Keresés Jelentkezés Digitális innovációnk Mi a podcast.hu?

Vakfolt podcast

Frivalszky-Mayer Péter és Huszár András

Vissza

Vakfolt podcast

Frivalszky-Mayer Péter és Huszár András

Televízió és film Filmtörténet Filmkritika

Magyar nyelvű filmes műsor minden második héten, amelyben a popkultúra kötelezőit pótoljuk. Olyan híres, kultikus filmeket tekintünk meg, amelyeket életünkben először látunk. Minden évadban más és más tematikával jelentkezünk. A műsorvezetők Huszár András és Frivalszky-Mayer Péter.

Epizódok

391-400 megjelenítése a(z) 1 050 elemből.

A héten lezárjuk a három filmes film noir thriller miniblokkot. Visszatérünk Orson Welleshez, akivel színészként találkoztunk néhány hete, ezútttal nemcsak a megkérdőjelezhető moralitású mellékszereplőt, hanem a rendezőt is üdvözölhetjük benne. A Touch of Evil (A gonosz érintése) a film noir klasszikus korszakának a végén megjelent, rengeteg szempontból formabontó műfaji darab. A főhőst Charlton Heston (Tízparancsolat, Ben-Hur, A majmok bolygója) játssza, a párját Janet Leigh (Psycho).

Miért nevezte Pauline Kael "rikító" thrillernek Welles rendezését? Mik azok a rendezői fogások és filmkészítési technikák, amelyekkel Orson Welles saját territóriumot kolonizált magának a hollywoodi gyártás mezsgyéjén? Milyen szempontokból tekinthető határátszegő, tabufeszegető történetnek A gonosz érintése? Az Orson Welles által játszott Quinlan nyomozó hatásáról is beszélünk a mai kor antihőseire és rossz zsaruira. 

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt ExtrávalCsatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

Mostantól Vakfolt logós pólót és egyéb kellékeket is szerezhetsz magadnak a webshopunkból!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

A vadász éjszakája (The Night of the Hunter, 1955) a saját korában óriásit bukott, de mára elvitathatatlan jelentőségű film noir-thriller klasszikussá vált. Charles Laughton filmrendezői ambícióit letörte a film, de még megérte az utóhatását, a 70-es évekbeli újrafelfedezését. Robert Mitchum, a legendásan nehezen kezelhető főszereplő a saját alakításai közül is a legjobbnak tartotta Harry Powell szerepét. Az adásunkban Szász Attila filmrendezővel (A berni követ, Félvilág, Apró mesék, Örök tél, Hunyadi) beszélgettünk A vadász éjszakája máig érezhető hatásáról.

Milyen formabontó attitűddel érkezett a forgatásra a sikeres színházi rendezői, illetve filmszínészi karrierrel Laughton? Mik azok a megoldások A vadász éjszakájában, amelyek fantasztikusan jól öregedtek, és mik hatnak ma kizökkentően furcsán? Beszélünk arról, kik azok a rendezők, akiknek a munkásságán sikerült tetten érnünk Laughton hatását, kezdve Martin Scorsese több alkotásától (Taxisofőr, A rettegés foka) Tarsem Singhen át William Friedkinig? Mik azok a film noir műfaji sajátosságok, amiket Charles Laughton merészen használt, és mik azok, amiket teljesen sutba dobott? Hogyan feszegette a műfaji kereteket a képeivel és a szimbólumaival? Szász Attila beszél arról is, hogy a hasonló felütésű Apró mesékben hogyan éltek a stilizáció adta lehetőséggel, amit a film noir nyújtott számukra. 

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt ExtrávalCsatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

Mostantól Vakfolt logós pólót és egyéb kellékeket is szerezhetsz magadnak a webshopunkból!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Carol Reed rendezése a brit film noir ékköve. Az 1949-es The Third Man (A harmadik ember) Orson Welles szerepléséről ismert, de a főszereplői Joseph Cotten és Alida Valli, valamint Trevor Howard. A háború után szétszaggatott Bécsben játszódó történet atmoszférájához Carol Reed a német expresszionizmus fényeit és árnyait, valamint egy bécsi citerás dallamait használta fel.

Az adásban szó esik A harmadik ember történelmi kontextusáról, a háború utáni Közép-Európában eluralkodó bizalmatlanságról és kiábrándultságról. Hogyan örökíti meg a képein Carol Reed és az operatőre, Robert Krasker az egyensúlyából kiborult bécsi világot? Mitől különcök a film noir zsánerén belül a főszereplők, az író Holly Martins (Cotten), az alvilági figura Harry Lime (Welles) vagy épp Lime exe, a Bécsben ragadt Anna Schmidt (Valli)? Mennyire hatásos eszköz az atmoszférateremtésben a citerazene? Mivel járulhatott hozzá a film sikeréhez annak magyar születésű producere, Korda Sándor?

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt ExtrávalCsatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

Mostantól Vakfolt logós pólót és egyéb kellékeket is szerezhetsz magadnak a webshopunkból!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

A Fekete eső Ridley Scott 80-as évek végi akciófilmje, amely a falig eltolja az antihős-archetípust Michael Douglas karakterével, és az atmoszférateremtést a Szárnyas fejvadászt megszégyenítő neonfényeket felvonultató japán hangulatképekkel. Andy Garcia játssza Douglas partnerét, a japán kollégájuk Ken Takakura (Takakura Ken), az ellenlábasuk pedig Yûsaku Matsuda (Macuda Juszaku). Az adásunk vendége a Kemény idők podcast házigazdája, Wostry Ferenc.

Milyen időszakban jelent meg a Fekete eső? Hol tartottak az akciófilmek a nyolcvanas évek végén? Milyen magasan járt Michael Douglas csillaga, amikor összetrombitálta ezt a forgatást? Beszélünk arról is, hogy mennyire sikeresen ábrázolja Japán kultúráját a Fekete eső, vagy belepottyan-e a sztereotipizálás csapdájába. És a film szereplői mennyire rasszisták? Mi az oka, hogy a Fekete eső nem vívott ki akkora kultstátuszt, mint némelyik akciófilmes vetélytársa? Milyen Jan de Bont fényképezése, és milyen eszközökkel teremt atmoszférát Sir Ridley Scott?

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt ExtrávalCsatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

Mostantól Vakfolt logós pólót és egyéb kellékeket is szerezhetsz magadnak a webshopunkból!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Stanley Kubrick és a háború. A legendás rendezővel és az egyik kedvenc témájával már többször foglalkoztunk a Vakfolt podcast műsorán, de A dicsőség ösvényei (Paths of Glory, 1957) még nem került sorra. A film ellentmondásos története miatt nem jöhetett volna létre a kor gigasztárja, Kirk Douglas nélkül. 

Miért foglalkoztatja Kubrickot a háború? Mit talál benne, ami miatt újra és újra visszatér hozzá, mégis mindig egészen más filmet készít róla? A dicsőség ösvényei nem kevésbé borúlátó, mint Kubrick általában, mégis sokkal emberközelibb, mint a filmjei többsége. Milyen az, amikor Kubrik egy ízig-vérig hősies főszereplőt ábrázol? Milyenek a film mellékszereplői, a sebhelyes arcú tábornok, vagy a három vádlott karaktere? És milyen rendezői fogásokat villant fel Kubrick ebben a korai alkotásában? Már ekkor is hírhedt volt a perfekcionista módszereiről? 

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt ExtrávalCsatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

Mostantól Vakfolt logós pólót és egyéb kellékeket is szerezhetsz magadnak a webshopunkból!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Elindult a Vakfolt podcast 14. évadja, a Nagy Vakfoltok évadja, amelyben további óriási hiányosságainkat pótoljuk. Az első adásban a Facebook-csoportunkban, a Vakfolt podcast társalgóban idén győzedelmeskedő Martin Scorsese filmjét néztük meg. Ez a Gangs of New York, a New York bandái, 2002-ből. Főszerepben Daniel Day-Lewis, Leonardo DiCaprio és Cameron Diaz, kisebb szerepekben pedig felbukkannak olyan nevek, mint Liam Neeson, Brendan Gleeson, John. C. Reilly és még sokan mások.

A film elkészülésének a történetével kezdjük: hol tartott ekkor a pályáján Martin Scorsese, és miért tellett húsz évbe tető alá hozni ezt a filmet? A Harvey Weinstein producerrel való csörtéiket is megénekeljük. Daniel Day-Lewis, aki ekkor már egyszer majdnem nyugdíjba ment, milyen szerepeihez rokonítható Hentes Bill karaktere? A Titanic utáni Leonardo DiCaprio mennyire volt nyeregben ezúttal a szerepében? És az ekkor már veterán Scorsese mennyire birkózott meg addigi életének legnagyobb kihívást jelentő forgatásával? 

Adásunkkal Szedlák Ádám Zoltánra, azaz Keltre emlékezünk.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a PatreononCsatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

A Vakfolt podcast nyári szünetében levesszük a lakatot egy 2020-as patreonos adásról. 

A Kisasszononyok, vagyis eredeti címén a Little Women Greta Gerwig (Lady Bird) 2019-es filmje Luisa May Alcott regénye alapján. A történetetet számos alkalommal dogozták fel korábban, a nagyvásznon legutoljára 1994-ben láthattuk Winona Ryderrel. Összehasonlítjuk, Greta Gerwig miket változtatott az eredeti regényhez és a '94-es változathoz képest; megbeszéljük, melyik szereposztásból melyik színészek a kedvenceink, és elgondolkozunk, miket is akarhatott megfogalmazni a történetével Luisa May Alcott eredetileg. 

Az adásunk vendége Rácz Viktória.

Ez az adás a Vakfolt Extrában jelent meg 2020-ban, a hangminőség akkor még nem érte el a mai sztenderjeinket. Ebben a hónapban is jelentkezni fogunk a támogatóink számára exkluzív adásokkal, köztük a Mission: Impossible idei felvonásáról, valamint egy Tom Cruise retrospektív adással az Interjú a vámpírral című filmről. Július végén-augusztus elejn az Oppenheimer és a Barbie lesz a napirendünkön.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a PatreononCsatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Az évadaink közti szünetben meghallgathatjátok az élő felvételét a legutóbbi Vakfolt mozizásnak, amelyen Martin Scorsese művészetének egyik legmeghatározóbb alkotását, a Taxi Driver című filmjét néztük meg a hallgatóinkkal. Az 1976-os mozi a filmes nagymestert és Paul Schrader forgatókönyvírót hozta össze, aki számára mélyen személyes ihletésű volt a Taxisofőr története. A műsorvezetők András és Péter.

Áttekintjük a Taxisofőr készülésének kulturális-politikai kontextusát az 1970-es évek Amerikájában, amikor új, radikális filmesek tűntek fel a színen. A film és a realizmus viszonyát, Travis Bickle karakterének izolációját és mártírkomplexusát is elemezzük, beleértve a Madonna-kurva komplexust. A film kétértelmű befejezését is megvitatjuk. A Taxisofőr politikai témáját és a legforróbban vitatott vonatkozásait is megnézzük, hogy ezek segítségével tömören helyre tegyk a Taxi Driver-t, mint a 20. század egyik legfontosabb filmjét. Végül előtekintünk a podcast szeptemberi évadjára, amelyben tovább folytatjuk a nagy filmes klasszikusok elemzését.

Az adás a Shaun, a bárányról szóló epizód előtt lett felvéve, ezért beszélünk róla jövő időben.

A legfontosabb témák:

00:02:08 - Martin Scorsese és a Taxisofőr filmografiája
00:04:38 - Paul Schrader személyes kapcsolata a Taxisofőrrel
00:06:12 - Az 1970-es évek Amerikájának kulturális-politikai kontextusa
00:08:00 - Új, radikális filmesek felbukkanása
00:08:37 - A film és a realizmus viszonya
00:11:45 - Travis Bickle izolációja
00:14:20 - Madonna-kurva komplexus
00:15:34 - A film kétértelmű befejezése
00:22:27 - Politikai áthallások
00:23:43 - Vitatott témák a filmben
00:26:02 - Travis Bickle karakteríve, mártírkomplexus
00:29:43 - A podcast szeptemberi évadja

 

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a PatreononCsatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Az animációs évadunk záró epizódjában Shaun the Sheep (Shaun, a bárány) című gyurmaanimációs filmet néztük meg, amelyet Mark Burton és Richard Starzak rendezett, a karaktereket pedig Nick Park alkotta meg. A műsorvezetők ezúttal Szabolcs, András, Péter.

Az Aardman stúdió, a Shaun, a bárány alkotója, a Wallace és Gromit franchise-ának hírnevére építve, sajátos humorérzékkel és stílussal alkotta meg Shaun történetét. De mi teszi Shaunt és a többi karaktert olyan szerethetővé? Milyen technikai trükköket alkalmaznak a gyurmaanimációban, és mennyire időigényes ez a folyamat? Mi teszi egyedivé az Aardman Animations stílusát?

Az adás végén visszatekintünk az elmúlt évre, és megállapítjuk a legfontosabb tanulságok, amelyeket ebben az évadban az animációról szereztünk. Ezután előretekintünk az animáció jövőjére, és megosztjuk veletek a következő szezon terveit, valamint bemutatjuk a Vakfolt most készülő új arculatát és az új webshopját.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a PatreononCsatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Az animációs évadunk újabb állomásán az írországi animáció világába teszünk látogatást.  Tomm Moore Song of the Sea (A tenger dala) című, 2014-ben bemutatott alkotásával foglalkozunk, melyben az ír folklór és legendavilág találkozik a modern környezettel. Az animáció készítője a Cartoon Saloon stúdió (Kells titka, Wolfwalkers - Farkasok népe). A történet főszereplője a kis Saoirse, aki képes a tengeri lények nyelvén énekelni, valamint a bátyja, Ben, akinek meg kell mentenie őt. Vendégünk Herczeg Zsófi, a műsorvezetők pedig András és Péter.

A film gazdagon él az ír folklór vizuális elemeivel. De hogyan is indult a Cartoon Saloon stúdió, és hogyan jutott el az Oscar-díj jelölésekig? Érdekes kapcsolódási pont, hogy a stúdió a kezdetekkor együttműködött a Kecskeméti Animációs Filmstúdióval is. Hogyan befolyásolhatta a magyarokkal való korai közös munka Tomm Moore ír folklór trológiájának a stílusát? Saoirse karakterét mi teszi annyira szerethetővé? Az animáció stílusa, a síkok és perspektívák használata, valamint a rajzstílus milyen hatást gyakorol a film hangulatára? Jankovics Marcell és Don Bluth munkássága vajon mennyire tettenérhető Tomm Moore filmjein? Milyen érett témákat feszeget A tenger dala, mit mond el a testvéri irigységről és a szülői gyászról, az elfojtott érzésekről?

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a PatreononCsatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

 

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00