Keresés Jelentkezés Digitális innovációnk Mi a podcast.hu?

Vakfolt podcast

Frivalszky-Mayer Péter és Huszár András

Vissza

Vakfolt podcast

Frivalszky-Mayer Péter és Huszár András

Televízió és film Filmtörténet Filmkritika

Magyar nyelvű filmes műsor minden második héten, amelyben a popkultúra kötelezőit pótoljuk. Olyan híres, kultikus filmeket tekintünk meg, amelyeket életünkben először látunk. Minden évadban más és más tematikával jelentkezünk. A műsorvezetők Huszár András és Frivalszky-Mayer Péter.

Spotify Rss Web

Epizódok

1-10 megjelenítése a(z) 1 050 elemből.

Újabb rendhagyó zsánerfilmmel folytatjuk az évadunkat: az 1970-es évek Amerikájába utazunk vissza Robert Altman 1973-as klasszikusával, A hosszú búcsúval (The Long Goodbye). A Raymond Chandler regénye alapján készült film a legendás magánnyomozó, Philip Marlowe egyik esetét dolgozza fel, a főszerepben Elliott Goulddal. A film azonban több mint egy hagyományos hard boiled krimi, hiszen Altman kapásból tudatosan darabjaira szedi és (helyenként szatirikusan) újraértelmezi a műfaj szabályait.

Az adásban Rácz Viktória (Filmtekercs, Rekorder) segítségével járjuk körbe, hogyan helyezi át Altman a klasszikus, negyvenes évekbeli Marlowe-figurát a hetvenes évek megfeneklett hippikorszakába. Miben tér el Elliott Gould lezser, magában motyogó nyomozója a Humphrey Bogart-féle keményöklű archetípustól? Megvizsgáljuk a film egyedi látványvilágát, Zsigmond Vilmos szándékosan fakított színeitől a folyamatosan mozgó kamerájáig. Szóba kerül a legendás nyitójelenet és a filmtörténet egyik legemlékezetesebb macska-alakítása is. Kitérünk arra is, miért váltott ki a film befejezése vitákat, és hogy a feldolgozás mennyiben hű vagy éppen hűtlen Chandler eredeti művéhez.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Újabb rendhagyó zsánerfilmmel folytatjuk az évadunkat: az 1970-es évek Amerikájába utazunk vissza Robert Altman 1973-as klasszikusával, A hosszú búcsúval (The Long Goodbye). A Raymond Chandler regénye alapján készült film a legendás magánnyomozó, Philip Marlowe egyik esetét dolgozza fel, a főszerepben Elliott Goulddal. A film azonban több mint egy hagyományos hard boiled krimi, hiszen Altman kapásból tudatosan darabjaira szedi és (helyenként szatirikusan) újraértelmezi a műfaj szabályait.

Az adásban Rácz Viktória (Filmtekercs, Rekorder) segítségével járjuk körbe, hogyan helyezi át Altman a klasszikus, negyvenes évekbeli Marlowe-figurát a hetvenes évek megfeneklett hippikorszakába. Miben tér el Elliott Gould lezser, magában motyogó nyomozója a Humphrey Bogart-féle keményöklű archetípustól? Megvizsgáljuk a film egyedi látványvilágát, Zsigmond Vilmos szándékosan fakított színeitől a folyamatosan mozgó kamerájáig. Szóba kerül a legendás nyitójelenet és a filmtörténet egyik legemlékezetesebb macska-alakítása is. Kitérünk arra is, miért váltott ki a film befejezése vitákat, és hogy a feldolgozás mennyiben hű vagy éppen hűtlen Chandler eredeti művéhez.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

A Vakfolt podcast legújabb adásában George Roy Hill 1973-as klasszikusát, A nagy balhét (The Sting) vesszük elő. A Paul Newman és Robert Redford főszereplésével készült film a szélhámos (caper) filmek egyik alapműve, amelyben a két főhős egy nagyszabású átverést eszel ki egy befolyásos gengszterfőnök ellen. A Butch Cassidy és a Sundance kölyök után a rendező és a két sztár újra együtt dolgozott, a végeredmény pedig hatalmas közönség- és kritikusi siker lett, amit hét Oscar-díj is bizonyít, köztük a legjobb filmnek járó szoborral.

Az adás apropóját Robert Redford halála adja, akinek A nagy balhé cementezte be végleg a szupersztár státuszát a hetvenes években. Milyen a dinamika Redford és Paul Newman között, és hogyan változtak a szerepeik a Butch Cassidyhez képest? Megvizsgáljuk a film helyét a hetvenes évek új-hollywoodi filmjei között, és hogy miben tér el a kor pesszimista, dekonstruktív alkotásaitól. Kitérünk a három főszereplő, Redford, Newman és Robert Shaw eltérő színészi iskoláira és módszereire is. Azt is elemezzük, mi teszi A nagy balhét máig ennyire szórakoztatóvá, és hogyan épül fel a cselekménye a műfaj klasszikus szabályai szerint, a nézőt is bevonva a nagy átverésbe.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

A Vakfolt legújabb adásában, Wostry Ferenc vendégszereplésével a hetvenes évek amerikai filmgyártásának egyik sarokkövét, William Friedkin 1971-es, Oscar-díjas filmjét, a Francia kapcsolatot (The French Connection) vesszük elő. A Gene Hackman és Roy Scheider főszereplésével készült kőkemény, realista krimi a New Hollywood korszak egyik legfontosabb alkotása, amely újraírta a zsarufilmek szabályait és máig ható klasszikussá vált.

Az adásban megvizsgáljuk, mi tette a Francia kapcsolatot forradalmi alkotássá a maga korában, és hogyan ábrázolja a rendőri munkát minden korábbi romantikától mentesen. Milyen dokumentarista eszközökkel teremtette meg William Friedkin a film nyers, feszült atmoszféráját? Beszélünk a filmtörténet egyik leghíresebb autósüldözésének kulisszatitkairól, és arról, hogy Gene Hackman karaktere, Popeye Doyle miért számít a zsáner egyik legemlékezetesebb antihősének. Végül azt is elemezzük, mit árul el a film pesszimista befejezése a korszak kiábrándultságáról és a bűnüldözés hiábavalóságáról.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

A Vakfolt podcast legújabb adásában Jules Dassin 1955-ös klasszikusát, a Rififi, avagy Rififi a férfiak közt című alkotást vesszük górcső alá. A francia noir és a heist film egyik alapköveként számon tartott művet az amerikai Jules Dassin rendezte, aki a McCarthy-korszak feketelistája miatt kényszerült Európában alkotni. A film egy csapat veterán bűnöző utolsó nagy balhéját követi nyomon, akik egy párizsi ékszerüzletet akarnak kifosztani, a filmtörténet egyik leghíresebb, közel félórás, teljesen néma jelenetében. A felmérhetetlen hatású filmről Szabó Kristóf társaságában beszélgettünk.

Mi teszi a Rififit a bűnügyi filmek megkerülhetetlen darabjává? Hogyan ötvöződik egy amerikai rendező stílusa a francia noir jellegzetességeivel? Az adásban elemezzük a film kíméletlen realizmusát, a karakterek motivációit, és a bűnözői becsületkódexet, amely végül a szereplők vesztét okozza. Szó esik a filmtörténet egyik leghíresebb jelenetéről, a feszültséggel teli, teljesen néma betörésről, és arról, milyen hatást gyakorolt a későbbi alkotókra. Kitérünk a rendező, Jules Dassin személyes történetére is, és arra, hogyan jelenik meg az árulás és a száműzetés témája a történetben.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

A Vakfolt podcast szeptemberben kezdődő évadjában a műfaji filmekből válogatunk hiányzó láncszemeket. A szezon első adásának tárgya az 1954-es Johnny Guitar című westernfilm, amellyel rögtön egy igazi klasszikus zsánert látogatunk meg, de egyből szembe is megyünk a konvencióival. A Johnny Guitar már a maga korában is szokatlannak számított, különösen erős női karakterei és a hagyományos western-klisékkel való szembeszállása miatt. Adásunk vendége a Telex szerzője, Klág Dávid.

Az epizódban részletesen kitérünk a film "paradox" jellegére, megvizsgálva, hogyan bomlasztja fel a zsáner elvárásait, és hogyan használja a westernt egy mélyebb, drámai mondanivaló kereteként.  Kitárgyaljuk a Joan Crawford által megformált Vienna és Emma közötti konfliktust, annak "queer olvasatát". Szó esik a film vizuális stílusáról, melodrámai megvételéről, expressionista elemeiről, és arról is, hogy a McCarthy-korszak hogyan befolyásolhatta a történetet, melynek a rendező Nicholas Ray, valamint a főszereplők, Sterling Hayden és Joan Crawford életútja is szerves részét képezi. 

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

A Vakfolt legújabb, ráadás epizódjában Thomas Vinterberg 1998-as dán filmklasszikusát, a Születésnap ot (eredeti címén Festen ) beszéljük ki. A Dogme 95 mozgalom első és egyik legismertebb alkotása egy nagyszabású családi ünnepség, egy 60. születésnapi parti történetét meséli el, ahol a felszín alatt fortyogó feszültségek és sötét titkok elemi erővel törnek a felszínre, mindezt a "Dogma" kiáltványra jellemző nyers, eszköztelen stílusban. A filmet a CineKorda sorozatban láttuk a Corvin moziban.

Az adásban részletesen kibontjuk, mit is takar a Dogme 95 mozgalom, milyen szabályok mentén születtek az ide tartozó filmek, és hogyan vált a Születésnap ennek a puritán, formabontó irányzatnak az egyik zászlóshajójává. Szó lesz arról, hogy a film milyen hatást váltott ki belőlünk a moziteremben, és hogy a családi traumák, a szembenézés, a társadalmi elhallgatás súlyos témái hogyan válnak egyetemes érvényűvé Vinterberg provokatív és felejthetetlen rendezésében.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Anders Thomas Jensen 2005-ös kultfilmje, az Ádám almái (Adams æbler, nemzetközi forgalmazásban Adam's Apples) egy fekete humorral átszőtt dán vígjáték-dráma, amely Mads Mikkelsen és Ulrich Thomsen főszereplésével készült. A történet egy neonáci, Adam (Thomsen) körül bonyolódik, akit közmunkára egy vidéki parókiára küldenek a naiv, optimista pap, Ivan (Mikkelsen) felügyelete alá. A film abszurd helyzetekkel és karakterekkel vizsgál súlyos morális kérdéseket, miközben a jó és a rossz küzdelmét egyedi, provokatív stílusban tárja elénk.

A Vakfolt podcast legújabb adásában Nagy Szabolcs vendégszereplésével az Ádám almáit elemezzük. Hogyan lett Anders Thomas Jensen filmje kultikus státuszú alkotás, és milyen szerepet játszik ebben a fekete humor és az abszurditás? Megvizsgáljuk, hogyan egyensúlyoz a film a provokatív komédia és a mély, bibliai allegóriák között. Milyen Mads Mikkelsen és Ulrich Thomsen alakítása, és hogyan képes a rendező a legsötétebb témákat is humorral kezelni, miközben komoly kérdéseket vet fel a hitről, a megváltásról és az emberi természetről?

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

A Vakfolt podcast legújabb adásában Michael Haneke 2005-ös pszichológiai dráma-thrillerjét, a Rejtélyt (Caché) vesézzük ki. A Daniel Auteuil és Juliette Binoche főszereplésével készült film egy párizsi értelmiségi házaspár történetét meséli el, akiknek nyugodt életét titokzatos, megfigyelésükről készült videókazetták kezdik felbolygatni, felszínre hozva elfojtott múltbéli sérelmeket és lappangó bűntudatot. A film Cannes-ban elnyerte a legjobb rendezés díját, és Haneke egyik legismertebb, legtöbbet vitatott alkotása.

Az epizód vendége Varga Ferenc filmkritikus, a Recorder főszerkesztője, akivel közösen eredünk a Rejtély nyomába. Megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a film Haneke életművébe, és milyen jellegzetes rendezői eszközökkel operál. Szó esik a film politikai és történelmi hátteréről, a francia gyarmati múlt feldolgozatlanságáról, valamint a megfigyelés, a bűntudat és a felelősség témáiról. Milyen érzéseket kelt a nézőben a film nyomasztó atmoszférája és nyitott befejezése? Hogyan értelmezhetők a rejtélyes videófelvételek és a film szimbolikája?

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

A Vakfolt legújabb epizódjában Elem Klimov 1985-ös filmjét, a Jöjj és lásd!-ot elemezzük. A második világháború borzalmait bemutató, orosz produkció olyan háborúellenes film, amely az akkori Szovjetunióban is nagy hatással volt a nézőkre, nemzetközi jelentősége pedig mindmáig vitathatatlan. A film, amelyet a Cinema Niche vetítésének köszönhetően láthattuk idén a popkultúra egyik kötelező darabja, amelyet most részletesebben is megvizsgálunk.

Megvizsgáljuk, hogy miért tekinthető a Jöjj és lásd! a háborúellenes filmek csúcspontjának, és hogy a rendező milyen egyedi módszerekkel egyensúlyoz az esztétika és a nyers erőszakábrázolás határán. Megvizsgáljuk a film technikai megoldásait, a kameramunkától a hanghasználatig, és azt is, hogy a film milyen hatást gyakorol a nézőkre. Mennyire szabad szépnek lennie egy háborús filmnek? Mit akar Elem Klimov elmondani az emberi lélekről? 

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés