülőföldjéről, és az alatt, míg férfi korba jutott, sok keserűség és bánat érte, persze azért voltak örömteli pillanatai és sikeres is. Még nosztalgiát érez a rég nem látott helyeket bejárva a gyermekkora, játszótársai, a régi biztonságos otthoni világ után, eszébe jut sok szép emlék. Ismét gyermeknek érzi magát, dajkálja dalát hallja, amely álomba ringatja, de ez az altatódal nem csak egy nap végét, hanem jelképesen az élet végét is jelentheti. A szponzor üzenete: A Vodafone a minőségi tartalomgyártókat „A Vodafone Podcast Pioneers program”-on keresztül támogatja, így  anyagi valamint technológiai és szakmai segítséget kap a VersKaszt is. Köszönöm Vodafone! --- Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/ferenc-balogh/message