Szentendrén, az Evangélikus templomban hallható Weiner Sennyey Tibor előadása a Nyitott Templomok Hétvégéjének keretében szeptember 10-én, Petőfiről. A költővel Kalmár András bneszélgetett.

„Petőfi Sándor maga is tett róla, hogy vadromantikus eszmék kifejezője legyen, színész volt és eljátszotta a költőt, mígnem ő lett a Költő. Még Adyt sem, József Attilát sem tudta ez a nép annyira elfogadni költőnek, mint Petőfit. Pilinszkyről és Weöresről meg ne is beszéljünk. Ha egy magyartól azt kérdezzük, hogy milyen „a Költő”, akkor leírása alapján Petőfit kapjuk. Pontosabban egy hamis Petőfi-képet, ami unalmas ünnepségek és vegyes minőségű tanulmányok során alakult ki. A Költő csillogó szemű, fekete üstökű, vékony legény, aki csóró, szegény, szerencsétlen, de halhatatlan. Ez a halhatatlanság az, ami senki másnak sem adatott meg a modern társadalomban, ezért sajnálják, de irigylik a Költőt. Itt ma mindenki halandó. Nincsenek már királyok, mágusok, hősök és hősnők sem. Csak a Költő maradt halhatatlannak. Miért? Nem világos, ahogy Hamvas is mondja. Petőfi halálát tehát azért nem tudjuk elfogadni, mert nem értjük, hogy mi a költő.” – Részlet ‘A halhatatlan Petőfi’ c. készülő előadás alakuló esszéváltozatából

Előadás: 

2023 szeptember 10. 17:00 
III. Szentendrei Nyitott Templomok Hétvégéje
Költő a költőről - A halhatatlan Petőfi (Weiner Sennyey Tibor, József Attila-díjas költő előadása) 
Evangélikus templom, Szentendre, Luther tér 1.

A szobrász- és festőművész egy varázslatos helyen talált rá a családi és alkotói harmóniára. Visegrád határában él családjával, a felesége nagyapjáról elnevezett völgyben,  ahol rendszeresen vendégül látja a környéken táborozó építészhallgatókat. Egy ilyen összejövetel alkalmával beszélgettünk vele. 

Szeptember 10-én ingyenes koncerten hallhatunk válogatást a legizgalmasabb kortárs magyar dalokból a Pesti Vigadóban. A Presser Gábor ötlete nyomán 2008-ban útnak indult kezdeményezéshez 2016-ban csatlakozott az MMA Zeneművészeti Tagozata, ráirányítva a figyelmet a kortárs versmegzenésítésekre. A koncertről Tóth Péter tagozatvezető mesélt Kalmár Andrásnak.

A Bartók Béla Boulevard Eleven programsorozata évről-évre arra törekszik, hogy közelebb hozza az utcában folyó művészeti életet az ott lakókhoz és az utca látogatóhoz. Nem lesz ez másként idén sem,  szeptember 16-17-én, amikor számtalan alkalmat teremt az utca arra, hogy mi magunk is művészekké váljunk.
Jáki Mónika utcamenedzserrel Kalmár András beszélgetett.

Szeptember 13-án lenne Foltin Jolán 80 éves. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth– és Erkel Ferenc-díjas magyar koreográfus-rendező, táncművész, táncpedagógus életművére Eifert János, Kádár Kata, Korniss Péter és Rácz Gabriella fotóival emlékezünk a szeptember 13-án ünnepélyesen megnyíló kiállításon. Liber Endrével, a kiállítás egyik szervezőjével Kalmár András beszélgetett. 

A pornófilmekben úgy ábrázolják a bántalmazást, mintha az a szex szükséges velejárója lenne.  Benyovszky-Szűcs Domonkos Égi bűnök c. kiállítása a Faur Zsófi Galériában az esztétizált, láthatatlan erőszak formáira és terjedésére hívja fel a figyelmet. A tárlat középpontjában olyan elemek állnak, melyek nemcsak az elnyomáshoz, hanem annak rendszerszintű újratermeléséhez is hozzájárulnak. A képzőművésszel Kalmár András beszélgetett.

Az iskola megtanít olvasni, de megtaníthat-e arra is, hogy olvasóvá váljunk? Segíthet-e egy közösség abban, hogy megértsünk egy regényt és segíthet-e egy regény abban, hogy jó közösséggé váljon egy osztály? Mire jó, ha közösen olvasunk és értelmezünk? Van-e visszaút az irodalomba? Az Ifjúsági- és Gyerekirodalmi Centrummal indított podcastsorozatunk friss epizódjában Varga Betti magyartanárral, gyerekirodalmi-szakértővel Kalmár András beszélgetett.

A beszélgetésben szó esik többek közt Wéber Anikó: Az osztály vesztese (Pozsonyi Pagony, 2016.), Zágoni Balázs: Fekete fény 1. - A Gömb (Móra Könyvkiadó, 2020.) Janne Teller: Semmi (Scolar Kiadó 2023.) c. könyvéről. 

Novák János igazgatóval Kalmár András beszélgetett.

A Kolibri Színház 2023/24-es évada a hagyománynak megfelelően szeptember első szombatján egész napos, ingyenes Kolibri Fesztivállal indul. Az esemény keretében rendezik meg a nemzetközi MAPPING Fesztivált, amelyen két külföldi partnerszínház, az olasz La Baracca - Testoni Ragazzi és az írországi Branar Téatar do Pháistí mutatkozik be egy-egy produkcióval. A fesztivál teljes programja itt érhető el.

Az évad első bemutatója Eva Rottmann, kortárs német nyelvű szerző Kék órák című színdarabja lesz, amelyet Kiss Márton állít színpadra, a decembertől látható előadás arra keresi a választ, hogy miként kommunikáljunk szorongás és megfelelési kényszer nélkül az érzelmeinkről, a vágyainkról, szerelemről, szexről, és hogyan beszéljünk a tinédzserekkel azokról a kérdésekről, amiket feltenni sem merünk.

Urbán legenda címmel, a Budapest Nagyregény projekt keretében készül Vidovszky György legújabb ifjúsági produkciója, amelynek bemutatóját 2024 tavaszán tartják a Budapest150 rendezvénysorozat részeként. A projekt célja, hogy a különböző kerületek családtörténetein keresztül idézze fel Budapest múltját, majd a történeteket a színház eszközeivel megjelenítse. A közönség nemcsak bepillanthat a város múltbeli és elképzelt eseményeibe, de a sokféle digitális technológia – binaurális hangkulissza, kiterjesztett valóság (AR) és digitális bábok – segítségével a részévé is válhat.

Előkészületben van továbbá Egressy Zoltán A virágot jelentő deszkák című meseregényének adaptációja, amelyet Novák János állít színpadra a kiskamasz korosztály számára.

Idén ünnepli 700 éves jubileumát Visegrád. 1723-ban kapta meg a szabad királyi város címet a Nápolyból származó Károly Róberttől, aki kemény munkával erősítette meg az országot, mind gazdaságilag, mind politikailag. Az Anjou-házi uralkodó először Temesváron rendezte be udvarát, azonban a politikai helyzet stabilizálódása után az Árpádok két régi fővárosa, Esztergom és Óbuda között félúton, Visegrádon telepedett le – nem véletlenül.
Gróf Péterrel Kalmár András beszélgetett.

A Magyar Művészeti Akadémia Kováts Flórián Emlékérmében részesült Hollós László rendező-szerkesztő-producer, a Szerelmes földrajz című portrésorozat  létrehozásáért.  Hollós a portréfilm műfaját újította meg, filmjeinek sikerült a természeti környezetébe gyökerezett embert megmutatni a művészben, a közéleti szereplőben.
Hollós Lászlóval, a sorozat producerével Kalmár András beszélgetett.