Magyar nyelvű filmes műsor minden második héten, amelyben a popkultúra kötelezőit pótoljuk. Olyan híres, kultikus filmeket tekintünk meg, amelyeket életünkben először látunk. Minden évadban más és más tematikával jelentkezünk. A műsorvezetők Huszár András és Frivalszky-Mayer Péter.
Carrie Fisherről szóló blokkunk második felében a Postcards from the Edge (Képeslapok a szakadékból) című film a témánk, amelyet a saját könyvéből adaptált a nemrég elhunyt színésznő. A főszerepekben Meryl Streep és Shirley MacLaine láthatók, mellettük Gene Hackman és Dennis Quaid bukkan még fel. Így véletlenszerűen sikerült egyfajta keretbe zárni az évadunk első három adását, mert a két héttel ezelőtti Angels in America egyik főszereplője ugyancsak Meryl Streep volt, és azt is Mike Nichols rendezte.
Mennyire ihlette Carrie Fisher forgatókönyvét a saját anyjával való kapcsolata? Hatásosan ábrázolja a film Hollywood lélektelen álomgyárát? Vagy érdekesebb Mike Nichols számára az anya-lánya kapcsolat és a drogfüggőség témája? Beszélünk arról, hogy miért szerettük rettenetesen Carrie Fishert, és hol fedeztük fel a forgatókönyvben a kézjegyeit: a film éles humora mellett a férfi és a női karakterekkel való viszonyát is elemeztük.
Linkek
Első blokkunk a harmadik évadban csupán kétrészes lesz: Carrie Fisher munkásságának szenteljük ezt és a következő epizódot. Először az 1975-ös Shampoo (Sampon) című film a témánk, amelyben még azelőtt bukkant fel egy apró szerepben, mielőtt a neve örökre egybefonódott volna Leia hercegnőével.
Hal Ashby filmje eszméletlenül sikeres volt a maga idejében, amit megpróbálunk összevetni a film szokatlan szerkezetével és szokatlan karaktereivel. A Vakfolt podcast történetének legkiélezettebb vitájában rögtön hajba is kapunk azon, hogy szerethetőek-e a film karakterei vagy sem. Megkínlódunk továbbá a film műfaji behatárolásával is, amely valahol a szatíra, a dramedy és a screwball comedy határán helyezkedik el. Ez újabb alapot ad a két műsorvezetőnek, hogy egymásba kössenek: működhet-e egy történet annak ellenére, ha egyszerű, felszínes figurák a szereplői? Kell-e tudni azonosulni a főhőssel ahhoz, hogy együttérezhessünk vele? Vajon ki tud-e még békülni valaha a két műsorvezető, vagy képtelenek félretenni a Shampoo okozta ellentétüket? A folytatásban kiderül!
A kitekintőnket Warren Beatty hajkoronája ihlette, és felsoroltuk a három-három kedvenc férfi hajviseletünket a filmekből, nehezítésképpen kizárva a sci-fi, fantasy és képregényfilmeket. Kit hagytunk ki a listáról? Nektek kinek a fejszerkezete maradt meg az emlékeitekben? A kommentekben várjuk a reakcióitokat!
Linkek
Harmadik évadunk az HBO 2003-as nagyszabású minisorozatával, az Angels in America (Angyalok Amerikában) című darab feldolgozásával startol el. Tony Kushner színpadi művét Mike Nichols rendezésével adaptálták a kisképernyőre, a hatrészes produkcióban olyan nevek fordulnak meg, mint Emma Thompson, Meryl Streep, Al Pacino, Patrick Wilson vagy Jeffrey Wright.
Az adásban végére járunk a számtalan társadalmi témának, amelyeket Kushner boncolgat a már színpadi előadásként is monumentális művében. Előkerülnek is a vallási és egyéb közösségek, a melegek társadalmi helyzete, és ezek kapcsán kicsit megvizsgáljuk, hogy változhatott mindez az eltelt évtizedekben, és hogyan lehet még mindig releváns egy 1993-as darab, amely 1985-ben játszódik. Végignézzük a parádés szereposztást is, amelyet felosztunk idősebb és ifjabb nemzedékre, hogy szembefordíthassuk őket egymással és kinevezhessük a sorozat MVP-jét. Megvitatjuk, működött-e a sorozat “mágikus realizmusa”, azaz mit szóltunk a természetfeletti jelenetekhez.
Linkek
A szokásosnál hosszabbra nyújtottuk a távol-keleti harcművészettel foglalkozó blokkunkat, hogy Wong Fei-hung után Ip Man két életrajzi filmjét is összehasonlítsuk. A múlt heti alkotás után az In the Mood for Love rendezője, Wong Kar-wai (magyar átírásban Vong Kar-vaj) filmjét, a 2013-as A nagymestert (The Grandmaster) vizsgáltuk meg.
A fő kérdésünk: sikerült-e Wongnak a saját stílusára formálnia a kung fu filmes műfajt. Megállapítjuk, mik az inkább művészfilmesként ismert rendező erősségei és gyengeségei, és mennyire férnek össze a kézjegyeiként ismert képi megoldások a The Grandmaster premisszájával. A két főszereplő, Tony Leung és Zhang Ziyi (magyar átírásban Csang Ce-ji) karakterének románcát vizsgálva megkeressük, kiről szól valójában ez a film, összehasonlítjuk Donnie Yen és Tony Leung Ip Manját, megpróbáljuk megfejteni, mi mindent jelenthet egy lassítás, és András még szerelmet is vall az egyik főszereplőnek.
Kitekintő
Ezen a héten Gong Er és Ip Man összecsapásától inspirálva olyan filmes jeleneteket rangsoroltunk, amelyben férfi és nő karakterek csapnak össze.
Linkek
Új blokkunkban a távol-keleti harcművészettel foglalkozunk, azon belül is kínai, hongkongi mozifilmekkel. Időrendben az első választottunk az 1991-es Volt egyszer egy Kína, angol címén Once Upon a Time in China, amely a kínai népi hős, Wong Fei-Hung életéről szól Jet Li főszereplésével.
A kínai nevek kiejtésével hősies harcot folytatva igyekszünk történelmi és filmtörténeti kontextusba is helyezni a mitikus Wong Fei-Hung karakterét. Teljesen laikusként megküzdünk azzal, hogy a wire-fu alzsáner kialakulásának az okait meghatározzuk, ezzel kockáztatva, hogy magunkra haragítjuk a műfaj rajongóinak seregeit. Legalább ilyen eposzi a csatánk a túlkomplikált történetszálak kibogozásával, valamint a hirtelen stílusváltásokkal, amelynek során magyarázatot próbálunk találni a csetlős-botlós poénokra is ebben a véresen komoly filmben. Végezetül eláruljuk, miért találkozunk jövő héten is Wong Fei-Hunggal.
Kitekintő
A Volt egyszer egy Kín végső leszámolásához kapcsolódóan a kedvenc film végi összecsapásainkat rangsoroltuk.
Linkek
Kétrészes Scott & Scott blokkunk második felvonásában az ifjabbik testvér, Tony Scott munkásságából ragadunk ki egy darabot, ez pedig a True Romance (Tiszta románc) lesz 1993-ból. A Quentin Tarantino egyik első forgatókönyvéből készült film olyan sztárparádét vonultat fel, amelyben Christian Slater, Patricia Arquette, Christopher Walken és Gary Oldman csak néhány név a sok közül.
Hogy fér meg egymás mellett a Tarantino-féle eltúlzott irónia a Scott-féle önfeledt szórakoztatás? Milyen mítoszt teremt a True Romance a Thelma & Louise vérbeli amerikai sztorijához képest? Sok-e vagy kevés az alkotók kölcsönös mértéktelensége? Egy gondolatkísérletben elképzeljük, milyen lehetett volna a Tiszta románc, ha nem Tony Scott, de még csak nem is Tarantino rendezi, a múlt héthez hasonlóan addig méltatjuk a film mellékszereplőit – és higgyétek el, rengetegen vannak -, míg bele nem botlunk egy filmsztár elfeledett kistestvérébe, és újabb fejezettel bővítjük Péter "beef"-rovatát. Ráadásként még egy neves vendéget is üdvözölhetünk a körünkben.
Kitekintő
A héten nem tudtuk kihagyni a lehetőséget, és Gary Oldman legfurcsább szerepeit soroltuk fel.
Linkek
Végéhez ért az 1940-es éveket feldolgozó blokkunk, amelyet az 1950-ben (tudjuk, tudjuk) megjelent Sunset Boulevard (másként Sunset Blvd., magyarul pedig Alkony sugárút) című Billy Wilder-filmmel zárunk.
Hogyan csavar egyet a film noir paneljein Wilder alkotása? Hogyan házasítható össze ez a földhözragadt és cinikus műfaj Hollywood saját maga iránti nosztalgiájával? Milyen párhuzamokat lehet felfedezni a film csodás szereposztása és a megformált karakterek között? Beszélünk a film duplafenekű narrációjáról, triviázunk kicsit a Sunset Boulevard Oscar-jelölései ürügyén, megpróbáljuk megfejteni, mit jelent a majom, és az is kiderül az adásból, hogy ki volt a 40-es, 50-es évek Hollywoodjának Jeremy Rennere.
Kitekintő
Ezen a héten a legkülönlegesebb rendezői cameókat listáztuk.
Linkek:
A múlt héten megkezdett, 1940-es évekbe visszatekintő blokkunk második darabjával maradunk a romantikánál, de ezúttal az újságírók morálisan szürke valósága helyett az élet és halál, a földi és a földön túli világ közötti fantasztikus létbe csöppenünk. Az A Matter of Life and Death című film, amelyet Amerikában Stairway to Heaven, Magyarországon Diadalmas szerelem címmel mutattak be, a nagy nevű brit alkotópáros, Michael Powell és a miskolci születésű Emeric Pressburger (Pressburger Imre) munkája.
Hol köszönnek vissza a mai nézőnek hetven év távlatából azok a képek, amelyekkel Powellék a túlvilágot ábrázolják? Valóban megtörténnek a film eseményei, vagy csupán David Niven karakterének a fejében zajlik le a mennyei tárgyalás? Egyáltalán tud-e működni manapság egy ilyen bájosan naiv és méltóságteljes mese? Két műsorvezetőnk nem tud kiegyezni abban, hogy a monokróm halál utáni léttel szembeállított ragyogó Technicolor valóság érzelemgazdaggá vagy giccsessé teszi-e a filmet, megpróbálják a helyére tenni a film politikai jellegű hangsúlyváltását, és arra is fény derül, mi köze egy II. világháború utáni filmnek a Mad Max: Fury Roadhoz vagy J. K. Rowlinghoz.
Kitekintő
E heti toplistánkat a színek és a fekete-fehér képek váltakozása inspirálta, olyan filmeket rangsoroltunk, amelyek ezzel az eszközzel ügyesen játszanak.
Linkek
Az 1940-es His Girl Friday (A pénteki barátnő) című filmmel nyitjuk meg az 1940-es évekbe tekintő blokkunkat. Howard Hawks screwball comedy-je egy letűnt műfaj maradandó példánya, amely ma is hivatkozási alap, ha párkapcsolati, nemek harca-vígjátékokról van szó.
A podcastban beszélünk arról, hogy vajon a kor férfiideálja, Cary Grant, vagy az "underdog"-ként mellé castingolt Rosalind Russell nyújt-e jobb alakítást, álmélkodunk, hogy mennyire időtállóak a film rátermett karakterei és a gyortüzelő dialógusai, és időnként magunk is egyszerre három-négy témába akarunk belecsapni. A 30-as, 40-es évek hollywoodi stúdiórendszerének is rengeteg időt szentelünk, kezdve az önszabályozó Hays code-tól egészen a futószalagon gyártott sikerfilmekig, és elméletet gyártunk, hogy vajon mi volt Hawks mondanivalója a film enyhén csalódást keltő, de legjobb esetben is ellentmondásos befejezésével.
Kitekintő
A rebootolt Kitekintő rovatban ezen a héten azokból a filmekből szemezgetünk, amelyek emlékezetes módon ábrázolták a nemek harcát egy-egy szerelmi kapcsolaton keresztül, más szóval, összeszedtük a top 3 kedvenc will they-won't they párosainkat. Akad köztük mai szemmel kevéssé védhető, abuzív kapcsolat, modernizált Shakespeare, és egy galaxison átívelő románc.
Linkek:
A Vakfolt podcast legújabb adásában Jules Dassin 1955-ös klasszikusát, a Rififi, avagy Rififi a férfiak közt című alkotást vesszük górcső alá. A francia noir és a heist film egyik alapköveként számon tartott művet az amerikai Jules Dassin rendezte, aki a McCarthy-korszak feketelistája miatt kényszerült Európában alkotni. A film egy csapat veterán bűnöző utolsó nagy balhéját követi nyomon, akik egy párizsi ékszerüzletet akarnak kifosztani, a filmtörténet egyik leghíresebb, közel félórás, teljesen néma jelenetében. A felmérhetetlen hatású filmről Szabó Kristóf társaságában beszélgettünk.
Mi teszi a Rififit a bűnügyi filmek megkerülhetetlen darabjává? Hogyan ötvöződik egy amerikai rendező stílusa a francia noir jellegzetességeivel? Az adásban elemezzük a film kíméletlen realizmusát, a karakterek motivációit, és a bűnözői becsületkódexet, amely végül a szereplők vesztét okozza. Szó esik a filmtörténet egyik leghíresebb jelenetéről, a feszültséggel teli, teljesen néma betörésről, és arról, milyen hatást gyakorolt a későbbi alkotókra. Kitérünk a rendező, Jules Dassin személyes történetére is, és arra, hogyan jelenik meg az árulás és a száműzetés témája a történetben.
Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!
További linkek