Magyar nyelvű filmes műsor minden második héten, amelyben a popkultúra kötelezőit pótoljuk. Olyan híres, kultikus filmeket tekintünk meg, amelyeket életünkben először látunk. Minden évadban más és más tematikával jelentkezünk. A műsorvezetők Huszár András és Frivalszky-Mayer Péter.
Ez itt a Vakfolt podcast 99. adása. Mi is nehezen hisszük el. A jövő heti ünnepi őrület előtt azonban még folytatnunk kell a nemrég megkezdett blokkot, amelyben német nyelvű rendezők filmjeivel fogalkozunk. Jobb híján így neveztük el a témát, mert Wim Wenders filmje Amerikában forgott, amerikai színészekkel, így aligha nevezhető német produkciónak. A Paris, Texas (vagy magyarul Párizs, Texas) történetében Harry Dean Stanton vág neki a végtelen tájnak, hogy megtalálja egykori szerelmét (Nastassja Kinski) és helyrehozza a kapcsolatát a családjával.
A Werner Herzog-blokkunkban már beszéltünk a road movie-król, és arról, hogy mit tud mondani Amerikáról egy európai rendező. Óhatatlanul összehasonlítjuk Herzog borúlátását Wim Wenders melankolikus humanizmusával, elismerve, hogy a Paris, Texas forgatókönyvén két amerikai író dolgozott. Alámerülünk Harry Dean Stanton színészi játékában, hogy a lelki Grand Canyonjának másik végén új emberként másszunk a felszínre, kielemezzük Wim Wenders tájábrázolási módszereit, és megnézzük, mennyire árulkodnak a film élénk színei az amerikai álomról.
Linkek
Húsvét alkalmából rendhagyó különkiadással jelentkezünk, melyben a Jézus Krisztus Szupersztár című musical/rockoperával foglalkozunk két vendégünk, Nagy Szabolcs és Földi Gábor társaságában. Szabolcsot ismerhetitek a Bringing Out the Deadről szóló adásunkból, Fegát pedig korábban a Goodfellasról hívtuk meg diskurálni.
Andrásnak gyerekkora óta nagy kedvence az Andrew Lloyd Webber és Tim Rice nevéhez kötődő 1973-as film és az 1970-es lemez, míg Szabolcs és Péter kevésbé ismerték, Fega pedig szinte egyáltalán nem. Így lehetőségünk volt felmérni, hogy negyvenöt év távlatából kinek mennyire működik a szerzemény, számít-e, ha valaki évek óta hallgatja, frissen hat-e ma is a hippikorszak zenéjét a Passió történetével házasító mű. Megnézzük a film főbb szereplőinek életpályáját, kicsit összehasonlítjuk a produkciójukat a három évvel korábbi concept album előadóival, majd kedvenceket próbálunk választani közülük és a betétdalok közül. Hogyan kapcsolódik a 70-es évek kiábrándultsága a Jézust övező reményhez, és mi a jelentősége, hogy Norman Jewison rendező Izraelben forgatta a filmet? A sztárkultuszt, valamint Jézus és Júdás kapcsolatát is kivesézzük, így az is kiderül, mi köze a názáretinek a YouTube-sztárokhoz.
Linkek
Ha már untátok a csapongásunkat a témák közt, nem kell tovább elégedetlenkednetek: új blokkba kezdünk a héten. Igaz, a következő három filmünk között a vékonyka kötőszövet csupán annyi, hogy mindhárom rendezőjének német az anyanyelve. Közülük az első a legendás Rainer Werner Fassbinder, akitől A félelem megeszi a lelket (Angst essen Seele auf) című filmet néztük meg.
Az 1974-ben megjelent film az idős német takarítónő és a fiatal marokkói bevándorló, Emmi és Ali szerelméről egyből meghozta a nemzetközi elismerést Fassbindernek. Megnézzük, milyen filmek ihlették a rendezőt, és összevetjük későbbi alkotásokkal egyaránt, amelyekre Fassbinder gyakorolt hatást. A stiláris döntéseit is megpróbáljuk megérteni, amelyekkel eléri, hogy az elfogadásról szóló története autentikus és megható maradjon. De vajon naiv-e A félelem megeszi a lelket? Sikerül Fassbindernek egyenrangúan ábrázolnia a két főszereplőjét? Min múlik végső soron, hogy a film működik?
Linkek
Ezen a héten Jiří Menzel cseh rendezőtől tekintettük meg egy régi pótolnivalónkat, a Szigorúan ellenőrzött vonatok-at (eredetileg Ostře sledované vlaky). A film több szempontból is személyes jelentőséggel bír barátunk, Veres Szilárd számára, ezért újra meghívtuk a podcastba, hogy beszélgessünk egyet.
Hogyan fér meg a coming-of-age a második világháborús film műfaja mellett? Mit keres egy filmben az egészséges erotika és a nyomasztó disztópia? Százmillió áthallást fedezünk fel a különféle jelképekben, a vasútállomástól a ruhadarabokon át a háziállatokig. Milyen módszert választanak a szereplőink, hogy ellenálljanak az elnyomó rendszernek? Miért nem lett Szilárd Jiří Menzel legjobb barátja? És hogy lehet összehasonlítani Menzel feldolgozását Bohumil Hrabal azonos című kisregényével?
Figyelem: Valamelyikünk telefonja rakoncátlankodott a felvétel során, elnézést kérünk a zörgésért.
Linkek
A 21. század eleji román új hullámhoz térünk vissza egy adás erejéig, hogy megnézzük Cristian Mungiu 4 hónap, 3 hét, 2 nap című filmjét. Ismét két fiatal lány a főszereplőnk, mint a múlt heti Redvás Amalban, ám ezúttal nem éppen a humor és a románc helyezkedik el a középpontban.
A rendszerváltás előtt, a Ceausescu-korszakban játszódó sztori történelmi hátterének feltárásával kezdjük az adást, aztán rátérünk a fajsúlyos drámára, amelyet feszeget. Hogy lehet minimális rendezői eszköztárral maximális feszültséget teremteni? Hogyan tudja egy pici film Kelet-Európából felforgatni az Oscar-díjakat? Megvitatjuk, hogy Mungiu a két női főszereplő közül kit tart fontosabbnak, és ingoványos talajra lép-e azzal, ha nem egyenlő arányban foglalkokozik velük. Feláldozhatja-e az izgalmas karakterábrázolást egy történet a társadalmi kommentár oltárán? Végül megnézzük a film szereplőinek utóéletét, amely során kellemes meglepetésekbe botlunk.
Linkek
A menetrend szerinti epizódunk szerdán érkezik, előtte viszont különkiadást szentelünk a Marvel stúdió új blockbusterének, a Black Panther, magyarul a Fekete párduc című filmnek. Nem mintha nem lehetne több tízezer karakternyi esszét találni arról, hogy történelmi jelentőségű-e a túlnyomórészt fekete stábbal leforgatott mozifilm, vagy hogy mennyire eredeti a cselekménye, képtelenek voltunk megállni, hogy egy órában mi is kiszellőztessük a gondolatainkat a Black Pantherről. A spoilerek 13:30 percnél kezdődnek!
Az András által ígért olvasinvalók listája:
Linkek
Legújabb zenés különkiadásunkban a 2000-es évek elejének meghatározó rapperével, Eminem-mel foglalkozunk. A detroiti zenész első három nagylemezét és a vele készült 8 Mile (8 mérföld) című filmet Sajó Dáviddal, az Index újságírójával beszéltük ki.
A beszélgetést az 1999-es The Slim Shady LP című lemeztől kezdjük, amely világsikert hozott a rapper számára, és a The Marshall Mathers LP-n át a The Eminem Show-ig végignézzük a visszatérő témáit. Arra is magyarázatot keresünk, hogy milyen adottságai miatt sikerülhetett Eminemnek betörnie a rapműfajba, miközben persze említést teszünk az ellentmondásosabb oldalairól is. Hogyan tudott Eminemre bulizni az angolul alig tudó magyar középiskolás és a csóró amerikai lakókocsinomád egyaránt? Hogyan hatott a mai fekete rapperekre a hidrogénszőke detroiti?
Az adás második felében a döbbenetesen nagy sikerű 8 Mile című filmről beszélünk, amelynek történetét Eminem saját élete ihlette. Miután túllépünk a szereposztáson való meglepettségünkön, megállapítjuk, mennyire állja meg ma a helyét a film, illetve színészként is helytáll-e Eminem a főszerepben.
Linkek
A Twelve O'Clock High (Szárnyaló bátorság) című 1949-es filmmel tovább ismerkedünk a The Last Jedi-t ihlető művekkel. A II. világháborús dráma egyike az első filmeknek, amelyek szembenéznek a katonákat ért pszichológiai traumával, de megnézni is ennyire megterhelő a filmet?
Az első Gregory Peck-filmünkben beszélünk a híres színész meghökkentő pályafutásáról, valamint arról a humanizmusáról, amely a Twelve O'Clock High-ban is átszűrődik. De hogy fér meg e mellett a humanizmus mellett egyfajta nihilizmus? Jó-e, ha egy háborús film spórol a csatajelenetekkel? Megfeleltethetőek-e a bombázószázad tisztjei a Star Wars lázadóival? Még az is kiderül, honnan van Andrásnak saját, különbejáratú Peck-relikviája.
Linkek
Bár már több mint egy hónapja véget ért a Werner Herzog-blokkunk, a német rendező világfájdalmát muszáj volt kihevernünk egy könnyedebb darabbal. Az 1955-ös To Catch a Thief (Fogjunk tolvajt!) című Alfred Hitchcock-alkotással megkezdjük az új blokkunkat, amelyben megnézzük, milyen filmek voltak a legnagyobb hatással Rian Johnson legutóbbi kis költségvetésű kultfilmjére, a The Last Jedi-ra.
Természetesen szót ejtünk róla, hogy a romantikus kriminek mely erényei ihlették a Star Wars legutóbbi felvonását, de az talán még érdekesebb kérdés, hogy miért lóg ki Hitchcock életművéből a To Catch a Thief. Hogyan szorul háttérbe a krimirendező híres feszültségteremtése a fallikus utalások mögött? Hogy állja meg a helyét a huszonévesen karrierje csúcsán járó Grace Kelly a korai nyugdíjazásból visszatért ötvenes sármőr, Cary Grant mellett? Hova lett a Kitekintő?!
Linkek
A heti rendes epizódunk előtt egy rövidkének szánt, aztán egész hosszasra sikeredett különkiadást szentelünk a Star Wars saga legújabb részének, Az utolsó jedik című filmnek. Muszáj volt néhány összefüggéstelen gondolatunkat kieresztenünk a rajongókat megosztó epizódról, amely bennünk is megannyi tépelődést keltett. Talán már unjátok is a rengeteg véleményt és olvasatot, amellyel internetkábelt lehet rekeszteni, de ha azt látjuk, hogy kíváncsiak vagytok erre a vészrészre, akkor megfontoljuk, hogy később is készüljünk-e hasonlókkal. Figyelem, 6:30-tól spoilerezünk!
Linkek