A tavaszi nagysikerű bemutató után újra látható az Urbán Legendák – A tartozás c. előadás a Jókai tértől a Nyugatiig.

A nemzetközi együttműködésben készült produkció a színházi térből kilépve a városba invitálja a nézőket. A darab alapjául szolgáló írás Fehér Renátó novellája, amely eredetileg a Budapest Nagyregény Terézvárosi fejezeteként jelent meg. A Nagyregény szerkesztője, Tasnádi István írt belőle darabot a Kolibri Színház számára, ahol aztán Vidovszky György rendezővel közösen találták ki a „díszletet,” azaz a helyszíneket, ahol a történet bemutatásra kerül. Az előadás a PlayOn! európai uniós együttműködés támogatásával jött létre, és a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében volt látható, október 10. és 26. között azonban újra műsorra tűzi a Kolibri Színház.

Az előadás egyik főszereplőjével, Csernák Norberttel Kalmár András beszélgetett.

A Liszt ünnep nyitókoncertje után Amszterdamban és Brüsszelben is megszólal az oratórium a Nemzeti Filharmonikusok előadásában.
A ritkán hallható monumentális művet először október 9-én mutatják be a MÜPÁ-ban, ahonnan élőben is streamelik a koncertet, aztán október 12-én az amszterdami Concertgebouw legendás ZaterdagMatinee sorozatában kerül bemutatásra. Október 13-án, az Európai Unió Tanácsa magyar elnökségének kísérőprogramjaként Brüsszelben csendül fel az oratórium, mindhárom előadás címszerepében Gabriela Scherert, a kiváló svájci drámai szoprán hallhatjuk. A művet vezénylő Vashegyi Györggyel, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatójával Kalmár András beszélgetett. Az interjúban szó esett a Nemzeti Filharmonikusok ezévi operabemutatóiról is.

Dániel András nagysikerű karakterei, az elhagyatott réten egy kupacban élő, és folyamatosan különös kalandokba keveredő kuflik ezúttal a Budapest Bábszínház Nagyszínpadán találnak új közönségükre. Ellinger Edina rendezése, a Mindenki legyen kufli! azért is különleges, mert az előadás folyamán az Artisjus-díjas Cseri Hanna és a varázsgombák zenekara kuflistás slágerekkel szórakoztatja a 3+os korosztályt. 

Ellinger Edinával, az előadás rendezőjével és a Budapest Bábszínház igazgatójával az évad többi bemutatójáról, A szomjas trollról, a Hamupipőkéről, a Szikszai Rémusz jegyezte ifjúsági előadásról, a Peer Gyntről és a Kár, hogy anyádat nem hoztuk el! c. vásári bábrevűről is beszélgetett Kalmár András.

Az október 7-i Őszi Irodalmi Gála kapcsán a hamarosan 75. évét betöltő Lezsák Sándorral beszélgettünk.

A Pesti Vigadóban hagyományosan megrendezésre kerülő Őszi Irodalmi Gála, amely az MMA Irodalmi Tagozatának szervezésében valósul meg, idén is számos klasszikus és kortárs író-költő munkáit hozza a nagyközönség elé, Mezey Katalin szerkesztésében.

A Gálán szereplő művek alkotóihoz hasonlóan Lezsák Sándor is jubilál, október végén tölti be a 75. életévét a József Attila-díjas költő. Az évforduló és a rendezvény kapcsán Kalmár András kérdezte a művész-politikust.

Veszprém és környéke már Sarolt – Szent István édesanyja – idején királynéi birtok volt, a település pedig Gizella, Szent István hitvese idejében különösen nagy jelentőségűvé vált. Ő kezdeményezte 1030. körül a Szent Mihály-főszékesegyház építését és a hagyomány szerint azt a miseruhát, amely a Veszprém-völgyi apácáknál készült és amelyből később királyi palást lett, Gizella sajátkezűleg hímezte.

Az ő nevét viselő különös kápolna viszont csak a 13. században készült el, de ezt Koller Ignác, a barokk kor egyik kiemelkedő püspöke a 18. században még nem tudhatta, és mivel a falakon bizánci stílusú freskókat fedezett fel, joggal hihette, hogy a királyné magánkápolnájára bukkant. Így a tervezett bontás helyett a tiszteletére felújíttatta, ezzel jelentősen hozzájárulva a veszprémi Gizella-kultusz megerősödéséhez. A különleges épületet bár Gizella nem látogathatta, de valószínűsíthető, hogy utódai, királyok és királynék magánkápolnájául szolgált. Az épületet jövő nyáron nyitják meg a nagyközönség előtt.

A kápolna és környéke azonban még ezernyi titkot őriz és mivel egy temető is része volt a várnak, így a régészek még számtalan izgalmas lelettel egészíthetik ki Veszprém történelmének egyre teljesebb képet adó mozaikját.

Hegyi Dóra régésszel, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának munkatársával Kalmár András beszélgetett.

Veszprém és környéke már Sarolt – Szent István édesanyja – idején királynéi birtok volt, a település pedig Gizella, Szent István hitvese idejében különösen nagy jelentőségűvé vált. Ő kezdeményezte 1030. körül a Szent Mihály-főszékesegyház építését és a hagyomány szerint azt a miseruhát, amely a Veszprém-völgyi apácáknál készült és amelyből később királyi palást lett, Gizella sajátkezűleg hímezte.

Az ő nevét viselő különös kápolna viszont csak a 13. században készült el, de ezt Koller Ignác, a barokk kor egyik kiemelkedő püspöke a 18. században még nem tudhatta, és mivel a falakon bizánci stílusú freskókat fedezett fel, joggal hihette, hogy a királyné magánkápolnájára bukkant. Így a tervezett bontás helyett a tiszteletére felújíttatta, ezzel jelentősen hozzájárulva a veszprémi Gizella-kultusz megerősödéséhez. A különleges épületet bár Gizella nem látogathatta, de valószínűsíthető, hogy utódai, királyok és királynék magánkápolnájául szolgált. Az épületet jövő nyáron nyitják meg a nagyközönség előtt.

A kápolna és környéke azonban még ezernyi titkot őriz és mivel egy temető is része volt a várnak, így a régészek még számtalan izgalmas lelettel egészíthetik ki Veszprém történelmének egyre teljesebb képet adó mozaikját.

Dr. Nagy Veronikával, a Gizella Múzeum igazgatójával Kalmár András beszélgetett.

Dubóczky Gergely, a Szegedi Szimfonikusok művészeti vezetője nem tart attól, hogy nem sikerül bevonzani a fiatalokat a koncertjeikre.

A 43 éves karmester mesélt az elkövetkező évad legfontosabb előadásairól, az évadnyitó Mahler-szimfóniáról, a Vivaldi/Piazzolla Négy évszakról, a bécsi klasszikusokról és a halottak napjához kapcsolódó Dvořák Stabat Mater-ről. Ez utóbbihoz Esterházy Péter olyan szöveget írt, amelytől ő maga is megrendült, de az előadást még Nádler István festményei is kiegészítik. A beszélgetésben természetesen szó esett a zenekar hosszú távú terveiről és páratlan népszerűségéről, az évad szólistáiról, és a Budapest Sound Collective Haydn-sorozatáról is.

Dubóczky Gergellyel Kalmár András beszélgetett.

Mit hozhat számunkra a jövő? Ősidők óta ez az emberiség egyik legégetőbb kérdése.
A Nemzeti Táncszínház nagytermében október 16-án látható először Tókos Attila koreográfiája, az Orákulum, amely a Budapest Táncszínház művészeivel fúzióban készült. A darab ötvözi az ősi táncok erejét és a kortárs művészet dinamizmusát, segítségükkel elrepít minket egy olyan világba, ahol minden mozdulat a jövő rejtelmeit tárja fel. 

Sámánok, táltosok, jósok, orákulumok – mind természetfeletti erőkkel felruházott lények, akiket különleges feladatokra választanak ki. A jövőt fürkésző kérdések az emberi közösségek örök talányai. Az ember újra és újra kapaszkodókat keres, visszanyúl az ősi tanokhoz, melyek pozitív megerősítést adhatnak: közösségi erő, rítusok, szakralitás, hagyományok. Ám a világ és az emberi társadalom szélsőségei mindig elérik, hogy ezek a kultúrák és törekvések elhalványuljanak. Gondolatébresztő előadás tárul elénk, mely provokatív kérdéseket tesz fel a jövőről, és arról, hogy hogyan formálhatjuk azt. 
A darab megszületését Máté Imre Yotengrit c. műve inspirálta

Tókos Attilával Kalmár András beszélgetett.

Október 1-én mai magyar szerzők művei szólalnak meg kiváló muzsikusok előadásában a Pesti Vigadóban. Egy kortárs zenei koncert izgalmas megmérettetés a szerzőknek, kihívás az előadóknak és élmény a hallgatónak. Bár a kortárszene szótól sokan összerezzennek, érdemes megismerni korunk magyar zeneszerzőit is, nem mindig csak a régi nagy neveket felemlegetni. Ebben segít az MMA Zeneművészeti Tagozata, akik rendszeresen szerveznek olyan hangversenyeket a Pesti Vigadóban, ahol mai szerzők művei szólalhatnak meg. Legutóbb a dalműfaj képviselőinek rendeztek koncertet, amelynek apropója a Presser Gábor által megálmodott Magyar Dal Napja volt, október 1-én, a zene világnapján pedig a kamarazenei műveket helyezik fókuszba.

Dubrovay Lászlóval, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas  zeneszerzővel, az est programjának szerkesztőjével Kalmár András beszélgetett.

A bányában sínylődő rabokra még sokan emlékeznek, de történetük hiányzik a történelemkönyvekből.
A magyarországi kényszermunkatáborok bezárásának 70. évfordulója alkalmából nyílt meg a Bazalt. A felejtés rétegei  c. kiállítás a Blinken OSA Archivumban. A kiállítást megelőző kutatás felszínre hozta a töredékes forrásokat, interjúk készültek a még élő badacsonyi bazaltbányászokkal és a történet feltárása iránt elkötelezett új generáció tagjaival. A tárlat megkísérli rekonstruálni a munkatábor működését, emberi viszonyait, de egyúttal a felejtés mechanizmusait és az emlékezés hiányát is. 
A kiállítás kurátorával, Székely Ivánnal Kalmár András beszélgetett.