Mit csinál egy etnomuzikológus? Miért érdemes a népzenét tanulmányozni? Van-e még mit gyűjteni? Erről, és hasonló érdekes témákról mesélt Pávai István etnomuzikológus, egyetemi tanár, az MMA levelező tagja Kalmár Andrásnak.

A Bartók Béla Boulevard első ízben szervez karácsonyi vásárt a Gárdonyi téren, de ezen túl is rengeteg izgalmas programot kínálnak. A december 24-ig tartó rendezvénysorozat keretében számos karácsonyi hangulatot idéző program kerül megrendezésre a Bartókon. Fári István, a Bartók Béla Boulevard Egyesület vezetője mesélt a rendezvénysorozatról Kalmár Andrásnak. 

A Kárpát-medencei fafaragók fővárosa Kisgyőr, itt álmodta meg a polgármester, Kékedi László a Nemzet Betlehemét és innen indult az a kezdeményezés, amelynek köszönhetően már  második éve áll a Parlament előtt a 17 szoborból, egy istállóból, egy harangtoronyból és haranglábból álló kompozíció, amelyet idén kibővítettek négy szoborral, illetve táblaképekkel is. A betlehem a Kárpát-medence 34 települése fafaragóinak önkéntes munkájával, és 64 népművészeti egyesület összefogásával készült el.
Kékedi Lászlóval, az MMA Népművészeti Tagozatának vezetőjével Kalmár András beszélgetett.

Megnyílt az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítása a Pesti Vigadóban, amelyen a színházi látványtervezés és színházépítészet nemzetközi seregszemléjén, a Prágai Quadriennálén az 1971-2023 között bemutatott magyar anyagokból válogat,
Madách Imre születésének 200. évfordulója kapcsán. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója, Bodolay Géza Kalmár Andrásnak mutatta be a tárlatot. 

Több mint 200 filmet jegyez a magyar dokumentumfilm doyenje, a számos díjjal kitüntetett rendező, Zsigmond Dezső, aki a játékfilmes műfajban is otthonosan mozog. Legutóbb a Lakitelki Filmszemle fődíjával tüntették ki, és őt választották meg a MMA Film- és fotóművészeti tagozatának vezetőjének. A művésszel Kalmár András beszélgetett.

Ezt a kérdést – no meg szinte az egész Földet – járja körül Raskó Gabi könyve, amely amellett, hogy igyekszik a fenti kérdésre válaszokat találni, már a címében rámutat arra is, mi hiányzik legjobban a távolba szakadtaknak a szülőföldről. A Hoztok nekünk túrórudit? c. könyv szerzőjével Kalmár András beszélgetett.

MMA ösztöndíjas fotóművészek munkái láthatók a Pesti Vigadó GENERÁCIÓK című kiállításán. A 2018-2023-as évfolyamok ösztöndíjasainak portfoliói nagyon vegyes és sokszínű képet mutatnak, ám bizonyos elemek visszaköszönnek az egymástól teljesen független hátterű és koncepciójú alkotók műveiben. A kiállítás kurátorával, a szintén ösztöndíjas Nagy Zopánnal Kalmár András beszélgetett.

A Szabad Terek és a Marom Budapest csoport Weiner Sennyey Tibor költő ötlete alapján meghirdette az Első Országos Spájzszépségversenyt. December 11-ig várják a legszebb éléskamrákról készült felvételeket. Nem a méret a lényeg, már egy dúsan megrakott polc is nagy eséllyel indul! Ugyanennek a társaságnak a szervezésében jött létre a Keressük Magyarország méhbarát kertjeit nevű kezdeményezés, amelyre hasonló feltételekkel lehet jelentkezni, erről további részleteket itt olvashatsz.
A kezdeményezések ötletgazdájával, Weiner Sennyey Tibor költővel Kalmár András beszélgetett. 

Soha meg nem épített épületekkel egészült ki a fővárosi panoráma azon a  különleges kiállításon, amellyel a Pesti Vigadó köszönti a 150 éve egyesített Fővárost: olyan impozáns, vagy éppen brutális, szemet gyönyörködtető vagy ijesztő épületeket mutat be a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ kiállítása, amelyek sohasem épültek meg, valamilyen oknál fogva a fiókban maradtak. Ám ezek a munkák papírra vetett, vagy makett formában is műalkotások: a mai sematikus, 3D animációkkal szemben művészi kivitelezés, aprólékosság, precíziós és finoman kimunkált rajzkészség jellemzi őket. Az eredeti tervek mellett kivetítőkön is megelevenednek – a mai városképbe olvadva – ezek a szellemkonstrukciók, futurisztikus díszletvárossá alakítva ezzel jólismert közegünket. Tornyok, hidak és egy 1 km hosszú szalagház – hogy csak a legemlékezetesebbeket említsük – határozzák meg a Vigadóban felkasírozott városképet.
Kovács Dániellel, a kiállítás kurátorával Kalmár András beszélgetett. 

Soha meg nem épített épületekkel egészült ki a fővárosi panoráma azon a  különleges kiállításon, amellyel a Pesti Vigadó köszönti a 150 éve egyesített Fővárost: olyan impozáns, vagy éppen brutális, szemet gyönyörködtető vagy ijesztő épületeket mutat be a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ kiállítása, amelyek sohasem épültek meg, valamilyen oknál fogva a fiókban maradtak. Ám ezek a munkák papírra vetett, vagy makett formában is műalkotások: a mai sematikus, 3D animációkkal szemben művészi kivitelezés, aprólékosság, precíziós és finoman kimunkált rajzkészség jellemzi őket. Az eredeti tervek mellett kivetítőkön is megelevenednek – a mai városképbe olvadva – ezek a szellemkonstrukciók, futurisztikus díszletvárossá alakítva ezzel jólismert közegünket. Tornyok, hidak és egy 1 km hosszú szalagház – hogy csak a legemlékezetesebbeket említsük – határozzák meg a Vigadóban felkasírozott városképet.
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ igazgatójával, Almássy Kornéllal Kalmár András beszélgetett.