Salgótarján, Abasár, Sajó, Göd - csak néhány példa arra, hogy Magyarországon (és nem csak itt) számos helyen problémát okoznak a szennyvíz- és hulladékkezelés körülményei. De miért van ez így? Hogyan kerülnek veszélyes anyagok a természetbe, és miért kellene mindannyiunknak aggódnunk emiatt?

Tudomány-ON podcast soron következő részében Závoczki Lászlóval beszélgettünk arról, hogy a magyar nehéziparban (főleg a fémiparban) keletkező szennyvízeket, hulladékokat hogyan kezelik. Egy ideális rendszerben, lényegében csak víz kerülne a lakossági csatornába…

De ott van az a fránya “ha”.. Nagyon röviden betekintést nyerhetünk, hogy idehaza miért van elhanyagolva a szennyvíz és hulladékkezelés problémája...

Ezúttal Bereczki Anna volt a beszélgetőpartnerem. Akinek a rendkívüli sokoldalúsága messzíről lerí. Picivel több mint egy órás beszélgetés során végig követhetjük, hogy kiskorában porban játszó és az azt elemző Barack, miként lett a kontinenseket (is) átívelő startup alapítója. Kis betekintést nyerhetünk, hogy mi a szerepük az agráriumban. Szállni fogunk egy picit a kártékony rovarokkal, majd amint csapdáztuk azokat, akkor mi történik? Ezzel a statisztikával vajon mit tud kezdeni a gazda? Startupok életében igen fontosak az elért eredmények, ezekről is hallhatunk majd.

Érinteni fogjuk a BSc utáni dillemáit, vagyis hogyan lett Dániából Illinos-i egyetem.

SMAPPLAB alapítójaként és a NaTE (Nők a Tudományban Egyesület) nagyköveteként számos tehetséges lányt motivált már és végén nekik is üzen.

Témalista:

00:20 - bemutatkozás

02:07 - Barack első találkozása a természettudományokkal

03:38 - Miért a BME? Miért biomérnök?

13:16 - SMAPPLAB

47:45 - BSc utáni dilemmák

58:32 - Barack személyes tervei

Mind a helyszín, mind a vendégem személye miatt extrán különleges beszélgetésben volt részem.

Tamus Elvira Viktória (https://www.hist.cam.ac.uk/people/elv...) Debrencenből Leicestert és Leident érintve jutott el Cambridge-be, ahol történész PhD hallgatóként tanul és oktat.

Beszélgetésünk második részében pedig a történész szakma rejtelmeiről, a levéltárak szépségeiről és Elvira kutatási témájáról volt szó.

Mind a helyszín, mind a vendégem személye miatt extrán különleges beszélgetésben volt részem.   

Tamus Elvira Viktória (https://www.hist.cam.ac.uk/people/elv...) Debrencenből Leicestert és Leident érintve jutott el Cambridge-be, ahol történész PhD hallgatóként tanul és oktat.  

Beszélgetésünk első részében a tudományos karrierjének fontos állomásairól, éleményeiről beszélgetünk. Majd ezt követően hasznos tanácsokkal látja el a külföldre készülő fiatalokat!   A beszélgetés második része egy héttel később jelenik meg!

Ezúttal nem online vettük fel a beszélgetést, hanem velem szemben ült Réti Zsombor, leendő műanyag és száltechnológiai mérnök. Beszélgetésünk témája a műanyagok voltak, amelyek nagyban hozzájárulnak az életünk kényelméhez, de sok kihívást is támasztanak a jövőre nézve. Előtte pár praktikus tippet adott a leendő egyetemistáknak.   

Adásban elhangzott kisokos linkje: https://www.nestle.hu/tudatosvasarlo

Ezúttal a méltán híres dán meseíró, Hans Christian Andersen meseíró székébe Izbéki Balázs vegyészmérnök ült. Beszélgetésünk során érinteni fogjuk a vegyészmérnök képzést, dán életformát, valamint megtudjuk hogyan kapcsolódik a vegyészmérnök a legóhoz.  Hang minősége sajnos egy-két helyen nem a legjobb, a platform néha-néha rakoncátlatlankodott. Ezért elnézést kérünk, cserébe viszont nagyon jó hangulatú beszélgetést dobtunk össze!

Lontay Dávid és Sármezey Bence vendégszereplésével beszélgetünk a szélenergiáról, napenergiáról és az atomenergiáról. Ráadásként a biomassza is szóba kerül.  Icipicit hosszú lett, így tanácsos több részben megnézni.

Ebben az adásban hallhattok arról, hogy milyen a jó mentor-mentorált kapcsolat, vagy milyen az élet Cambridge-ben. Valamint arról, hogy milyen tanácsokat ad azoknak, akik kutatók szeretnének lenni.

Rózsár Dániel mesél az oxfordi tapasztalatairól és élményeiről. Közben számos tanácsot ad.