Beszélgetések kultúráról, életmódról és az élet komoly és komolytalan dolgairól.
Buzás Aida 35 éve segíti a Nemzeti Filharmonikusok munkáját, mégis alig várja, hogy megszólaljon a Turandot, május 15-én, a zenekar előadásában.
A programmenedzser maga is operaénekesként kezdte a karrierjét, de énekművészi pályafutása után a koncertszervezésben találta meg a hivatását, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar ma már nem lehetne meg a szakértelme nélkül. A 2021-ben a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozatának kitüntetésében részesült szakember az élményekről és a kihívásokról mesélt Kalmár Andrásnak.
Vavrinecz András a Nemzeti Filharmonikusok egyik legfiatalabb elsőhegedűse, ugyanakkor néptáncos, ami nem csoda, hisz édesapja a folkmozgalom egyik legendás alakja.
A művésszel Kalmár András beszélgetett.
Somos Csabával, a Nemzeti Énekkar karnagyával az év első felének bemutatóiról és az énekkar-irodalom legizgalmasabb kihívásairól beszélgettünk.
Kórustagként is jól működhet egy szólista? Milyen hatással van a kortárs zene a klasszikusokra? Hogyan érvényesül jobban egy kórus, zenekarral, vagy anélkül? Helyettesíthetők-e a gyerekszólamok? Ezekről, és hasonló kérdésekről mesélt Somos Csaba, a Nemzeti Énekkar vezetője Kalmár Andrásnak.
Aubéli Ottó egykori Európa- és világbajnok birkózó már 16 éve a Nemzeti Filharmonikusok munkatársa, a koncertek megvalósításának nélkülözhetetlen szakembere.
A sportolót egy művészbarátja csábította el az első komolyzenei koncertjére, aztán annyira magával ragadta a műfaj, hogy amikor műszaki munkatársat kerestek a Filharmonikusok, Ottó csatlakozott a MÜPA rezidens zenekarához. A turnék során megtapasztalt kalandokról, a kihívásokról, a koncerttermek adottságairól és Majkáról is szó esett az interjúban, a beszélgetőtárs Kalmár András volt.
A hat Wunderilch testvér mindegyike művész, bár ketten az építőiparban találták meg a hivatásukat. A legkisebb fiúval, Mártonnal, a Nemzeti filharmonikusok első hegedűsével beszélgettünk.
Friss diplomásként állást kapni a Nemzeti Filharmonikusoknál nagy dolog, Marcinak nem is sikerült elsőre a próbajáték, ami nem csoda, hiszen egy paraván mögött kellett játszania, úgy, hogy nem láthatta a hallgatóságot. De aztán visszahívták, és most már teljes jogú tagja a rangos együttesnek. Wunderilch Márton hegedűművésszel Kalmár András beszélgetett.
A Bartók Béla Boulevard idén is részese annak a programsorozatnak, amely arra hivatott, hogy segítse az ünnephez illő lelassulást.
A SlowXmas mozgalom részeként a Bartók Béla úti üzletek, kávézók, éttermek és galériák lassan, tudatosan és közösségben szeretnék megélni ezt a különleges időszakot, nem titkolt céljuk, hogy az adventi időszak a segítségről, és az összetartozásról is szóljon. Ezért közösen készített finomságaikkal és teakihívással segítik az Utcáról Lakásba Egyesületet, és Adománytaxi gyűjtőpontok is várták a gyerekeknek szánt csomagokat, de megrendezésre került a népszerű Makers Market is. Természetesen tartalmas szórakozásra és a környék történetének megismerésére is van lehetőség: a Gellért tértől a Feneketlen-tóig tartó kulturális városnegyed vezetett sétákkal, kirakatversennyel, koncertekkel, ünnepi kedvezményekkel és természetesen felejthetetlen karácsonyi hangulattal várja a környékbelieket és az arrajárókat. A részletes programokról a facebook.com/BartokBelaBoulevard oldalon tájékozódhatunk.
Tompa Ildikóval, a Bartók Béla Boulevard kulturális menedezserével Kalmár András beszélgetett.
Az Utca-Szak Alkotószínházi Közösség olyan programokat szervez a mélyszegénységben, vagy a társadalom perifériáján élő közösségek számára, amellyel elősegítik a kulturális párbeszédet és a társadalmi integrációt. A szervezet célja, hogy a művészet eszközeivel hozzájáruljon a társadalmi különbségek csökkentéséhez és a közösségek megerősítéséhez. A Simon Balázs színházrendező irányítása alatt működő független társulás halhatatlan érdemeket szerzett a reményteleneknek reményt adó színházcsinálás barikádjain, ennek ellenére pályázataik kedvezőtlen elbírálásban részesültek. Az alkotóközösség nem tudja folytatni a munkát, pedig sokezer periférián élő gyereknek adtak reményt, hétköznapjaiknak értelmet.
Simon Balázzsal Kalmár András beszélgetett.
Bánk Bán felesége egy olyan hazáról álmodott, ahol békében élhet. Ahonnan nem kell gyerekként elmenekülnie a két bátyjával, mint kislányként a szülőhazájából, Spanyolországból, azért, mert veszélyben az élete. Azt hitte, hogy Magyarhonban megtalálta azt a hazát, ahol soha többé nem kell félnie.
Melinda tévedett.
Barta Dóra rendező-koreográfus a Bánk Bán érzékeny nőalakja köré álmodott tánctörténetet, amely 2024 december 17-én látható a Nmezeti Táncszínházban. A űvésszel Kalmár András beszélgetett.
Stark János Mátyás, Devich Gergely és Ránki Fülöp együttese folytatja a zongoratriók bemutatását.
Immár Trio Haris néven lép fel a három fiatal művész, akik késő kamaszkoruk óta ismerik egymást. A BMC új bérletsorozatában január 4-én, március 22-én és június 7-én játszanak. Az év eleji koncertjüket Sosztakovicsnak és Takemitsunak szentelik, de Schubert is helyet kap a műsorban, tavasszal Haydn és Beethoven lesz soron, a nyarat pedig Schumann és Brahms műveivel köszöntik.
Ránki Fülöp zongoraművésszel Kalmár András beszélgetett.
Az elmúlt két év legjobb kísérleti fotói láthatóak a Pesti Vigadó a A KERT/ész című kiállításán.
Negyvennyolc éve nyílt meg az első Esztergomi Fotográfiai Biennálé kiállítása, amely azóta is egyedülálló módon a kísérleti és kreatív fotográfusok állandó fóruma. Az idei pályázati kiállítás témája és hívószava a KERT/ész volt, utalva az idén 130 éve született André Kertészre is.
A páratlan fotóanyag most a Pesti Vigadóban látható, egészen február 19-ig.
A Zsűri elnökével, Korniss Péterrel, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett fotográfussal Kalmár András beszélgetett.