Keresés Jelentkezés Digitális innovációnk Mi a podcast.hu?

Vakfolt podcast

Frivalszky-Mayer Péter és Huszár András

Vissza

Vakfolt podcast

Frivalszky-Mayer Péter és Huszár András

Televízió és film Filmtörténet Filmkritika

Magyar nyelvű filmes műsor minden második héten, amelyben a popkultúra kötelezőit pótoljuk. Olyan híres, kultikus filmeket tekintünk meg, amelyeket életünkben először látunk. Minden évadban más és más tematikával jelentkezünk. A műsorvezetők Huszár András és Frivalszky-Mayer Péter.

Spotify Rss Web

Epizódok

11-20 megjelenítése a(z) 1 065 elemből.

Nemsokára érkezik a már megígért epizódunk az európai évadból, de különkiadást szentelünk a Marvel legújabb gigantikus blockbusterének, az Avengers: Infinity War-nak, vagyis magyarul a Bosszúállók: Végtelen háború című filmnek.  András nem szerette különösebben a filmet, de Péter hiperlelkes, úgyhogy az előző két vészrész, a The Last Jedi utáni tanácstalanságunk és a Black Panther utáni eufóriánk után most egy harmadik, köztes állapotot hallhattok.

Természetesen spoileres az adás, az első pillanattól kezdve belerobogunk a cselekmény értelmezésébe, és próbálunk egyetértésre jutni a film hibái és erősségei felett. Nem is írunk semmi élményrontót a show notesban, beszéljen magáért az adás.

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Ötödik évadunkat most már hagyományszerűen egy minisorozattal kezdjük, ezúttal a 2005-ös Empire Falls (A múlt fogságában) című HBO-produkcióval. A tavaly feldolgozott Angyalok Amerikában szereposztásához hasonlóan ismét nagyágyúkkal van dolgunk, többek közt Ed Harris, Paul Newman, Philip Seymour Hoffman, Robin Wright és Joanne Woodward is felbukkan a több generációt felölelő történetben.

A nem épp problémamentes minisorozatról szóló beszélgetésünkben rögtön neki is esünk a kérdésnek, hogy mikor – illetve miért – aggályos, ha egy prózai mű írója dolgozza fel a saját történetét forgatókönyvként. Majd felgyűrjük az flanelingünk ujját, és seregszemlét tartunk az Oscar-díjas nevektől és jellegzetes karakterszínészektől hemzsegő szereposztáson. Kinek sikerül leiskoláznia a teljes színészgárdát? Kik vannak a leginkább félrecastingolva? Melyik színésszel jönne össze bármikor Péter? És melyik legenda iránti közönyösségével hozza ki őt a sodrából András? Végül a minisorozat utolsó felvonásában prezentált hajmeresztő fordulatok, valamint az elképesztően erős utolsó tizenöt perc után feltesszük a legvégső kérdést: megérte?

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Harmadik évadunk az HBO 2003-as nagyszabású minisorozatával, az Angels in America (Angyalok Amerikában) című darab feldolgozásával startol el. Tony Kushner színpadi művét Mike Nichols rendezésével adaptálták a kisképernyőre, a hatrészes produkcióban olyan nevek fordulnak meg, mint Emma Thompson, Meryl Streep, Al Pacino, Patrick Wilson vagy Jeffrey Wright.

Az adásban végére járunk a számtalan társadalmi témának, amelyeket Kushner boncolgat a már színpadi előadásként is monumentális művében. Előkerülnek is a vallási és egyéb közösségek, a melegek társadalmi helyzete, és ezek kapcsán kicsit megvizsgáljuk, hogy változhatott mindez az eltelt évtizedekben, és hogyan lehet még mindig releváns egy 1993-as darab, amely 1985-ben játszódik. Végignézzük a parádés szereposztást is, amelyet felosztunk idősebb és ifjabb nemzedékre, hogy szembefordíthassuk őket egymással és kinevezhessük a sorozat MVP-jét. Megvitatjuk, működött-e a sorozat "mágikus realizmusa", azaz mit szóltunk a természetfeletti jelenetekhez.

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

William Friedkin 1977-es alkotása, A félelem ára (Sorcerer) a rendező életművének egyik legambiciózusabb, egyben legnehezebb sorsú darabja. A Georges Arnaud regényéből és a Henri-Georges Clouzot-féle A félelem béré -ből táplálkozó filmben Roy Scheider vezeti azt a nemzetközi csapatot, akiknek instabil nitroglicerint kell átjuttatniuk a járhatatlan dél-amerikai dzsungelen. A mozi a megjelenésekor a pénztáraknál elbukott a Csillagok háborúja árnyékában, azóta viszont a 70-es évek Új Hollywoodjának egyik megkerülhetetlen, sötét tónusú, vizuálisan lenyűgöző remekműveként kanonizálódott.

Lichter Péter filmrendezővel és esztétával beszélgetünk arról, miért értették félre a filmet a bemutató idején, és miben rejlik a Sorcerer hipnotikus ereje. Megvizsgáljuk a film szokatlan szerkezetét: mennyire működik a hosszú, dokumentarista expozíció, és hogyan vált át a történet a dzsungelben egyfajta egzisztencialista lázálomba? Szó esik a Tangerine Dream forradalmi filmzenéjéről, Friedkin hírhedten veszélyes és megszállott rendezői módszereiről, valamint a filmtörténet egyik legfeszültebb jelenetéről, a viharvert függőhídon való átkelésről. Vajon remake-ről van szó, vagy egy teljesen új vízióról a sorsszerűségről?

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

A 70-es évek mocskos, cinikus, mégis ellenállhatatlanul hangulatos New Yorkjába repít bennünket Joseph Sargent 1974-es klasszikusa, a Hajsza a föld alatt (The Taking of Pelham One Two Three). A metrós túszdrámában Walter Matthau morcos közlekedési rendőre és Robert Shaw hidegvérű zsoldosa feszül egymásnak, miközben a háttérben egy egész város fuldoklik a káoszban és a bürokráciában. Vendégünk az adásban Pongrácz Máté, a Filmtekercs és a Roboraptor szerzője, akivel ezt a műfajteremtő, színekről elnevezett bűnözőket felvonultató alkotást vesézzük ki.

Mi teszi ezt a filmet a „New York-i mozi" egyik alapkövévé, és hogyan képes a lassú építkezés ellenére is pattanásig feszíteni az idegeket? Kielemezzük a David Shire-féle ikonikus, funkos filmzenét, a vágás ritmusát, és azt a sajátos, száraz humort, ami átszövi a legfeszültebb pillanatokat is. Természetesen nem mehetünk el szó nélkül a későbbi remake-ek mellett sem: miben más Tony Scott 2009-es verziója, és miért tartjuk az eredetit a mai napig felülmúlhatatlannak? A metrórablás procedúrája, a színészi jutalomjátékok és a tökéletes befejezés titka, ezekről beszélünk az adásban.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Újabb rendhagyó zsánerfilmmel folytatjuk az évadunkat: az 1970-es évek Amerikájába utazunk vissza Robert Altman 1973-as klasszikusával, A hosszú búcsúval (The Long Goodbye). A Raymond Chandler regénye alapján készült film a legendás magánnyomozó, Philip Marlowe egyik esetét dolgozza fel, a főszerepben Elliott Goulddal. A film azonban több mint egy hagyományos hard boiled krimi, hiszen Altman kapásból tudatosan darabjaira szedi és (helyenként szatirikusan) újraértelmezi a műfaj szabályait.

Az adásban Rácz Viktória (Filmtekercs, Rekorder) segítségével járjuk körbe, hogyan helyezi át Altman a klasszikus, negyvenes évekbeli Marlowe-figurát a hetvenes évek megfeneklett hippikorszakába. Miben tér el Elliott Gould lezser, magában motyogó nyomozója a Humphrey Bogart-féle keményöklű archetípustól? Megvizsgáljuk a film egyedi látványvilágát, Zsigmond Vilmos szándékosan fakított színeitől a folyamatosan mozgó kamerájáig. Szóba kerül a legendás nyitójelenet és a filmtörténet egyik legemlékezetesebb macska-alakítása is. Kitérünk arra is, miért váltott ki a film befejezése vitákat, és hogy a feldolgozás mennyiben hű vagy éppen hűtlen Chandler eredeti művéhez.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Újabb rendhagyó zsánerfilmmel folytatjuk az évadunkat: az 1970-es évek Amerikájába utazunk vissza Robert Altman 1973-as klasszikusával, A hosszú búcsúval (The Long Goodbye). A Raymond Chandler regénye alapján készült film a legendás magánnyomozó, Philip Marlowe egyik esetét dolgozza fel, a főszerepben Elliott Goulddal. A film azonban több mint egy hagyományos hard boiled krimi, hiszen Altman kapásból tudatosan darabjaira szedi és (helyenként szatirikusan) újraértelmezi a műfaj szabályait.

Az adásban Rácz Viktória (Filmtekercs, Rekorder) segítségével járjuk körbe, hogyan helyezi át Altman a klasszikus, negyvenes évekbeli Marlowe-figurát a hetvenes évek megfeneklett hippikorszakába. Miben tér el Elliott Gould lezser, magában motyogó nyomozója a Humphrey Bogart-féle keményöklű archetípustól? Megvizsgáljuk a film egyedi látványvilágát, Zsigmond Vilmos szándékosan fakított színeitől a folyamatosan mozgó kamerájáig. Szóba kerül a legendás nyitójelenet és a filmtörténet egyik legemlékezetesebb macska-alakítása is. Kitérünk arra is, miért váltott ki a film befejezése vitákat, és hogy a feldolgozás mennyiben hű vagy éppen hűtlen Chandler eredeti művéhez.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

A Vakfolt podcast legújabb adásában George Roy Hill 1973-as klasszikusát, A nagy balhét (The Sting) vesszük elő. A Paul Newman és Robert Redford főszereplésével készült film a szélhámos (caper) filmek egyik alapműve, amelyben a két főhős egy nagyszabású átverést eszel ki egy befolyásos gengszterfőnök ellen. A Butch Cassidy és a Sundance kölyök után a rendező és a két sztár újra együtt dolgozott, a végeredmény pedig hatalmas közönség- és kritikusi siker lett, amit hét Oscar-díj is bizonyít, köztük a legjobb filmnek járó szoborral.

Az adás apropóját Robert Redford halála adja, akinek A nagy balhé cementezte be végleg a szupersztár státuszát a hetvenes években. Milyen a dinamika Redford és Paul Newman között, és hogyan változtak a szerepeik a Butch Cassidyhez képest? Megvizsgáljuk a film helyét a hetvenes évek új-hollywoodi filmjei között, és hogy miben tér el a kor pesszimista, dekonstruktív alkotásaitól. Kitérünk a három főszereplő, Redford, Newman és Robert Shaw eltérő színészi iskoláira és módszereire is. Azt is elemezzük, mi teszi A nagy balhét máig ennyire szórakoztatóvá, és hogyan épül fel a cselekménye a műfaj klasszikus szabályai szerint, a nézőt is bevonva a nagy átverésbe.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

A Vakfolt legújabb adásában, Wostry Ferenc vendégszereplésével a hetvenes évek amerikai filmgyártásának egyik sarokkövét, William Friedkin 1971-es, Oscar-díjas filmjét, a Francia kapcsolatot (The French Connection) vesszük elő. A Gene Hackman és Roy Scheider főszereplésével készült kőkemény, realista krimi a New Hollywood korszak egyik legfontosabb alkotása, amely újraírta a zsarufilmek szabályait és máig ható klasszikussá vált.

Az adásban megvizsgáljuk, mi tette a Francia kapcsolatot forradalmi alkotássá a maga korában, és hogyan ábrázolja a rendőri munkát minden korábbi romantikától mentesen. Milyen dokumentarista eszközökkel teremtette meg William Friedkin a film nyers, feszült atmoszféráját? Beszélünk a filmtörténet egyik leghíresebb autósüldözésének kulisszatitkairól, és arról, hogy Gene Hackman karaktere, Popeye Doyle miért számít a zsáner egyik legemlékezetesebb antihősének. Végül azt is elemezzük, mit árul el a film pesszimista befejezése a korszak kiábrándultságáról és a bűnüldözés hiábavalóságáról.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

A Vakfolt podcast legújabb adásában Jules Dassin 1955-ös klasszikusát, a Rififi, avagy Rififi a férfiak közt című alkotást vesszük górcső alá. A francia noir és a heist film egyik alapköveként számon tartott művet az amerikai Jules Dassin rendezte, aki a McCarthy-korszak feketelistája miatt kényszerült Európában alkotni. A film egy csapat veterán bűnöző utolsó nagy balhéját követi nyomon, akik egy párizsi ékszerüzletet akarnak kifosztani, a filmtörténet egyik leghíresebb, közel félórás, teljesen néma jelenetében. A felmérhetetlen hatású filmről Szabó Kristóf társaságában beszélgettünk.

Mi teszi a Rififit a bűnügyi filmek megkerülhetetlen darabjává? Hogyan ötvöződik egy amerikai rendező stílusa a francia noir jellegzetességeivel? Az adásban elemezzük a film kíméletlen realizmusát, a karakterek motivációit, és a bűnözői becsületkódexet, amely végül a szereplők vesztét okozza. Szó esik a filmtörténet egyik leghíresebb jelenetéről, a feszültséggel teli, teljesen néma betörésről, és arról, milyen hatást gyakorolt a későbbi alkotókra. Kitérünk a rendező, Jules Dassin személyes történetére is, és arra, hogyan jelenik meg az árulás és a száműzetés témája a történetben.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés