Magyar nyelvű filmes műsor minden második héten, amelyben a popkultúra kötelezőit pótoljuk. Olyan híres, kultikus filmeket tekintünk meg, amelyeket életünkben először látunk. Minden évadban más és más tematikával jelentkezünk. A műsorvezetők Huszár András és Frivalszky-Mayer Péter.
A vendég évadunkba Andrej Tarkovszkij filmjét is beszavazták a támogatóink. Az Andrej Rubljov egy történelmi jelentőségű, orosz egyházi ikonfestő életén keresztül mesél a jelenkoráról. A témái miatt a filmet Nagy Szabolcs társaságában pótoltuk. A körülményesen megjelentetett filmet először 1966-ban láthatták a moszkvaiak, majd 1969-ben Cannes-ban a nemzetközi közönség is megtekinthette, és a film el is nyerte a FIPRESCI-díjat.
Megnézzük, hogy hol helyezkedik el Tarkovszkij meserműveinek özönében az Andrej Rubljov: már fiatalon is olyan kiforrott rendezőt látunk, mint a tavaly nyáron megtekintett Solarisban? Mennyit változott a rendezői stílusa a két film között? Utánajárunk a hányattatott sorsú premiernek is: miért kellett újravágni az Andrej Rubljovot, és milyen változatai léteznek? Vajon mi lehet az oka, ha a rendező is a jobban megvágott verziót preferálja? Beszélünk a film hat felvonásos cselekményéről is: milyen történelmi korszakot ölel fel, és mit akar ezzel bemutatni az orosz társadalomról Tarkovszkij?
Linkek
Mennyire állják meg a helyüket ma a gyerekkori kedvenceink? Ezt a kérdést teszi fel a héten vendégünk, Farkas Balázs. Mindenkinek vannak filmjei, amelyeket annyiszor megnézett, hogy már nyúlni kezdett a VHS-szalag, és egymásnak idézték a sorokat a barátaival, családtagjaival. Ilyen volt Balázsnak a Coming to America, azaz az Amerikába jöttem, amellyel 1988-ban Eddie Murphy a szó szoros értelmében véve megkoronázta a nyolcvanas évekbeli sztárságát. A rendező John Landis.
Megnézzük, Eddie Murphy karrierjében mikor érkezett ez a film, milyen ellentmondásos körülmények között landolt a projekt az ölében. Mennyire vicces mai szemmel az Amerikába jöttem? Mennyire vicces a mindig fejedelmi James Earl Jones? Mi lett Arsenio Hall-lal a film után? Megvitatjuk, működik-e a romantikus szál, és működik-e a szegényes queensi közeget külső szemlélőként bemutató premissza.
Linkek
Farkas Balázs a következő vendégünk, aki eljött hozzánk, hogy pótolja egy hiányosságát. A vendég évad mostani részében a Once Upon a Time in the West, vagyis a Volt egyszer egy vadnyugat a témánk 1968-ból, Sergio Leone rendezésében.
Miért különösen fájó hiányosság a film Balázsnak? És milyen élmény, ha az ember moziban láthatja? Leone ekkor már túl volt a dollár-trilógián, mégis visszatért a műfajhoz, amely világhírűvé tette. Mit tudott még elmesélni a western zsáneréről? Végigmustráljuk a meggyőző szereplőgárdát is Charles Bronson névtelen igazságtevőjétől kezdve Jason Robards szürke moralitású Cheyenne-jén és Claudia Cardinale hasonlóan kiismerhetetlen Jilljén át Henry Fonda fekete ruhás, velejéig gonosz Frankjéig. Ki az igazi főszereplője ennek a történetnek? Kit kedveltünk meg a legjobban? A film kapitalizmusról alkotott képe sem maradhat érinthetetlen, ahogy nem megyünk el szó nélkül a legendás egysorosok és persze Ennio Morricone operája mellett sem.
Linkek
Fega múlt héten pótolta a popkultúra egyik kötelezőjét, most pedig egy másik alapműről tért vissza áradozni. Ez a Toy Story 2, a Pixar harmadik egészestés játékfilmje (haha), amelyet John Lasseter rendezett, és 1999-ben mutatták be.
Mitől különleges a Toy Story franchise második része? Valóban ez a legjobb az egész szériából? És hol helyezkedik el a Pixar ranglétráján? Miután a legalapvetőbbeket kibeszéljük, rajzfilmes témát meghazudtoló komolysággal felfeszegetjük a Toy Story 2 összes témáját a nosztalgiától a barátságig. Mi a közös John Lasseter filmje és a késői Mission: Impossible folytatások között? Aztán feltesszük a Pandora szelencéjét kinyitó kérdést: a magyar vagy az eredeti hangok a jobbak?
Linkek
A következő pótlandó vakfoltot a vendég évadban Földi Gábor, azaz Fega biztosította. Ez a film Steven Spielbergtől a Close Encounters of the Third Kind, vagyis a Harmadik típusú találkozások 1977-ből, főszerepben Richard Dreyfuss-szal. A film egy évben érkezett a Star Warsszal, és soha többé nem volt ugyanolyan a mozizás.
Az évad korábbi szakaszában sok szó esett az Új Hollywoodról, avagy Hollywood reneszánszáról: hogyan jutunk el tíz év alatt az első tabudöntögető szerzői filmektől a százmilliós blockbusterekig? Megnézzük, Spielberg milyen élet- és pályaszakaszában alkotta a Harmadik típusú találkozásokat, hol tartott ekkor Richard Dreyfuss karrierje. Mennyire szerethető Dreyfuss karaktere? Mennyire kiforrott itt John Williams zenéje? Mit adott a filmhez Zsigmond Vilmos fényképezése? Milyen témákat dolgoz fel Steven Spielberg az ufós történetben?
Linkek
A vendég évadban újra visszalátogatunk Hongkongba, hogy egy harmadik meghatározó John Woo filmet is megnézzünk a Szebb holnap és a Hard Boiled után. Ez az 1989-es The Killer, azaz A bérgyilkos. Főszerepben Chow-Yun Fat és Danny Lee rabló-pandúr párosa, akik a rivalizálása kölcsönös tiszteletté fejlődik. A filmet vendégünk, Szabó Kristóf választotta..
Kristóf régi kedvence A bérgyilkos, rögtön azzal kezdjük az adást, hogy megbeszéljük, ki mikor látta először, és mekkora hatást gyakorolt rá. Megnézzük, hol helyezkedik el a film John Woo karrierjében, és hogyan változott-fejlődött a stílusa és a hangvétele a Szebb holnaptól A bérgyilkoson át a Hard Boiledig. Mi az, amivel a hongkongi John Woo kenterbe veri az összes pályatársát, de még az amerikai akciófilmeket is? Hogyan lehet fenntartani a néző érdeklődését a mértéktelen vérpermet és lőzápor ellenére? Milyen a két főszereplő, Chow-Yun Fat és Danny Lee? Jók-e John Woo gonosztevői?
Linkek
Egy évvel a Bonnie és Clyde előtt járunk, és már elkezdik felütni fejüket az első rendhagyó, progresszív hollywoodi alkotások. 1966-ban Mike Nichols debütáló filmje a Who's Afraid of Virginia Woolf, magyarul a Nem félünk a farkastól, amely nemcsak a nyelvezetével, de a témájával is kicsapta a biztosítékot az épp formálódó korhatár-besorolási bizottságnál. Edward Albee színdarabjának adaptációjában a főszerepet Elizabeth Taylor és Richard Burton játssza. A filmet vendégünk, Szabó Kristóf választotta.
Mitől volt tabudöntögető a maga korában a párkapcsolati drámát bemutató színpadi adaptáció? Hogyan került képbe a színházi háttérrel rendelkező Mike Nichols? Megbeszéljük, mit kell tudni a két főszereplőről a karrierjüknek ezen a pontján, és miért volt merészség a két sztártól elvállalni ezt a filmet. Melyek a szövegkönyv legmaróbb sorai, és melyek Mike Nichols legbravúrosabb kameramozgásai? Végignézzük a film rekordmennyiségű Oscar-jelölését, kivesézzük az alakításokat, és hogy milyen filmeket pipált le a Nem félünk a farkastól az 1966-os mezőnyben.
Linkek
1967-ben Arthur Penn rendezése nyitotta meg Új Hollywood kapuit: tabudöntögető témái, antihősei váratlanul érték a Hays Code-hoz szokott nézőket és stúdiókat egyaránt. A Bonnie and Clyde (Bonnie és Clyde) való életből vett karakterei Faye Dunaway és Warren Beatty alakításában egyszerre romanticizáltak és dekonstruáltak klasszikus krimiarchetípusokat. A Vendég évad részeként a filmet Gyöngyösi Lilla választotta.
A múlt héten Lilla vakfoltját pótoltuk, ezúttal egy kedvencét néztük meg. Mitől emlékezetes a Bonnie és Clyde? Filmtörténeti mérföldkőről van szó, ennek megfelelően kivesézzük az elkészülésének körülményeit: hogy alakult, hogy majdnem Francois Truffaut rendezte? Hogyan szabatta testre a forgatókönyvet a sztárstátuszú Warren Beatty? Míg versenyt ájuldozunk Faye Dunaway ötven év távlatából sem fakult szexualitásán, nem feledkezünk el két főszereplő törékenységéről sem, ahogy arról sem, mennyi köszönhető mindebből a legendás vágónak Dede Allennek. Mik ihlették a Hollywood reneszánszát elhozó filmet, és milyen későbbi művekre volt nagy hatással? Milyen egyéb említésre érdemes feldolgozásai vannak a bűnözőpáros folklórjának?
Linkek
A heti epizóddal kezdetét veszi a 2021-es Vendég évad. Minden páros héten a vendégeink hoznak egy vakfoltot, minden páratlan héten pedig egy-egy kedvencüket nézzük meg.
Tizenkét évvel a 2001: Űrodüsszeia víziója előtt, valamint az olyan történelmi eposzok előtt, mint a Barry Lyndon, az Acéllövedék, vagy a Spartacus, a legendás Stanley Kubrick olyan szikár krimikkel szerzett magának hírnevet, mint a The Killing, vagyis A gyilkosság 1956-ból. A filmet Gyöngyösi Lilla választotta.
Milyen volt Kubrick, mielőtt KUBRICK lett volna? Mennyire kiforrott rendezőként érkezett meg az első egészestés stúdiófilmjével, és hol vannak a nyomai a későbbi megalomániának? És miben nyújtott újat ez a késői noiros krimi? Melyek a hard boiled dialógusokat jegyző Jim Thompson legmaróbb alázásai? Kik a legemlékezetesebb résztvevői a tenyeres-talpas heist-akciónak, és milyen mai sztárokkal lehetne behelyettesíteni őket? Mitől izgalmas Kubrick időkezelése?
Linkek
A 2021-es évet, immár hagyományszerűen, inverz vakfolttal nyitjuk meg, vagyis olyan filmekkel, amelyek nemhogy nem pótolnivalóink, hanem többször is láttuk őket, mint illene. Ezúttal a kedvenc rendezőinktől készültünk egy-egy filmmel: Péter hozta 1987-ből a Coen-testvérektől a Raising Arizona, vagyis Arizonai ördögfióka című filmet, András pedig Terrence Malicktől a The New Worldöt, vagyis Az új világot 2005-ből. A két filmről egy-egy órában beszélünk.
A Coen-fivérek az 1984-es Véresen egyszerűvel robbantak be: milyen az, amikor az első sikerük után rögtön "kiárusítják magukat"? És milyen, mikor Terrence Malick a negyedik filmjével learatja Az őrület határán babérjait? Kinek kifejezőbbek a szemöldökei, Nicolas Cage-nek vagy Colin Farrellnek? Elmélázunk azon is, miért nem szerepelt kétszer ennyi Coen-filmben Holly Hunter, és vajon miért nem tudott összecsiszolódni a rendezőpáros a szárnyait bontogató Nicolas Cage-dzsel. És Terrence Malicktől melyik veterán színész zsebében nyílt ki a bicska?
Linkek