A mai epizódban Czirok István Sándorral közelebb hozzuk a biomassza világát. Megbeszéljük, mire használhatják a biomasszát, hogyan járulhat hozzá a fenntartható iparhoz, és milyen szerepet játszik az energiatermelésben. Kitérünk arra is, hogyan segíthet a biomassza a hulladékkezelésben, valamint a gazdasági kihívások kezelésében. Tarts velünk, és fedezzük fel, hogyan formálhatja ez az erőforrás a jövőnket!

Ezúttal az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékén sétáltunk virtuálisan Zsiros László Róbert idegenvezetésével. Beszélgetésünk témáját a kutyákkal kapcsolatos kutatások adták.

Főbb kérdések:

- Doktori végzettséggel rendelkező kertészmérnök hogy került kapcsolatba az etológiával? - Miért fontos számunkra a kutyák szaglása?

- Tudod, hogy lehet vizsgálni a kutyák beszédértését?

- Miért hasznosak a családi kutyák öregedésének kutatása?

Adásban említett linkek:

https://ethology.elte.hu/

https://open.spotify.com/show/3NqgcdQWG8cjaHzbytx5Q4?si=dd275e84e9a94471

Modellállatokat bemutató minisorozatunk első részében az egerekről, mint a tudomány apró csodáiról beszélgettünk. Kozák Eszter és Pomozi Viola a HUN-REN Természettudományi Kutatóintézet két kiváló kutatóival beszélgettünk. Az adás linkjeit a hozzászólasokban megtalálhatjátok:

Többek között választ kapunk arra, hogy:

- Mi az az állatkísérlet?

- Ki tekinthető állatnak?

- Vajon szükségünk van ilyesfajta kutatásokra?

- Miért hasznosak az egerek az emberek számára?

- Hol és hogyan élnek?

- Milyen etikai szempontokat kell figyelembe venni a munka során?

- Milyen eredményeket tudunk felmutatni az egereknek köszönhetően?

Ezzel a minisorozattal az a célunk, hogy bemutassuk azt, hogy a tudománynak nem az a célja, hogy kínozza az állatokat. Hanem az, hogy az ő segítségükkel (is) megoldást találjunk az égető problémákra. A beszélgetés végén hallgató egy kis szösszenet arról, hogy miért is fontosak az effajta kutatások. Köszönjük szépen Kozák Eszternek és Pomozi Violának, hogy elfogadták a meghívásunkat és készségesen bemutatták a tudománynak ezen részét is.

Ahogy a Tudomány-ON extrában említettem, a soron következő részt Cambridge-ben vettük fel.

Dr. Tököli Attilával (akinek gratulálok a sikeres doktori védéshez!) beszélgettem a tudományos élet fellegvárában. Több hátráltató tényező miatt ("csak") röviden érintettük a fehérjéket és a műanyag evő enzimeket! Viszont ezt a podcastot nagyon szerettem volna megcsinálni, hiszen Attila volt az első aki hallotta tőlem ennek a podcastnak az ötletét, láthatta a logó "megszületését" is.

Nagy élmény volt ez a beszélgetés és (dobpergés!) nyáron jön a beszélgetés második része, Cambridge egyik legszebb részéről!

#tudomány #műanyagok #tudomány-on #tudománykommunikáció

Egy pár perces bejelentkezés az előttünk álló időszakról! Orsit immár Tudomány-ON fedélzetén köszönhetjük és egy nagyon érdekes minisorozattal fog "bemutatkozni"! Elindult az Instagram oldalunk is: https://www.instagram.com/tudomanyon_podcast/

A soron következő Tudomány-ON részben kicsit kiléptem a komfortzónámból, ugyanis biológia és az orvostudomány határvonalának kellős közepén elhelyezkedő immunrendszert tettem a beszélgetés központjába. Oravecz Orsolyával, biológussal beszélgettem a szervezetünk védekező rendszeréről, és annak működéséről. Sajnos vagy nem sajnos, ez egy olyan téma amiről az elmúlt években nagyon is sokat hallottunk, viszont csak nagyon felszínesen, ezzel sok, káros tévhiteket életre keltve. Ilyen az immunerősítés, vagy a féktelen és nem megfelelően fogyasztott antibiotikumok… Mert ezekről is beszélni kell. Emellett beszélgettünk vakcinák működéséről is, szóba került az influenza és azt körülvevő vitát, ami minden évben felmerül a társadalomban. Érintőlegesen beszéltünk a buborékfiú esetéről is. Végén pedig amolyan feloldozásként adunk pár (közhelynek hangzó) tippet arra, hogy mit tehetünk, hogy egészséges immunrendszerrel rendelkezzünk. Egyúttal megtörtént egy fontos strukturális változás a podcast “életében”, ezt majd egy későbbi bejelentkezésben felfedjük. Borítóképen lévő cuki kis rajzocska: https://cellcartoons.net #tudomány #tudománykommunikáció #immunrendszer #vakcina #biologia #biológia

Salgótarján, Abasár, Sajó, Göd - csak néhány példa arra, hogy Magyarországon (és nem csak itt) számos helyen problémát okoznak a szennyvíz- és hulladékkezelés körülményei. De miért van ez így? Hogyan kerülnek veszélyes anyagok a természetbe, és miért kellene mindannyiunknak aggódnunk emiatt?

Tudomány-ON podcast soron következő részében Závoczki Lászlóval beszélgettünk arról, hogy a magyar nehéziparban (főleg a fémiparban) keletkező szennyvízeket, hulladékokat hogyan kezelik. Egy ideális rendszerben, lényegében csak víz kerülne a lakossági csatornába…

De ott van az a fránya “ha”.. Nagyon röviden betekintést nyerhetünk, hogy idehaza miért van elhanyagolva a szennyvíz és hulladékkezelés problémája...

Ezúttal Bereczki Anna volt a beszélgetőpartnerem. Akinek a rendkívüli sokoldalúsága messzíről lerí. Picivel több mint egy órás beszélgetés során végig követhetjük, hogy kiskorában porban játszó és az azt elemző Barack, miként lett a kontinenseket (is) átívelő startup alapítója. Kis betekintést nyerhetünk, hogy mi a szerepük az agráriumban. Szállni fogunk egy picit a kártékony rovarokkal, majd amint csapdáztuk azokat, akkor mi történik? Ezzel a statisztikával vajon mit tud kezdeni a gazda? Startupok életében igen fontosak az elért eredmények, ezekről is hallhatunk majd.

Érinteni fogjuk a BSc utáni dillemáit, vagyis hogyan lett Dániából Illinos-i egyetem.

SMAPPLAB alapítójaként és a NaTE (Nők a Tudományban Egyesület) nagyköveteként számos tehetséges lányt motivált már és végén nekik is üzen.

Témalista:

00:20 - bemutatkozás

02:07 - Barack első találkozása a természettudományokkal

03:38 - Miért a BME? Miért biomérnök?

13:16 - SMAPPLAB

47:45 - BSc utáni dilemmák

58:32 - Barack személyes tervei

Mind a helyszín, mind a vendégem személye miatt extrán különleges beszélgetésben volt részem.

Tamus Elvira Viktória (https://www.hist.cam.ac.uk/people/elv...) Debrencenből Leicestert és Leident érintve jutott el Cambridge-be, ahol történész PhD hallgatóként tanul és oktat.

Beszélgetésünk második részében pedig a történész szakma rejtelmeiről, a levéltárak szépségeiről és Elvira kutatási témájáról volt szó.

Mind a helyszín, mind a vendégem személye miatt extrán különleges beszélgetésben volt részem.   

Tamus Elvira Viktória (https://www.hist.cam.ac.uk/people/elv...) Debrencenből Leicestert és Leident érintve jutott el Cambridge-be, ahol történész PhD hallgatóként tanul és oktat.  

Beszélgetésünk első részében a tudományos karrierjének fontos állomásairól, éleményeiről beszélgetünk. Majd ezt követően hasznos tanácsokkal látja el a külföldre készülő fiatalokat!   A beszélgetés második része egy héttel később jelenik meg!