Keresés Jelentkezés Digitális innovációnk Mi a podcast.hu?

Vakfolt podcast

Frivalszky-Mayer Péter és Huszár András

Vissza

Vakfolt podcast

Frivalszky-Mayer Péter és Huszár András

Televízió és film Filmtörténet Filmkritika

Magyar nyelvű filmes műsor minden második héten, amelyben a popkultúra kötelezőit pótoljuk. Olyan híres, kultikus filmeket tekintünk meg, amelyeket életünkben először látunk. Minden évadban más és más tematikával jelentkezünk. A műsorvezetők Huszár András és Frivalszky-Mayer Péter.

Spotify Rss Web

Epizódok

1-10 megjelenítése a(z) 1 052 elemből.

William Friedkin 1977-es alkotása, A félelem ára (Sorcerer) a rendező életművének egyik legambiciózusabb, egyben legnehezebb sorsú darabja. A Georges Arnaud regényéből és a Henri-Georges Clouzot-féle A félelem béré -ből táplálkozó filmben Roy Scheider vezeti azt a nemzetközi csapatot, akiknek instabil nitroglicerint kell átjuttatniuk a járhatatlan dél-amerikai dzsungelen. A mozi a megjelenésekor a pénztáraknál elbukott a Csillagok háborúja árnyékában, azóta viszont a 70-es évek Új Hollywoodjának egyik megkerülhetetlen, sötét tónusú, vizuálisan lenyűgöző remekműveként kanonizálódott.

Lichter Péter filmrendezővel és esztétával beszélgetünk arról, miért értették félre a filmet a bemutató idején, és miben rejlik a Sorcerer hipnotikus ereje. Megvizsgáljuk a film szokatlan szerkezetét: mennyire működik a hosszú, dokumentarista expozíció, és hogyan vált át a történet a dzsungelben egyfajta egzisztencialista lázálomba? Szó esik a Tangerine Dream forradalmi filmzenéjéről, Friedkin hírhedten veszélyes és megszállott rendezői módszereiről, valamint a filmtörténet egyik legfeszültebb jelenetéről, a viharvert függőhídon való átkelésről. Vajon remake-ről van szó, vagy egy teljesen új vízióról a sorsszerűségről?

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

A 70-es évek mocskos, cinikus, mégis ellenállhatatlanul hangulatos New Yorkjába repít bennünket Joseph Sargent 1974-es klasszikusa, a Hajsza a föld alatt (The Taking of Pelham One Two Three). A metrós túszdrámában Walter Matthau morcos közlekedési rendőre és Robert Shaw hidegvérű zsoldosa feszül egymásnak, miközben a háttérben egy egész város fuldoklik a káoszban és a bürokráciában. Vendégünk az adásban Pongrácz Máté, a Filmtekercs és a Roboraptor szerzője, akivel ezt a műfajteremtő, színekről elnevezett bűnözőket felvonultató alkotást vesézzük ki.

Mi teszi ezt a filmet a „New York-i mozi" egyik alapkövévé, és hogyan képes a lassú építkezés ellenére is pattanásig feszíteni az idegeket? Kielemezzük a David Shire-féle ikonikus, funkos filmzenét, a vágás ritmusát, és azt a sajátos, száraz humort, ami átszövi a legfeszültebb pillanatokat is. Természetesen nem mehetünk el szó nélkül a későbbi remake-ek mellett sem: miben más Tony Scott 2009-es verziója, és miért tartjuk az eredetit a mai napig felülmúlhatatlannak? A metrórablás procedúrája, a színészi jutalomjátékok és a tökéletes befejezés titka, ezekről beszélünk az adásban.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Újabb rendhagyó zsánerfilmmel folytatjuk az évadunkat: az 1970-es évek Amerikájába utazunk vissza Robert Altman 1973-as klasszikusával, A hosszú búcsúval (The Long Goodbye). A Raymond Chandler regénye alapján készült film a legendás magánnyomozó, Philip Marlowe egyik esetét dolgozza fel, a főszerepben Elliott Goulddal. A film azonban több mint egy hagyományos hard boiled krimi, hiszen Altman kapásból tudatosan darabjaira szedi és (helyenként szatirikusan) újraértelmezi a műfaj szabályait.

Az adásban Rácz Viktória (Filmtekercs, Rekorder) segítségével járjuk körbe, hogyan helyezi át Altman a klasszikus, negyvenes évekbeli Marlowe-figurát a hetvenes évek megfeneklett hippikorszakába. Miben tér el Elliott Gould lezser, magában motyogó nyomozója a Humphrey Bogart-féle keményöklű archetípustól? Megvizsgáljuk a film egyedi látványvilágát, Zsigmond Vilmos szándékosan fakított színeitől a folyamatosan mozgó kamerájáig. Szóba kerül a legendás nyitójelenet és a filmtörténet egyik legemlékezetesebb macska-alakítása is. Kitérünk arra is, miért váltott ki a film befejezése vitákat, és hogy a feldolgozás mennyiben hű vagy éppen hűtlen Chandler eredeti művéhez.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Újabb rendhagyó zsánerfilmmel folytatjuk az évadunkat: az 1970-es évek Amerikájába utazunk vissza Robert Altman 1973-as klasszikusával, A hosszú búcsúval (The Long Goodbye). A Raymond Chandler regénye alapján készült film a legendás magánnyomozó, Philip Marlowe egyik esetét dolgozza fel, a főszerepben Elliott Goulddal. A film azonban több mint egy hagyományos hard boiled krimi, hiszen Altman kapásból tudatosan darabjaira szedi és (helyenként szatirikusan) újraértelmezi a műfaj szabályait.

Az adásban Rácz Viktória (Filmtekercs, Rekorder) segítségével járjuk körbe, hogyan helyezi át Altman a klasszikus, negyvenes évekbeli Marlowe-figurát a hetvenes évek megfeneklett hippikorszakába. Miben tér el Elliott Gould lezser, magában motyogó nyomozója a Humphrey Bogart-féle keményöklű archetípustól? Megvizsgáljuk a film egyedi látványvilágát, Zsigmond Vilmos szándékosan fakított színeitől a folyamatosan mozgó kamerájáig. Szóba kerül a legendás nyitójelenet és a filmtörténet egyik legemlékezetesebb macska-alakítása is. Kitérünk arra is, miért váltott ki a film befejezése vitákat, és hogy a feldolgozás mennyiben hű vagy éppen hűtlen Chandler eredeti művéhez.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

A Vakfolt podcast legújabb adásában George Roy Hill 1973-as klasszikusát, A nagy balhét (The Sting) vesszük elő. A Paul Newman és Robert Redford főszereplésével készült film a szélhámos (caper) filmek egyik alapműve, amelyben a két főhős egy nagyszabású átverést eszel ki egy befolyásos gengszterfőnök ellen. A Butch Cassidy és a Sundance kölyök után a rendező és a két sztár újra együtt dolgozott, a végeredmény pedig hatalmas közönség- és kritikusi siker lett, amit hét Oscar-díj is bizonyít, köztük a legjobb filmnek járó szoborral.

Az adás apropóját Robert Redford halála adja, akinek A nagy balhé cementezte be végleg a szupersztár státuszát a hetvenes években. Milyen a dinamika Redford és Paul Newman között, és hogyan változtak a szerepeik a Butch Cassidyhez képest? Megvizsgáljuk a film helyét a hetvenes évek új-hollywoodi filmjei között, és hogy miben tér el a kor pesszimista, dekonstruktív alkotásaitól. Kitérünk a három főszereplő, Redford, Newman és Robert Shaw eltérő színészi iskoláira és módszereire is. Azt is elemezzük, mi teszi A nagy balhét máig ennyire szórakoztatóvá, és hogyan épül fel a cselekménye a műfaj klasszikus szabályai szerint, a nézőt is bevonva a nagy átverésbe.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

A Vakfolt legújabb adásában, Wostry Ferenc vendégszereplésével a hetvenes évek amerikai filmgyártásának egyik sarokkövét, William Friedkin 1971-es, Oscar-díjas filmjét, a Francia kapcsolatot (The French Connection) vesszük elő. A Gene Hackman és Roy Scheider főszereplésével készült kőkemény, realista krimi a New Hollywood korszak egyik legfontosabb alkotása, amely újraírta a zsarufilmek szabályait és máig ható klasszikussá vált.

Az adásban megvizsgáljuk, mi tette a Francia kapcsolatot forradalmi alkotássá a maga korában, és hogyan ábrázolja a rendőri munkát minden korábbi romantikától mentesen. Milyen dokumentarista eszközökkel teremtette meg William Friedkin a film nyers, feszült atmoszféráját? Beszélünk a filmtörténet egyik leghíresebb autósüldözésének kulisszatitkairól, és arról, hogy Gene Hackman karaktere, Popeye Doyle miért számít a zsáner egyik legemlékezetesebb antihősének. Végül azt is elemezzük, mit árul el a film pesszimista befejezése a korszak kiábrándultságáról és a bűnüldözés hiábavalóságáról.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

A Vakfolt podcast legújabb adásában Jules Dassin 1955-ös klasszikusát, a Rififi, avagy Rififi a férfiak közt című alkotást vesszük górcső alá. A francia noir és a heist film egyik alapköveként számon tartott művet az amerikai Jules Dassin rendezte, aki a McCarthy-korszak feketelistája miatt kényszerült Európában alkotni. A film egy csapat veterán bűnöző utolsó nagy balhéját követi nyomon, akik egy párizsi ékszerüzletet akarnak kifosztani, a filmtörténet egyik leghíresebb, közel félórás, teljesen néma jelenetében. A felmérhetetlen hatású filmről Szabó Kristóf társaságában beszélgettünk.

Mi teszi a Rififit a bűnügyi filmek megkerülhetetlen darabjává? Hogyan ötvöződik egy amerikai rendező stílusa a francia noir jellegzetességeivel? Az adásban elemezzük a film kíméletlen realizmusát, a karakterek motivációit, és a bűnözői becsületkódexet, amely végül a szereplők vesztét okozza. Szó esik a filmtörténet egyik leghíresebb jelenetéről, a feszültséggel teli, teljesen néma betörésről, és arról, milyen hatást gyakorolt a későbbi alkotókra. Kitérünk a rendező, Jules Dassin személyes történetére is, és arra, hogyan jelenik meg az árulás és a száműzetés témája a történetben.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

A Vakfolt podcast szeptemberben kezdődő évadjában a műfaji filmekből válogatunk hiányzó láncszemeket. A szezon első adásának tárgya az 1954-es Johnny Guitar című westernfilm, amellyel rögtön egy igazi klasszikus zsánert látogatunk meg, de egyből szembe is megyünk a konvencióival. A Johnny Guitar már a maga korában is szokatlannak számított, különösen erős női karakterei és a hagyományos western-klisékkel való szembeszállása miatt. Adásunk vendége a Telex szerzője, Klág Dávid.

Az epizódban részletesen kitérünk a film "paradox" jellegére, megvizsgálva, hogyan bomlasztja fel a zsáner elvárásait, és hogyan használja a westernt egy mélyebb, drámai mondanivaló kereteként.  Kitárgyaljuk a Joan Crawford által megformált Vienna és Emma közötti konfliktust, annak "queer olvasatát". Szó esik a film vizuális stílusáról, melodrámai megvételéről, expressionista elemeiről, és arról is, hogy a McCarthy-korszak hogyan befolyásolhatta a történetet, melynek a rendező Nicholas Ray, valamint a főszereplők, Sterling Hayden és Joan Crawford életútja is szerves részét képezi. 

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

A Vakfolt legújabb, ráadás epizódjában Thomas Vinterberg 1998-as dán filmklasszikusát, a Születésnap ot (eredeti címén Festen ) beszéljük ki. A Dogme 95 mozgalom első és egyik legismertebb alkotása egy nagyszabású családi ünnepség, egy 60. születésnapi parti történetét meséli el, ahol a felszín alatt fortyogó feszültségek és sötét titkok elemi erővel törnek a felszínre, mindezt a "Dogma" kiáltványra jellemző nyers, eszköztelen stílusban. A filmet a CineKorda sorozatban láttuk a Corvin moziban.

Az adásban részletesen kibontjuk, mit is takar a Dogme 95 mozgalom, milyen szabályok mentén születtek az ide tartozó filmek, és hogyan vált a Születésnap ennek a puritán, formabontó irányzatnak az egyik zászlóshajójává. Szó lesz arról, hogy a film milyen hatást váltott ki belőlünk a moziteremben, és hogy a családi traumák, a szembenézés, a társadalmi elhallgatás súlyos témái hogyan válnak egyetemes érvényűvé Vinterberg provokatív és felejthetetlen rendezésében.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Anders Thomas Jensen 2005-ös kultfilmje, az Ádám almái (Adams æbler, nemzetközi forgalmazásban Adam's Apples) egy fekete humorral átszőtt dán vígjáték-dráma, amely Mads Mikkelsen és Ulrich Thomsen főszereplésével készült. A történet egy neonáci, Adam (Thomsen) körül bonyolódik, akit közmunkára egy vidéki parókiára küldenek a naiv, optimista pap, Ivan (Mikkelsen) felügyelete alá. A film abszurd helyzetekkel és karakterekkel vizsgál súlyos morális kérdéseket, miközben a jó és a rossz küzdelmét egyedi, provokatív stílusban tárja elénk.

A Vakfolt podcast legújabb adásában Nagy Szabolcs vendégszereplésével az Ádám almáit elemezzük. Hogyan lett Anders Thomas Jensen filmje kultikus státuszú alkotás, és milyen szerepet játszik ebben a fekete humor és az abszurditás? Megvizsgáljuk, hogyan egyensúlyoz a film a provokatív komédia és a mély, bibliai allegóriák között. Milyen Mads Mikkelsen és Ulrich Thomsen alakítása, és hogyan képes a rendező a legsötétebb témákat is humorral kezelni, miközben komoly kérdéseket vet fel a hitről, a megváltásról és az emberi természetről?

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés