Keresés Jelentkezés Digitális innovációnk Mi a podcast.hu?

Vakfolt podcast

Frivalszky-Mayer Péter és Huszár András

Vissza

Vakfolt podcast

Frivalszky-Mayer Péter és Huszár András

Televízió és film Filmtörténet Filmkritika

Magyar nyelvű filmes műsor minden második héten, amelyben a popkultúra kötelezőit pótoljuk. Olyan híres, kultikus filmeket tekintünk meg, amelyeket életünkben először látunk. Minden évadban más és más tematikával jelentkezünk. A műsorvezetők Huszár András és Frivalszky-Mayer Péter, társaink Gyöngyösi Lilla, Rácz Viktória, Földi Gábor, Mikó László, Nagy Szabolcs.

Spotify Rss Web

Epizódok

181-190 megjelenítése a(z) 425 elemből.

Emlékeztek, mikor év elején Michael Haneke osztrák gyártású Funny Gameséről beszéltünk, és a saját maga által elkészített amerikai remake-ről? Most is egy ilyen párossal van dolgunk, ugyanis az 1988-as Spoorloos (magyarul Nyomtalanul) című thrillert a holland rendező, George Sluizer 1993-ban önremake-elte az amerikai közönség számára The Vanishing (magyarul a változatosság kedvéért Nyom nélkül) címmel. A feldolgozás nem követi beállításról beállításra az eredetit, ráadásul Kiefer Sutherland, Jeff Bridges, Sandra Bullock és Nancy Travis verseng a nézők kegyeiért.

A megmérettetésben összecsap Jeff Bridges és Bernard-Pierre Donnadieu szociopata gyilkosa, de csak egyikük kerülhet ki győztesként. Ki nyer, a beszívott hippitől a Marvel-iparmágnásig mindent eljátszani képes Bridges, vagy az éppen a jellegtelen fizimiskája miatt bekasztingolt Donnadieu? Vannak-e előnyei a közönségbarátabb történetvezetésnek? Többet nyer, vagy többet veszít az amerikai film azáltal, hogy főszereplővé emel egy olyan karaktert, akit az eredeti csak eldobható biodíszletként kezelt? Az amerikai remake-ek állatorvosi lovaként kezeljük a The Vanishinget, hogy felmérjük, hogy is működik, mikor egy európai sikerfilmből még szélesebb közönségnek szóló változatot készítenek, és az is kiderül, sikerül-e megtanulni az adás végére a holland-francia film színészneveinek kiejtését. Vagyis... biztos, hogy kiderül?

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

A Vakfolt podcast nyári szünetében visszatér második évadával spinoff műsorunk, amely a Vakfolt versus címet kapta. Kéthetenként, hat epizódon keresztül eresztünk egymásnak két-két olyan filmet, amelyek egyazon történetet dolgozzák fel: az egyik egy hollywoodi remake, a másik az Amerikán kívüli eredeti.

Az évadnyitó adásban egy 18. századi francia regény két feldolgozását, a Valmontot és a Dangerous Liaisonst beszéljük ki, amelyek akár a Vakfolt versus előző évadának ikerfilmes tematikájába is beleillettek volna. Melyik film tér el jobban az írott alapanyagtól, és hasznára váltak-e a módosítások? Hogyan futott versenyt a nézők kegyeiért Miloš Forman és Stephen Frears? Ki az emlékezetesebb hódító: a sármos és rokonszenves Colin Firth vagy a vámpírkisugárzását levetni képtelen John Malkovich? Adásunkban megvitatjuk, el lehet-e vonatkoztatni attól, melyik filmet látja először az ember, a karakterekkel együtt belebonyolódunk a szövevényes cselekménybe, és egymásnak eresztünk két színészistennőt, Glenn Close-t és Annette Beninget. Végezetül közkívánatra - vagyis mert mi így akartuk - visszatér a box office játékunk is!

Linkek

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Olasz filmes blokkunkat, és vele együtt a Vakfolt podcast ötödik évadját Bernardo Bertolucci egyik legelismertebb filmjével, A megalkuvóval búcsúztatjuk. Visszatérünk a világháború idejére, ám ezúttal nem az olasz átlagemberek megpróbáltatásaival foglalkozunk, mint a Biciklitolvajokban, hanem a fasiszta pártot a hallgatásukkal támogató tömegekkel, akiket Bertolucci von kérdőre a történetével.

Az európai évadunk zárásaképpen számot vetünk: hogyan birkóztunk meg a nagybetűs, jelentős filmek tömkelegével, amelyet feldolgoztunk? A kárunkra vált, hogy ennyi komplex darabot kellett darabjaira szednünk, vagy épp, hogy segített a kontextus a megértésükben? A megalkuvó kapcsán természetesen Bernardo Bertolucci irigylésre méltó - és ellentmondásoktól sem mentes - életművét is sorra vesszük, hogy kevéske merítésünk ellenére is messzemenő következtetéseket tudjunk levonni a rendezői stílusjegyeivel kapcsolatban, ahogy azt illik. Aztán, mintha nem lennénk megelégedve a címszerepet játszó Jean-Lois Trintignant alakításával, van bátorságunk újracastingolni a filmet amerikai szereposztással, csak hogy a képzeletbeli remake prizmáján keresztül is jobban megértsük a főszereplők karaktereit. Nem marad szó nélkül a film rengeteget méltatott fényképezése, hiszen Vittorio Storaro egyik legfontosabb operatőri munkájáról beszélünk.

Linkek

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Újabb különkiadással jelentkezünk, ezúttal hogy a Solo: A Star Wars Story című filmről beszéljünk. A gátlástalan spoilerezés előtt az első 18 percben beszélünk az általános benyomásainkról, hogy mennyire éreztük szükségesnek ezt a filmet, illetve eltűnődünk, mi okozhatta, hogy egyelőre úgy tűnik, nem lesz hatalmas siker a mozipénztáraknál. Összehasonlítjuk kicsit a The Last Jedi című nyolcadik résszel, és megvitatjuk, van-e értelme közismert karakterről egy nem túl merész spinoffal előrukkolni ahelyett, hogy valami teljesen újat csinálnának a Lucasfilmnél.

A spoilerekbe belemenve már mélyebben kivesézzük a különböző karaktereket. Megbeszéljük, bejött-e Han Solo úgy, hogy nem Harrison Ford játssza, és hangot adunk Woody Harrelson iránti imádatunknak. Emilia Clarke Qi'rája, Phoebe Waller-Bridge L3-je és Thandie Newton Valje kapcsán azt is megnézzük, elég teret nyújtott-e a Kasdanék-féle forgatókönyv a női szereplőknek. De vajon milyen álmai valósultak meg Péternek a Solo-filmmel? Most komolyan jobbak az előzményfilmek az új produkcióknál? És mennyire megyünk át totál nördökbe? Minden kiderül, aminek ki kell derülnie, és az is, aminek nem - talán még a vezetékneveink eredetéről is fellebben a fátyol.

Linkek

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

A Biciklitolvajok szikár neorealizmusa után merész váltással Federico Fellini 1963-as mesterművének, a szürreális 8 és ½ című filmnek ugrottunk neki. Fellini nyolc és feledik alkotása a saját kétségeiről, alkotói válságáról és a nőkkel való viszonyáról szól, de olyan filmnyelvi leleményességgel, hogy képtelenség ellenállni neki.

Az évad során sokat beszélgettünk már róla, de most is érvényes a kérdés: érdemes csupán egy-egy filmre betekinteni ilyen hatalmas hagyatékkal büszkélkedő rendezők filmográfiájába, mint Federico Fellini? Lehetséges teljes egészében befogadni és megérteni a 8 és ½-et, ha az ember nincs tisztában az alkotó korábbi műveivel? Megkapargatjuk a túlbuzgó történet felszínét, hogy megértsük, mennyi mindenről akar beszélni Fellini. A Marcello Mastroianni által játszott főszereplőt is élve felboncoljuk, hogy feltárjuk benne a film rendezőjét saját magát, az összes komplexusával együtt. És természetesen nem tudjuk elkerülni, hogy az elmúlt tíz-húsz év összes olyan szerzői filmjével összemérjük, amelyek az alkotással küszködő filmesről szólnak, Charlie Kaufman műveitől kezdve Alejandro González Iñárritu és Darren Aronofsky közelmúltbeli dobásaiig.

Linkek

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Megkésve bár, de törve nem, az ötödik évadunk utolsó blokkjával jelentkezünk, amelyben olasz rendezők alkotásaival foglalkozunk három évtizedet felölelve. Elsőként az olasz neorealizmus csúcsműve, az 1948-as Biciklitolvajok kerül terítékre Vittorio de Sica rendezésében.

Múlt heti adásunk témájához hasonlóan ismét egy sokat szenvedő főhőst kísérhetünk végig a kálváriáján, ezért megint futunk egy kört azzal, hogyan lehet elkerülni a nyomorpornót. Milyen filmes és történelmi okok vezettek a neorealista irányzat kialakulásához, és hogyan hatott későbbi alkotókra? Milyen érzelmeket tud kiváltani belőlünk hetven év távlatából de Sica klasszikusa? És vajon mikor találhatták fel a pizzát? Az adás során kivesézzük az amatőr szereplők használatát, megkeressük a kedvenc rendezői megoldásainkat a látszólag egyszerű vonalvezetésű történetben, és elkezdjük összegezni a maratoni hosszúságú európai évadunk általános tanulságait is.

Linkek

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Az Arcélek, útszélek Oscar-jelölése miatt idén újra a figyelem középpontjába kerülő Agnès Varda 1985-ös filmjével, a Sem fedél, sem törvény (Vagabond) című alkotással foglalkozunk a héten.

A csavargó, magányos nő életéről szóló humanista történet már bőven túlvan a francia új hullámon, de az új hullámon belül is különutas rendezőként induló Varda itt is meg tudja mutatni az eredeti képi megoldásait. Miben különbözik a Dél-Franciaországban játszódó road movie a műfaj klasszikus példáitól? Meg lehet-e úszni a nyomasztást, ha az első jelenetekben meghal a főhős? Imponáló-e a minden kötöttségre fittyet hányó szabadságvágy, vagy túlzottan romantikus? András felkészültségének köszönhetően össze tudjuk hasonlítani a filmet Varda egy korábbi darabjával, a Cléo 5-től 7-iggel is, így rögtön képet kapunk a rendezői sokoldalúságáról is. A végén kiderül a lényeg is: megjött a kedvünk a blokk után jobban elmélyedni a francia filmművészetben?

Linkek

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Francia filmekkel foglakozó blokkunknak elkerülhetetlen része a francia új hullám, így hát rögtön a legismertebb darabjának, a Kifulladásig című 1960-as Jean-Luc Godard filmnek futottunk neki.

Mit érdemes elmondani egy olyan filmről, amelyről már mindent elmondtak? Megpróbáljuk összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat erről a filmtörténeti mérföldkőről, amely úgy dekonstruálta az azt megelőző filmművészeti berögződéseket, hogy egyúttal meg is mutatta az utat a következő generációnak. Godard filmje géppuskagolyó-záporként sorozza ránk a filmnyelvi újításokat, de a forradalmi megoldások nem fárasztóak a mai kor nézőjének? Jean-Paul Belmondo öntelt főhőse leveszi a lábáról, vagy az agyára megy a nézőnek? Mitől emlékeztet a Kifulladásig egy divatbemutatóra? És hogyan fricskázza a gengszterfilmeket a Kifulladásig?

Linkek

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Megkezdjük a francia filmekkel foglalkozó blokkunkat az évad utolsó előtti hajrájában. A méltán híres francia filmművészet legfontosabb mérföldköve minden bizonnyal az ötvenes évek végére datálható francia új hullám, ám mielőtt belevágnánk abba, még megismerkedünk egy klasszikus vígjátékkal 1953-ból, az Hulot úr nyaral című filmmel.

Hulot úr olyan figurája a komédiának Franciaországban, mint Charlie Chaplin vagy Buster Keaton Amerikában, illetve Mr. Bean Angliában. Elkerülhetetlen, hogy össze is vessük Jacques Tati író-rendező-főszereplő figuráját ezekkel az alakokkal, akiket már volt szerencsénk jobban ismerni korábbról. Megnézzük Tati életművét is, amelyben egy sor további Hulot úr-film is helyet foglal, ennek kapcsán pedig elgondolkozunk, vajon működhet-e a vígjáték, ha nagyratörő és monumentális. Próbáljuk azonosítani azokat a stílusjegyeket, karakterjegyeket, amelyek Hulot urat és Tati humorát egyedivé teszik, kezdve a hangok használatától az eszement testtartásokon át a kérlelhetetlen pontossággal kivitelezett Rube Goldberg-i gegekig. Végezetül elsiratjuk a nem dialógusokra épülő, a kamerára és a fizikára egyaránt hagyatkozó vígjátékokat, és megpróbáljuk megfejteni, fellelhetőek-e manapság szellemi örökösei Jacques Tatinak és komikustársainak.

Linkek

 

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Nemsokára érkezik a már megígért epizódunk az európai évadból, de különkiadást szentelünk a Marvel legújabb gigantikus blockbusterének, az Avengers: Infinity War-nak, vagyis magyarul a Bosszúállók: Végtelen háború című filmnek.  András nem szerette különösebben a filmet, de Péter hiperlelkes, úgyhogy az előző két vészrész, a The Last Jedi utáni tanácstalanságunk és a Black Panther utáni eufóriánk után most egy harmadik, köztes állapotot hallhattok.

Természetesen spoileres az adás, az első pillanattól kezdve belerobogunk a cselekmény értelmezésébe, és próbálunk egyetértésre jutni a film hibái és erősségei felett. Nem is írunk semmi élményrontót a show notesban, beszéljen magáért az adás.

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés