Keresés Jelentkezés Digitális innovációnk Mi a podcast.hu?

Vakfolt podcast

Frivalszky-Mayer Péter és Huszár András

Vissza

Vakfolt podcast

Frivalszky-Mayer Péter és Huszár András

Televízió és film Filmtörténet Filmkritika

Magyar nyelvű filmes műsor minden második héten, amelyben a popkultúra kötelezőit pótoljuk. Olyan híres, kultikus filmeket tekintünk meg, amelyeket életünkben először látunk. Minden évadban más és más tematikával jelentkezünk. A műsorvezetők Huszár András és Frivalszky-Mayer Péter, társaink Gyöngyösi Lilla, Rácz Viktória, Földi Gábor, Mikó László, Nagy Szabolcs.

Spotify Rss Web

Epizódok

331-340 megjelenítése a(z) 438 elemből.

1975-ben maradunk, és Mészáros Márta Örökbefogadás című filmjét nézzük meg. A rendező volt az első magyar, akinek a filmje kijutott a Berlináléra, és ott - első rendezőnőként és első magyarként - rögtön el is nyerte az Arany Medvét. Ezen kívül a film (Koltai Lajos operatőr közreműködésével) 4K-ban restaurálva a Criterion Collectionben is megjelent, ezzel Mészáros Márta lett az első magyar, aki bekerült a gondosan válogatott gyűjteménybe.

Beszélünk arról, hogy milyen élményeit dolgozta fel Mészáros Márta a filmben, és milyen egyéb önéletrajzi ihletésű történetek kísérték végig az eddigi karrierjét a kilencvenéves rendezőnek. Feminista film az Örökbefogadás? Beszélünk a két főszereplőről: Katáról (Berek Kati) és Annáról (Vígh Gyöngyvér): miért zárkózottak, és hogyan nyílnak meg egymásnak a történet során? Milyen rendezői eszközökkel hozza közel a karaktereit a nézőhöz Mészáros Márta? Miért lehet bátran összehasonlítani a stílusát Agnès Vardával? És hogy jön a képbe Chloe Zhao? Meg lehet fejteni a két záróképet, amelyekkel a főszereplőktől veszünk búcsút?

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

1975-be érkeztünk a mai adásunkban. A "határtalan hetvenes évek" formabontó, avantgárd alkotója, Bódy Gábor filmjét néztük meg, amelynek a címe Amerikai anzix. Az amerikai polgárháború alatt játszódó történetben magyar 48-49-es emigránsok játsszák a főszerepet, így újabb olyan filmmel gazdagodik az évadunk, amelyben az aktuális politikai áthallásokat művészfilmes megoldásokkal rejtjelezi a rendező. A filmben Cserhalmi György látható, Latinovits Zoltán hallható. Az adásunk vendége Szabó Kristóf.

Az adásban beszélünk a tragikusan korán elhunyt Bódy Gábor rendezőről és a Balázs Béla Stúdióról, amelynek a rendszerében el tudott készülni ez a merőben szokatlan, nehezen értelmezhető film, amely a korabeli kritikusok gyomrát is sokszor megfeküdte. Miért lett mégis eredményes az Amerikai anzix, és milyen értéket találhattak benne a külföldi filmfesztiválok? Beszélünk a film három főszereplőjéről is, a háborút és a világot három különböző nézőpontból felfogó magyar emigránsról. Ki mellett foglal állást Bódy, ha egyáltalán tesz ilyet? Mit állapít meg a rendről és a káoszról? Mit tudunk kezdeni egy olyan filmmel, ami annyira eltolja a falig a kísérletezést, a filmnyelvi formabontást, hogy az már a befogadásunknak szab gátat? Mennyire szórakoztató az Amerikai Anzix? Lehet élvezni az Amerikai anzixot? Milyen experimentális filmekhez tudjuk hasonlítani a saját, beismerten korlátolt tapasztalatainkból, és mely modern szürrealista rendezőknél köszönnek vissza hasonló képes-hangos megoldások?

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

1971-ben maradunk, a Szerelemmel egy évben bemutatott Szindbád a mai témánk. Huszárik Zoltán első játékfilmjében Latinovits Zoltán játssza a címszereplőt, Krúdy Gyula írói alteregóját. A szecessziós, esztétizáló film kurrens politikai áthallások helyett általános érvényű történetet mond, hasonlóan a múlt héten tárgyalt Makk Károly-filmhez. Az adásban Gyöngyösi Lilla volt a vendégünk, aki a Szindbád tavalyi, ötvenedik évfordulója kapcsán már részt vett a Filmhu podcastban Gelencsér Gáborral.

Mitől az egyik legjelentősebb magyar filmművészeti alkotás a Szindbád? Miért Szindbád karaktere az, amellyel Latinovitsot a leginkább összekötik? Beszélünk Krúdy Gyuláról, és az ő kapcsolatáról Szindbád karakterével. Megbeszéljük azt is, hogy Huszárik Zoltánt mi motiválhatta a Szindbád adaptációjára. Mitől működik a lírai szövegek mozgóképes feldolgozása? Milyen női karaktereket ismerünk meg jobban? Mit gondol a férfiról, a szerelemről Krúdy Gyula? Végezetül hosszabban beszélünk Latinovits Zoltánról, akivel az évadunkban talán legtöbbször foglalkozunk.

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Újabb Makk Károly-filmre kerítünk sort, talán a legfontosabbra: a Szerelem című 1971-es film Törőcsik Mari, Darvas Lili és Darvas Iván főszereplésével a rendező életművének egyik legkiemelkedőbb darabja. Az egyik legszebb magyar filmművészeti alkotásként számon tartott Szerelem Cannes-ban elnyerte a zsűri díját, és Az új budapesti tizenkettőbe is beválasztották. Makk Károly kevésbé politikus, sokkal általánosabb érvényű története Déry Tibor két novelláján (Két asszony, Szerelem) alapul. Az adásunk vendége Lepp Tünde, a Popkult, csajok, satöbbi podcast házigazdája.

Utánajárunk, mi ihlette Darvas Iván politikai fogoly karakterét, milyen a történelmi, politikai háttere a Szerelemnek. Mi teszi izgalmassá Darvas Iván alakítását, akit csak a film utolsó harmadában látunk? Beszélünk Törőcsik Mari és Darvas Lili színészi teljesítményéről is (őket is elismerték Cannes-ban): hogyan ragadja meg az arisztokratikus kvalitásokat Darvas Lili, és mennyire életszerű az, ahogy a romlott egészségi állapotú asszonyt játssza? Mitől megrendítő Törőcsik Mari játéka? Beszélünk Makk Károly rendezéséről is, a gyorsmontázsok jelentőségéről, és a rendezői eszköztárának változásairól a Liliomfi óta.

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Jancsó Miklós újabb rendezését tekintettük meg a héten. A Szegényegények után, átugorva a Csillagosok, katonákat, a Fényes szelekre kerítettünk sort. Az 1969-ben bemutatott film a '68-as nemetközi diáklázadásokra reflektál, de a negyvenes évek fiatal NÉKOSZ (Népi Kollégiumok Országos Szövetsége) mozgalmistáiról szól. A zenés, énekes, táncos filmben rengeteg mozgalmi dal és népdal hangzik el, többek közt az énekes Kovács Kati, illetve Drahota Andrea, Balázsovits Lajos, Kozák András (Szegénylegények), Bálint András (Álmodozások kora) előadásában. Az adásunk vendége Kránicz Bence, a 24.hu szerzője és az ELTE oktatója.

Mit kell tudni a Fényes szelek történelmi hátteréről? És a film elkészültekor milyen aktuálpolitikai események hatottak rá közvetlenül? Mit jelentett Jancsó Miklósnak a NÉKOSZ? Milyen módokon érhető tetten a Jancsóra jellemző parabolikus történetmesélés ebben a filmben? Mit árul el a forradalmak, forradalmi mozgalmak általános dinamikájáról a NÉKOSZ-osok története? Milyen önkritikát fogalmaz meg Balázsovits Lajos és Drahota Andrea karakterén keresztül, és miért támadták a maga idejében a Fényes szeleket? Szóba kerül a Hair is, hogy párhuzamba állítsuk Milos Forman általános érvényű humanista kijelentéseit a hatalom és egyén viszonyáról ebben a két zenés filmben.

Linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Eljutottunk Jancsó Miklós filmjeiig a magyar filmes évadunkban. 1966-os rendezése, a Szegénylegények, vitathatatlanul a legfontosabb műve. A főbb szerepekben láthatjuk Görbe Jánost, Latinovits Zoltánt, Őze Lajost, Kozák Andrást. A legendás filmről Kovács Gellért Filmszerész beszélgetett velünk.

Megbeszéljük a film történelmi hátterét, és hogy milyen párhuzamok vonhatók a betyárok 19. századi, szabadságharc utáni üldözése és a 20. századi autoriter rendszerek embertelen bánásmódja között. Mi az a parabolisztikus történetmesélés, amellyel Jancsó ki tudta kerülni a hatvanas évek cenzorait? Milyen filmnyelvi bravúrokkal nyűgözi le a nézőit a rendező? Beszélünk Latinovits doppelgangeréről, a film szikár arcú szereposztásáról, a női szerepekről Jancsónál, és kitekintünk a későbbi, absztraktabb filmjeire is, hogy összehasonlítsuk, hogyan változott a stílusa.

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

12×06 – Szegénylegények – vendégünk Kovács Gellért

Huszár András és Frivalszky-Mayer Péter

Eljutottunk Jancsó Miklós filmjeiig a magyar filmes évadunkban. 1966-os rendezése, a Szegénylegények, vitathatatlanul a legfontosabb műve. A főbb szerepekben láthatjuk Görbe Jánost, Latinovits Zoltánt, Őze Lajost, Kozák Andrást. A legendás filmről Kovács Gellért Filmszerész beszélgetett velünk. Megbeszéljük a film történelmi hátterét, és hogy milyen párhuzamok vonhatók a betyárok 19. századi, szabadságharc utáni üldözése és a […]

The post 12×06 – Szegénylegények – vendégünk Kovács Gellért appeared first on Vakfolt podcast.

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Rögtön a hatvanas évekbe ugrunk a magyar filmes évadban, és Szabó István rendezését, az 1965-ös Álmodozások kora című filmet nézzük meg. A főszerepben Bálint András, valamint Béres Ilona, Esztergályos Cecília és Halász Judit láthatóak.

Mennyit változott a magyar filmesek stílusa a múlt heti Körhinta óta? Milyen módon készülhetett el Szabó István első filmje, és mennyire szólt bele a pártállam? Megnézzük, hogyan hatott a francia új hullám Szabóra, és beszélünk az "Így jöttem" filmekről is. Bálint András karakterének a szerelmeit is megpróbáljuk kategorizálni, valamint a baráti körével és a feletteseivel való viszonyait is megvizsgáljuk a film témáinak tükrében. Mit mond Szabó István az individualizmusról, és mit mond az apaszerepekről? Mit mesél a világháború utáni fiatalságról? Mit mond az 1956-os kivándorlásról?

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Magyar filmes évadunk egyik legnagyobb hiányossága az 1956-os Körhinta, amelyet Fábri Zoltán rendezett Törőcsik Mari és Soós Imre főszereplésével. Megérkeztünk a modernista magyar film világába, Hegyi Barnabás látványos kamerakezelése és a színészpáros szívbemarkoló alakítása a cannes-i nézőket is lenyűgözte. A filmről Rácz Viktória beszélgetett velünk.

Megnézzük, milyen környezetben készült el a Körhinta, és Fábri Zoltán hogyan manőverezte végig a karrierjét, milyen filmjei készültek el, és mik nem. Milyen témák foglalkoztatták? Van-e a Körhintának programfilmes, propagandafilmes éle, vagy sikerül társadalomkritikusnak lennie? Beszélünk Soós Imre alakításáról és tragikus életéről egyaránt, valamint Törőcsik Mari első szárnypróbálgatásairól is beszélünk, és megnézzük, milyenek voltak a film mellékszereplői.

Linkek

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Makk Károly első - hivatalosan is bemutatott - nagyjátékfilmével folytatódik a magyar filmes évad. A Liliomfi 1954-ben jelent meg, és rögtön Cannes-ba is eljutott. Főszerepben Krencsey Marianne és Darvas Iván, de látható a filmben Dajka Margit és Pécsi Sándor is.

Röviden beletekintünk Makk Károly munkásságába, de erre még lesz alkalmunk visszatérni az évadban. Beszélünk arról, hogy a Rákosi-korszak végén hogyan készülhetett el a Liliomfi, miért ezt a filmet készítette el vajon Makk Károly. Mi az eredeti, 19. századi eredeti színmű titka, hogy ilyen jól megőrizte a frissességét? Hogyan került ebbe a történetbe a Shakespeare-szál Mészöly Dezső révén? Mitől olyan jó táptalaja a romantikus komédiáknak a vándorszínészek közege? Darvas Ivánról és Krencsey Marianne-ról is beszélünk: mitől megnyerő a párosuk? Mi az, amit ez a film jól csinál a rég ismert "félreértések vígjátéka" szituációból? Mit tud kihozni a film rendezéséből Makk Károly, és mit ad hozzá a történethez, hogy a Balatonfelvidékre helyezték?

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés