Magyar nyelvű filmes műsor minden második héten, amelyben a popkultúra kötelezőit pótoljuk. Olyan híres, kultikus filmeket tekintünk meg, amelyeket életünkben először látunk. Minden évadban más és más tematikával jelentkezünk. A műsorvezetők Huszár András és Frivalszky-Mayer Péter.
Lepp Tünde ezen a héten az egyik kedvenc filmjét hozta el a podcastba, ez pedig a The Philadelphia Story, azaz a Philadelphiai történet 1940-ből. A filmet George Cukor rendezte, a főszerepben pedig a négyszeres Oscar-díjas Katharine Hepburn látható, valamint Cary Grant és James Stewart. George Cukortól a Vakfoltban eddig a My Fair Ladyt és az Óz, a csodák csodáját láttuk, történetesen mindkettőt Tünde vendégeskedésével. Cary Grant sem először vesz le bennünket a lábunkról (Fogjunk tolvajt!, A pénteki barátnő), James Stewarttól meg jóformán búcsút se vettünk az egy héttel ezelőtti Szédülésben, máris visszatér, előtte pedig a Hátsó ablakban néztük meg. Katharine Hepburn ellenben, bár talán Hollywood legnagyobb legendája, egész eddig elkerülte a figyelmünket, úgyhogy épp ideje volt már pótolnunk tőle egy filmet.
A Philadelphiai történet egy késői screwball comedy, olyan sokszereplős szerelmi geometriai alakzattal, amelyet körbeírni is nehéz. Megnézzük a film keletkezéstörténetét az eredeti Broadway-darabtól a filmvászonra kerüléséig. Mitől rendkívüli Katharine Hepburn hollywoodi karrierje és sztárstátusza? Mennyi szerepe volt abban, hogy ez a film létrejött? Beszélünk arról, hogy a korában miért számított különcnek a színésznő, és hol tartott ekkor a karrierjében. Cary Grant és James Stewart castingjáról is elmeséljük az érdekességeket, és az is kiderül, hogyan esett George Cukorra a választás. Milyen a szerepében Hepburn, és milyenek a férfi partnerei? Mit szóltunk a jóval fiatalabb Jimmy Stewarthoz, mint akihez a Hitchcock-filmekből hozzá voltunk szokva? És vajon hogy nézne ki ennek a filmnek a mai castingja?
Linkek
Vendég évadunkban ezúttal Lepp Tünde a Popkult, csajok, satöbbi podcastból hoz egy pótolnivalót. A filmünk a héte Alfred Hitchcock rendezése, a Vertigo (Szédülés) című film 1958-ból.
Hitchcock egyik leghíresebb és legtöbbre tartott krimije a Szédülés. Megnézzük az előtörténetét: hogyan került a képbe Kim Novak? Mennyire hasonlít James Stewart karaktere ahhoz, akit a Hátsó ablakban játszott? A forgatókönyvet a maga idejében nem mindenki tartotta kiemelkedőnek: mennyire működik a nyomozás? Mi James Stewart karakterfejlődésének a tragédiája? Milyen többlettartalommal tölti meg Hitchcock a két főszereplő kapcsolatát? Vajon tudatosan dolgozza fel a saját női főszereplőivel kapcsolatos viselkedését?
Linkek
Török Dénes visszatér egy kedvenc filmjével, ez pedig a High Fidelity, vagyis a Pop, csajok, satöbbi című film 2000-ből Stephen Frears rendezésében, John Cusack és Jack Black főszereplésével. A film Nick Hornby regényéből készült.
A Pop, csajok, satöbbi generációs élmény. Milyen ezzel a filmmel együtt felnőni, milyen, amikor az emberbe beleivódnak Nick Hornby szavai? Dénes mesél a könyvvel és a filmmel kapcsolatos viszonyáról. Hol tartott ekkor a karrierjében John Cusack, és mekkora szerepe volt neki és a sztárstátuszának abban, hogy ez a film létrejött? Mennyire ítéli el a film a manchild főszereplőjét, Robot, és sikerül-e Robnak fejlődnie a film végére? Rob exei közül is kiemeljük a legérdekesebbeket, köztük Iben Hjelje, Catherine Zeta Jones és Lisa Bonet karaktereit. Összehasonlítjuk Stephen Frears filmjét a High Fidelity tévésorozat változatával is: mennyire akar újat mutatni a Hulu-sorozat, és mennyire idézi meg a 2000-es filmet?
Linkek
Varga Ferenc vendégünk tér vissza, hogy az egyik kedvenc filmjét mutassa meg nekünk, ez pedig a When Harry Met Sally, vagyis a Harry és Sally 1989-ből. Rendezte Rob Reiner, a forgatókönyvet Nora Ephron írta, a főszerepekben pedig Meg Ryan és Billy Crystal látható.
Az adás elején a magyar megjelenésről beszélünk: mikor mutatták be a Harry és Sallyt, és miért nem lett akkora siker nálunk, mint Amerikában? Vajon mi a magyarok kedvenc filmje, és lehetett volna a Harry és Sally? Rob Reiner 80-as, 90-es évekbeli rendezői sikerszériáját is megnézzük, és Nora Ephron későbbi rendezői munkáival is összehasonlítjuk a Harry és Sallyt. Mitől számít érett romantikus komédiának ez a film? Milyen rokonságokat találunk az Annie Hall-lal? Mitől emlékezetes karakterek a főszereplők barátai, akiket Carrie Fisher és Bruno Kirby alakítanak?
Linkek
Varga Ferenc, a Filmklub podcast műsorvezetője tér vissza hozzánk, hogy egy hiányosságát pótolja: ez a Mikey and Nicky 1976-ból, Elaine May harmadik filmje, John Cassavetes és Peter Falk főszereplésével.
A beszélgetést Elaine Mayjel kezdjük, és visszamegyünk egészen a Broadway-komikusi kezdetekig. Mitől volt különleges a párosuk Mike Nicholsszal? Miért vált el az útjuk? És megvizsgáljuk a csupán négyfilmes munkásság kurta véget érését is. Vajon miért hagyta abba a filmezést a rendezőnő négy film után? És miért telt el több mint tíz év a harmadik és a negyedik filmje (Ishtar) között? A Mikey és Nicky gengszterfilmes stílusát és a két főszereplő jellemét is kitárgyaljuk: van-e Peter Falk vagy John Cassavetes karakterének szerethető tulajdonsága? Milyen lett volna Charles Grodin, mint Nicky? Hogyan használja az improvizációt Elaine May? Miért került folyton szóba az Aljas utcák? Kibeszéljük a pusztító finálét is, hátha meg tudjuk fejteni Peter Falk motivációit.
Linkek
Rácz Viktória tér vissza a podcastba, hogy a vendég évadban közösen pótoljunk egy fontos hiányosságot. Billy Wilder legendás filmográfiájának a legfontosabb darabjai közül az utolsót is kipipálhatja már: ez pedig a The Apartment, vagyis a A legénylakás. Főszerepben Jack Lemmon és Shirley MacLaine.
Billy Wilderre elsősorban forgatókönyvíróként gondolunk - vajon miért csapott fel rendezőnek? Milyen újdonságokat figyeltünk meg A legénylakásban a korábbi évtizedeket domináló screwball comedykhez képest? Mitől izgalmas karakter Jack Lemmon Buddyja és Shirley MacLaine Franje? Melyek Wilder legelmésebb dialógusai? Mit tudunk meg a kapitalizmusról és a korszellemről A legénylakásból?
Linkek
A múlt héten Andrej Tarkovszkijtól pótoltunk egy fajsúlyos darabot, ideje rápihenni a Pixar könnyed szórakozást nyújtó filmjével. Vagy lehet rajzfilmről is annyit beszélni, mint az Andrej Rubljovról? Ez a Cars, vagyis a Verdák 2006-ból, John Lasseter rendezésében, és Nagy Szabolcs tért vissza, hogy felfejtsük ennek a történetnek minden rétegét.
Ezt az adást is ott kezdjük, ahol a többi vendégünk kedvencével kezdtük: ki mikor látta először a filmet, és miért lett fontos film a számára? Mi a Verdák viszonya a nosztalgiával? És mi a műsorvezetőké? Hogyan mesél a fiktív, kocsiklakta világ Amerikáról és a kapitalizmusról? Sikerül-e megismételni a Toy Story 2 bravúrját, amelyben gyerekeknek fogyasztható módon mesélt felnőtt témákról Lasseter? Miért működnek Rany Newman extradiegetikus dalai? Mi az isten az az extradiegetikus? Milyen lenne egy David Cronenberg féle Verdák?
Linkek
Mennyire állják meg a helyüket ma a gyerekkori kedvenceink? Ezt a kérdést teszi fel a héten vendégünk, Farkas Balázs. Mindenkinek vannak filmjei, amelyeket annyiszor megnézett, hogy már nyúlni kezdett a VHS-szalag, és egymásnak idézték a sorokat a barátaival, családtagjaival. Ilyen volt Balázsnak a Coming to America, azaz az Amerikába jöttem, amellyel 1988-ban Eddie Murphy a szó szoros értelmében véve megkoronázta a nyolcvanas évekbeli sztárságát. A rendező John Landis.
Megnézzük, Eddie Murphy karrierjében mikor érkezett ez a film, milyen ellentmondásos körülmények között landolt a projekt az ölében. Mennyire vicces mai szemmel az Amerikába jöttem? Mennyire vicces a mindig fejedelmi James Earl Jones? Mi lett Arsenio Hall-lal a film után? Megvitatjuk, működik-e a romantikus szál, és működik-e a szegényes queensi közeget külső szemlélőként bemutató premissza.
Linkek
Farkas Balázs a következő vendégünk, aki eljött hozzánk, hogy pótolja egy hiányosságát. A vendég évad mostani részében a Once Upon a Time in the West, vagyis a Volt egyszer egy vadnyugat a témánk 1968-ból, Sergio Leone rendezésében.
Miért különösen fájó hiányosság a film Balázsnak? És milyen élmény, ha az ember moziban láthatja? Leone ekkor már túl volt a dollár-trilógián, mégis visszatért a műfajhoz, amely világhírűvé tette. Mit tudott még elmesélni a western zsáneréről? Végigmustráljuk a meggyőző szereplőgárdát is Charles Bronson névtelen igazságtevőjétől kezdve Jason Robards szürke moralitású Cheyenne-jén és Claudia Cardinale hasonlóan kiismerhetetlen Jilljén át Henry Fonda fekete ruhás, velejéig gonosz Frankjéig. Ki az igazi főszereplője ennek a történetnek? Kit kedveltünk meg a legjobban? A film kapitalizmusról alkotott képe sem maradhat érinthetetlen, ahogy nem megyünk el szó nélkül a legendás egysorosok és persze Ennio Morricone operája mellett sem.
Linkek
A következő pótlandó vakfoltot a vendég évadban Földi Gábor, azaz Fega biztosította. Ez a film Steven Spielbergtől a Close Encounters of the Third Kind, vagyis a Harmadik típusú találkozások 1977-ből, főszerepben Richard Dreyfuss-szal. A film egy évben érkezett a Star Warsszal, és soha többé nem volt ugyanolyan a mozizás.
Az évad korábbi szakaszában sok szó esett az Új Hollywoodról, avagy Hollywood reneszánszáról: hogyan jutunk el tíz év alatt az első tabudöntögető szerzői filmektől a százmilliós blockbusterekig? Megnézzük, Spielberg milyen élet- és pályaszakaszában alkotta a Harmadik típusú találkozásokat, hol tartott ekkor Richard Dreyfuss karrierje. Mennyire szerethető Dreyfuss karaktere? Mennyire kiforrott itt John Williams zenéje? Mit adott a filmhez Zsigmond Vilmos fényképezése? Milyen témákat dolgoz fel Steven Spielberg az ufós történetben?
Linkek