A 15 éves Kesztyűgyárban mutatkoznak be a jövő lehetséges csillagai, a józsefvárosi kötődésű tehetségek egy előzsűrizést követően léphetnek fel. Sokan közülük most először kerülnek reflektorfénybe, eddig csak kevesen szerepeltek valódi és nem on-line közönség előtt. A díjazott MC-k lehetőséget kapnak arra, hogy a másnapi fesztiválon is számot adjanak tudásunkról, a nagyágyuk fellépését megelőzően. 
A sokszínű fesztivál hátteréről és a kulisszatitkokról Sin Boglárka mesélt Kalmár Andrásnak.

A Carnegie Hallban és a Kennedy Centerben tartott nagysikerű koncertjei után újra Budapesten hallhatjuk a Polgár Évát szeptember 22-én a Bartók Emlékházban.
Az USA-ban élő és világszerte koncertező Polgár Éva Liszt és Bartók műveket ad elő az MVM Koncertek 20. jubileumi zongorasorozatában. A zongoraművész a Hungary Foundation kulturális nagyköveteként 2022 őszén Chicagóban, Los Angelesben, Washington DC-ben és a New York-i Carnegie Hallban vívta ki a szakma és a közönség elismerését. Polgár Évával Kalmár András beszélgetett.

Egészen november 5-ig látható a Pesti Vigadóban a hazai kortárs képzőművész szcéna egyik legmeghatározóbb kiállítása, amelyen az Akadémia által elismert művészek alkotásait tekinthetjük meg. Stefanovits Péter festőművésszel, a Képzőművészeti Tagozat vezetőjével Kalmár András beszélgetett.

Szeptember 25-én a Nemzeti Táncszínház nagytermében láthatjuk a Pécsi Balett legendás Carmen előadását. Vincze Balázs koreográfus-rendezővel a darab kapcsán az utánpótlásról is beszélgettünk.

Igazi csemegékkel várja nézőit a Sinkovits Imre Kamaraszínpad, ahonnan idén ősszel Oláh János, Háy János, Szabó Magda és a Kaláka sem hiányozhatnak. Oberfrank Pál művészeti vezetővel Kalmár András beszélgetett.

A Pesti Vigadó október végéig ad otthont Rudolf Mihály építész és „útitársai” rendhagyó tárlatának. 
A miskolci mester, akadémikus életművét több mint 100 színes tablón és lenyűgöző aprólékossággal elkészített maketteken követhetjük végig a Vigadó Galéria termeiben. A kiállítás részletesen bemutatja a művész értékmentő és értékteremtő munkáját, ahogyan a történelmi épületek rekonstrukciójánál, és a városi léptékre tervezett épületeknél egyaránt újraéleszti építészeti hagyatékunkat.
A kiállítás szerves részét képezik az útitársak, a Rudolf Mihállyal együtt alkotó képző- és iparművészek munkái, tervei ás tárgyai.

Az építésszel Kalmár András beszélgetett.

Szeptember 24-én 17:30-tól látható a Pesti Vigadóban Oláh János 1968-ban írt abszurd drámája, a Kenyérpusztítók.  A darabot Ruszt József rendezésében, az Egyetemi Színpad mutatta be 1971-ben. Ami akkoriban a mindent figyelő hatalom okozta tehetetlenségről, félszegségről, reménytelen botladozásról szólt, az most a technológiai fenyegetettség árnyékában nyer új jelentést. Oláh János humora és szeretete mindenesetre átível az évtizedeken és a társadalmi korszakokon. 
Az egyik főszerepet alakító Lázár Balázzsal Kalmár András beszélgetett.

A Drift c. mozgás és hangkoreográfia előadói szeptember 17-én hordozható hangfalakkal felszerelve láthatatlan útvonalakat követve egyre feltűnőbben, veszik birtokba a teret, ezáltal egy mozgó hangfolyamot teremtenek. A térbeli koreográfia kibontakozásával a Széll Kálmán tér atmoszférája lassan, de biztosan egyre sűrűbbé és éteribbé változik. Az így létrejövő folyamatos mozgásban lévő organikus koreográfia és az abból kibontakozó immerzív hangkompozíció hipnotikus közösségi élményt nyújt a nézőknek és a járókelőknek. – olvasható a produkció FB esemény leírásában.

De hogy ez mit is jelent valójában és miért fontos, hogy létrejöjjön évről évre ez az „ünnep” arról Somló Dávid, a produkció megálmodója mesélt Kalmár Andrásnak. 

Szentendrén, az Evangélikus templomban hallható Weiner Sennyey Tibor előadása a Nyitott Templomok Hétvégéjének keretében szeptember 10-én, Petőfiről. A költővel Kalmár András bneszélgetett.

„Petőfi Sándor maga is tett róla, hogy vadromantikus eszmék kifejezője legyen, színész volt és eljátszotta a költőt, mígnem ő lett a Költő. Még Adyt sem, József Attilát sem tudta ez a nép annyira elfogadni költőnek, mint Petőfit. Pilinszkyről és Weöresről meg ne is beszéljünk. Ha egy magyartól azt kérdezzük, hogy milyen „a Költő”, akkor leírása alapján Petőfit kapjuk. Pontosabban egy hamis Petőfi-képet, ami unalmas ünnepségek és vegyes minőségű tanulmányok során alakult ki. A Költő csillogó szemű, fekete üstökű, vékony legény, aki csóró, szegény, szerencsétlen, de halhatatlan. Ez a halhatatlanság az, ami senki másnak sem adatott meg a modern társadalomban, ezért sajnálják, de irigylik a Költőt. Itt ma mindenki halandó. Nincsenek már királyok, mágusok, hősök és hősnők sem. Csak a Költő maradt halhatatlannak. Miért? Nem világos, ahogy Hamvas is mondja. Petőfi halálát tehát azért nem tudjuk elfogadni, mert nem értjük, hogy mi a költő.” – Részlet ‘A halhatatlan Petőfi’ c. készülő előadás alakuló esszéváltozatából

Előadás: 

2023 szeptember 10. 17:00 
III. Szentendrei Nyitott Templomok Hétvégéje
Költő a költőről - A halhatatlan Petőfi (Weiner Sennyey Tibor, József Attila-díjas költő előadása) 
Evangélikus templom, Szentendre, Luther tér 1.