December 1-én a Nemzeti Táncszínházban Kulcsár Noémi és a GG Tánc Eger művészei újratöltik Shakespeare-t.
Shakespeare egyik legismertebb vígjátékában, az Ahogy tetszikben egymás ellen fordulnak testvérek, fiatalok szerelmesek lesznek egymásba, nevetnek és sírnak, álalakba bújnak, elvesztik, majd újra megtalálják egymást, és felbukkan egy szomorú bohóc is, akinek mindenkiről megvan a véleménye. Ezt a klasszikus történetet dolgozza fel a tánc nyelvén a Harangozó-díjas Kulcsár Noémi, aki sajátos groteszk és abszurd humorával keres mai megfelelőket Shakespeare különc figuráinak, miközben a GG Tánc Eger táncosainak segítségével színpadra állítja a klasszikus komédiát, amelyben „színház az egész világ!”

November 28-án és december 15-én is látható a legendás Hermész a Nemzeti Táncszínházban.
Hermész hízeleg, gúnyol, nyargal, szemlélődik, üldöz, menekül, vívódik, győz és veszít, árul és elárul, csábít, elhagy. A TranzDanz egy éve debütált produkciójában –  amely azóta is hatalmas sikerrel megy a Nemzeti Táncszínházban, sőt, az Ördögkatlan Fesztiválon, a szabad ég alatt is bemutatták – Tókos Attila frenetikus szólótánccal meséli el az európai kultúra teljes történetét a folyton tabukat döntögető, elbűvölő és arrogáns szélhámos szemszögéből.

Hogy hogyan folytatódik Hermész története, milyen új előadásra készül a TranzDanz, és felekerül-e a produkció a nemzetközi palettára, arról Kovács-Gerzson-Péter rendező-koreográfus mesélt Kalmár Andrásnak.

Művészet- és élményterápiás programot indítottak a veszélyeztetett és értelmi sérült gyerekeknek és fiataloknak a Piros Orr Bohócdoktorok.

A MOL – Új Európa Alapítvány támogatásával megvalósult projekt voltaképp egy minicirkusz, ahol egy két napos intenzív képzés után bemutatják különleges produkcióikat a gyerekek.

Az Alapítvány két éve indította el Mini Cirkusz programját, melyet szociális intézményekben, gyermekotthonokban élő 6-15 éves fiatalok részére dolgozott ki. A speciális, interaktív foglalkozás célja a közös játékélmény és a közös alkotás örömének megélésén túl a gyermekek mentális támogatása, együttműködési készségük fejlesztése, az elfogadás és a tolerancia érzésének erősítése. A mostani, öt állomásból álló sorozat létrejöttét a MOL – Új Európa Alapítvány támogatta.

A kétnapos program során a gyerekek a bohócdoktorokkal együtt egy csodálatos cirkuszi világ részeseivé válnak. Megismerkednek klasszikus cirkuszi számokkal, zsonglőr- és bűvésztrükkökkel, egyéni és csoportos számokat tanulnak be. A foglalkozások a figyelemre és aszociális interakciókra fókuszálnak, a közös játék során a gyerekek gondtalan, örömteli pillanatokat élhetnek át. A második napon az elkészült előadást bemutatják a többi gyermeknek, nevelőnek, hozzátartozónak. A produkció sikere, a taps, erősíti önbizalmukat, sikerélményt ad, ami hosszútávon is megmarad és motiválja őket. 

A program elindítójával, Csatári Évával Kalmár András beszélgetett.

November 27-én, a Dantéban igyekszik megválaszolni a kérdést a Láthatáron Csoport részvételi boldogulása.
A játékosan társadalomkritikus, Mi van veled, Akárki? c. előadásában a főszereplő, Akárki teszi fel azt a mindennapjainkat meghatározó kérdést: vajon érdemes-e ma a világra születni? Az előadás szereplői erre keresik a választ rövid jelenetekben, szöveggel, énekkel, tánccal, zenével felvillantva az emberi élet stációit – hol humorral és iróniával, hol líraian. Nem hagyományos nézői szerepet szánnak közönségüknek, hanem lehetőséget nyújtanak arra, hogy a közönségből közösség váljon. Ennek egyik eszköze a Soundpainting, ami egy univerzális, különböző művészeteket átfogó és ötvöző karmesteri jelnyelv. Ezt a technikát a 70-es években fejlesztette ki egy amerikai zeneszerző - Walter Thomson - és ezt most Magyarországon először ebben az előadásban alkalmazzák kifejezetten színházi közegben. 

A darab rendezőjével, Feuer Yvette-tel Kalmár András beszélgetett.

Az Eötvös10-ben rendezik meg november 27-28 között a fogyatékkal élők filmes seregszemléjét.

A jubileumi rendezvényre 209 filmet neveztek a világ 38 országából, számos külföldi és hazai alkotó, valamint elismert magyar színészek – többek közt Kecskés Karina és Mucsi Zoltán – is részt vesznek a filmekhez kapcsolódó beszélgetéseken, sőt a Nézőművészeti Kft. Kalap c. előadását is láthatjuk 27-én.

Az fesztivál alapítójával, Fábián Gáborral Kalmár András beszélgetett.

A Csalog Gábor Vasárnapok 2024-25-ös évadja Schubert zenéjét állítja a középpontba, az első esten pedig a nagyszabású G-dúr szonáta kapcsán a mű elhangzása előtt a zenei végtelenség témáját fogja körüljárni a zongoraművész és állandó beszélgetőtársa, Fazekas Gergely zenetörténész.

Csalog Gáborral Kalmár András beszélgetett.

Fischer Balázs festőművész rajzaiból nyílik kiállítás november 22-én a Jurányiban.

A rajz alapvető készségünk, gyerekként mindenki rajzol, sőt, örömmel rajzol. Aztán valahogy elfelejtjük ezt a primer örömforrást, pedig a rajzolás az önkifejezés egyik legalapvetőbb művészi formája, ahol nagyon egyszerű eszközök segítségével juthatunk kreatív élményekhez. Van azonban aki nem felejt, és a technikai mesterfogásokon túl megtanul érzésekről és érzetekről mesélni a rajzok segítségével, amelyek ettől titokzatos hatalommal ruházódnak fel. Fischer Balázs ilyen művész, erről magunk is megbizonyosodhatunk Rajzás 2.0 c. tárlatán, ahol portrék, műtermen belül és kívüli készült képek egyaránt megtalálhatóak.

Fischer Balázzsal Kalmár András beszélgetett.

A Költő prófétaként jósolta meg a reformkort követő két évszázad borzalmait, mely megdöbbentő módon ma is aktuálissá teszi a költészetét.A Mi dolgunk a világon? című versszínházi előadásban elhangzó költemények egymásnak felelnek egy dramatizált játék, líratörténet keretében, melyhez korabeli dallamok, motívumok felhasználásával megzenésített versek társulnak. Az összeállítás gerincét a közismert Vörösmarty költemények adják, miközben a műsor szándéka a géniuszköltő szellemiségének megelevenítése, hogy meglepően aktuális alkotásait értő, élő közelségbe hozza a ma befogadója számára is. Az előadást egy igazi zenei különlegesség, a Szózat első, mára elfeledett megzenésítése keretezi. 

Az előadás szerkesztőjével és egyik főszereplőjével, Lázár Balázzsal Kalmár András beszélgetett.

A RandomLab új, november 20-ig látogatható NÉZŐ-PONT című kiállításának különlegessége, hogy a kurátor a szakmán kívülről érkezett.
A Pataki Vukov Ágnes koncepciója alapján megvalósuló tárlat célja a szubjektív, nézői szempont vizsgálata és bemutatása: vajon hogyan érzékelik a laikus látogatók a kiállított fotográfiákat?
A kiállítás különlegessége, hogy egy civil kurátort, Brezina Kingát kérték fel arra, hogy válogassa ki és helyezze el a kiállítótérben a Random Csoport munkáit, ezzel a fotográfia és a befogadó közötti határvonalon járva mindenkit arra buzdítanak, hogy saját „néző-pontját” alakítsa ki.

A koncepcióról és a feladat kihívásairól Pataki Vukov Ágnes fotóművésszel és Brezina Kinga civil kurátorral beszélgetett Kalmár András.

Nem kevés bátorság kell ahhoz, hogy valaki a szenvedélyének éljen. Egy ilyen vakmerő vállalkozás eredményeként jött létre a Dante.

A rövid próbaüzem után első évadába lépő közösségi tér elsősorban színház, és többek közt az alapítók, Jászberényi Gábor és Gulyás Hermann Sándor darabjait játssza. De vannak itt koncertek, kiállítások, alternatív és kőszínházi darabok, de leginkább optimizmus és bátorság árad a falakból, amelyet saját kezűleg vakolt-glettelt és festett ki a Dante köré szerveződő közösség. Arról, hogy honnan fakadnak ezek az energiák Jászberényi Gábor alapító mesélt Kalmár Andrásnak, a Trend FM 94.2-n futó Kapcsolódjunk! c. műsorban 2024. november 6-án.