A közelmúltban mutatták be a Kolibri Színházban az Igen, igen, igen! című előadást, amely egyedülálló formában dolgozza fel az intim kapcsolatok érzékeny kérdéseit. A sok szempontból szabálytalan produkció részben vallomás, részben dokumentumfilm, részben nyílt beszélgetés, mely a vágy, a beleegyezés és az elutasítás kérdéskörét vizsgálja a #metoo és a #timesup mozgalmak árnyékában. Az előadás különlegessége, hogy egyetlen színész, Grisnik Petra jeleníti meg ezt a sokrétegű témát, egyedi módon bevonva a nézőket is.

Sokszor képtelenek vagyunk nemet mondani, mivel félünk a következményektől vagy attól, hogy megbántunk valakit. Tinédzserkorban ezek a helyzetek meghatározók lehetnek. Az előadás olyan döntésekre világít rá, mint hogy elmegyünk-e egy buliba, hagyjuk-e magunkat megölelni, vagy belépünk-e egy szobába, ahol kettesben maradunk valakivel. A darab arra ösztönöz, hogy a fiatalok felismerjék saját érzéseiket és döntéseik súlyát.

A formabontó produkció célja, hogy gondolkodásra és párbeszédre ösztönözze a nézőket, az alkotók célja olyan színházi élmény nyújtani, amely során a történetmesélés és a közös gondolkodás erejével dolgoznak. Az előadás nem klasszikus színházi nevelési program, de nem is hagyományos színpadi előadás: a kettő határán van. Mivel az alkotók hisznek abban, hogy mindenről lehet beszélni, valamint, hogy a kellő szakmai körültekintéssel megvalósított, kortárs nyelvezettel és közvetlen hangnemmel rendelkező színházi előadások erősen hatnak a fiatalokra, fontosnak tartják, hogy a döntés felvállalásának nehézségéről készítsenek ifjúsági előadást.

Az Igen, igen, igen! egyetlen szereplője, Grisnik Petra, a nézőket végigvezeti az intimitás és a biztonság kérdésein. Az előadás szerkezete szokatlan: tinédzserekkel készült interjúkkal tagolt, valamint interaktív játékelemeket is tartalmaz, ezért nem pusztán egy előadás, hanem valós idejű találkozás.

Az Igen, igen, igen! a nemzetközi sikert elért Yes Yes Yes új-zélandi darab magyar adaptációja. Eleanor Bishop és Karin McCracken szövege alapján, Rupp Anikó fordítását felhasználva az előadást Vidovszky György rendezte. Az előadás részét képező videóinterjúkat Zurbó Dorottya készítette.  A zeneszerző Monori András, a technikai és szcenikai tervező Farkas István. A produkciós koordinátor Gyevi-Bíró Eszter, a pedagógiai tanácsadó Eck Attila.  

Egy évvel ezelőtt, 2024. március 24-én hunyt el korunk egyik legjelentősebb magyar zeneszerzője, karmestere és tanáregyénisége, Eötvös Péter. Székelyföldtől Japánig, Párizstól New Yorkig ívelő nemzetközi pályája során zenészek sorát ajándékozta meg maradandó inspirációval és a közönséget zenei élményekkel, emellett elkötelezetten osztotta meg tapasztalatait az új zeneszerző- és karmester-generációkkal a BMC-ben otthonra lelt Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítványon keresztül. Az évforduló alkalmából Gőz László, a BMC alapítója mesélt  Kalmár Andrásnak barátságukról és Eötvös szellemi hagyatékáról.

Több mint 10 év koncertezés után végre hanghordozóval jelentkezett az Újzenekar: megjelent a Háború és béke c. műsoros kazettájuk.

„Minden hasonlóság az egyéb, hasonló című művekkel (nem) pusztán a véletlen műve.” – írják az alkotók közleményükben. „91 percben 24 új szám, stúdió- és egy pár koncertfelvétellel a hagyományőrző analóg Kompakt Kazetta formátumban! Az Újzenekar persze halad a korral, és újabban már az információs szupersztrádán, Az Interneten is meg-megjelenik! De alapvetően a zenekar élőben létezik. A héttagú együttes hagyományai közé tartozik a rejtőzködő életmód, így a csillagok különleges együttállása is szükséges ahhoz, hogy élőben elcsípjük a társulatot. Az Újzenekar a Búcsúkoncert hamvaiból támadt fel, és ilyen néven is már 10 éve koncertezik. Azóta több mint 200 (!!) dalt írtak mindenféléről, ami foglalkoztatja őket – többek között a II. János Pál pápa téri ingatlanhelyzetről, a melatonin jótékony hatásáról és a háttérhatalmakról. A bányász törpék mélybeli világáról, Luciferről és az 5G műholdakról, valamint sok egyébről.Elsősorban a 00-ás, 10-es, 40-es, 60-as, 80-as, 90-es évek alternatív zenei tradícióin alapuló megszólalásuk sokat merít a trubadúroktól és a balladai poézis hagyományaiból is.Eddig mindezt csak sok kis klub max. száz fős közönsége hallhatta, de most kiléptek a fényre: megérkezett első fizikai hordozón is kiadott új albumuk a Prepost Records gondozásában, a kiadó Piréz zenei sorozatának első kiadványaként!”

Cseh Andrással, a zenekar frontemberével Kalmár András beszélgetett.

A strasbourgi székhelyű Jazzdor Fesztivál több mint három és fél évtizede szakmailag és közönségsiker tekintetében is az európai jazzélet legfontosabb eseményei közé tartozik. Berlin után Budapest a második város, amely beléphetett a fesztivál kihelyezett koncerthelyszínei közé. 2025. március 26. és 29. között az Opus Jazz Clubban a Jazzdor Fesztivál második budapesti különkiadására kerül sor, ahol a francia szerzői jazz világa találkozik a Budapest Music Centerhez kötődő magyar és külföldi művészek munkásságával – a nemzetközi együttműködésben megvalósuló fesztivál keretében négy estén összesen nyolc együttes lép színpadra.

Bognár Tamással, a BMC records labelmenedzserével Kalmár András beszélgetett.

A Bartók Konzi növendékei március 20-án megmutatják milyen is az Új Zene.

A Konzi, azaz hivatalos nevén a Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium hagyományosan minden évben megtartja újzenei koncertjét, ahol a diákok és tanáraik rendkívül izgalmas, a klasszikustól nagyon eltérő úgynevezett újzenei műveket adnak elő. A koncerteknek a Magyar Zene Háza ad otthont, és az előadásokból nem hiányzik az összművészetiség és a nemzetköziség sem – ezúttal a MOME, a kisképző diákjai valamint a világ minden tájáról érkező fiatal zeneszerzők is közreműködnek az egyik produkcióban.

A részletekről a konzi ütős tanára, Holló Aurél mesélt Kalmár Andrásnak a Trend FM 94.2-n futó Kapcsolódjunk! c. műsorban 2025. március 19-én:

Simon István március 23-án mutatja be Nárcisz című táncművészeti monodrámáját a Nemzeti Táncszínházban.

A Nárcisz és Ekhó mitológiai történetét is megidéző darab nézői a nárcisztikus személyiség felszínes ragyogásán túl az önimádat és önhittség álarca mögé tekinthetnek. Feltárul az emberi lélek mélyén rejtőző labirintus. Vajon mi rejlik a gondosan felépített külső mögött? Egy sérült énkép? Egy elveszett gyermek? Vagy talán mindez együtt?

Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ a Nárcisz című táncművészeti monodráma, amely a tarot kártya archetípusait felhasználva mutatja be, hogyan emésztheti fel a nárcizmus az emberi kapcsolatokat, és milyen módon kereshetnek kiutat ebből a csapdából azok, akik benne rekedtek. Ha létezik egyáltalán kiút ebből az útvesztőből.

Simon Istvánnal Kalmár András beszélgetett.

Topolánszky Tamás Yvan a gombhoz varrt kabátot, de lehet, hogy hamarosan számunkra is kiderül, milyen az elhagyatott Budapest.

A fiatal filmrendező Curtiz c. munkája nemzetközi elismerésekben részesült, a Netflixen is találkozhattunk vele. Tamás producerként számos mozgókép születésénél bábáskodhatott, de az MMA ösztöndíjának köszönhetően, a nagy álom, a DVNA c. minisorozat előkészületeit is megörökíthette.

A sorozat előzetese már 2016-ban megjelent a rendező MOME-s diplomamunkájaként, de a sorozat forgatása még várat magára. Hogy meddig? Többek közt erről is mesélt Topolánszky Tamás Yvan Kalmár Andrásnak.

Schrammel Imre, a legendás keramikusművész, a Nemzet Művésze, ezúttal fiatal jelmeztervezőket inspirált korábbi munkáival és kollázsaival. A rendhagyó, műfajokon és generációkon átívelő tárlat kőkeménységű Zsolnay-anyagokat és habkönnyű textileket vonultat fel.

Schrammel Imrével Kalmár András beszélgetett. 

Megnyílt az idei Essentia Artis összművészeti programsorozat és kiállítás, amely az MMA 2024-ben végzett ösztöndíjasainak munkáit mutatja be. A kiállítás alcíme – „Őrizni – használni – teremteni" –, arra hívja fel a figyelmet, hogy a bemutatott művek mélyen gyökereznek kultúránkban, ugyanakkor új utakat keresnek és innovatív megközelítéseket alkalmaznak. Ilyen megközelítés Dévity László karvezető tevékenysége is, aki kínai gyerekdalokat dolgozott fel kórusműként. Szerzőtársaival közösen alkotott kompozícióikon keresztül a közönség ízelítőt kaphat az eredeti kínai dalokból és az általuk inspirált gyermekkari művekből a Liszt Ferenc Gyermekkarnak, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium ifjúsági kórusának és a Selyemút Énekegyüttesnek a tolmácsolásában. Zongorán közreműködik Szabó Eszter.

Dévity Zoltánnal Kalmár András beszélgetett.

Tóth György legendás alakja a magyar fotóművészetnek, 75. születésnapja alkalmából az életművét áttekintő műsorral készülnek a Pesti Vigadóban.

Tóth Györgyöt az aktfotói tették híressé, Emese című fényképe 2007 őszén a Kieselbach Galéria és Aukciósház árverésén 1,8 millió forintért kelt el, kortárs magyar fényképért addig még sohasem fizettek ennyit. A művész a mai napig aktív, számtalan albumot kitevő fotót őriz otthonában, amelyek reményei szerint hamarosan a nagyközönség elé kerülhetnek. 

Tóth Györggyel Kalmár András beszélgetett.