Bartók nyomába erednek a fiatalok, hogy végül mindannyian rátaláljunk közös gyökereinkre.

Hamarosan érkezik a Bartók nyomában című dramatizált dokumentumfilm, amely a zeneszerző 1936-os törökországi gyűjtőútját mutatja be. Ám nemcsak a Bartók kalandjait követhetjük nyomon Porogi Ádám nagyszerű alakításában, de Török Tilla népzenész és szerelme, a valóban török Erdincs is elindul az anatóliai úton, hogy ősi dallamokat gyűjtsenek. Míg Bartók közös török-magyar zenei gyökereket talál, addig a szerelmesek is elmerülnek egymás kultúrájában. A filmben nincsenek dialógok, ugyanakkor a Bartók által rögzített, eredeti dalokat hallhatjuk a szereplőktől.

A különleges mozgókép rendezője Kázsmér Kálmán, producere Farkas Csaba, aki a a film hátteréről és a forgatás titkairól Kalmár Andrásnak.

Lenyűgöző szépségű képzőművészeti köntösbe bujtatott klasszikus irodalmat nyújt az új képregénysorozat.

A Troubadour Books képregény-szekciójában voltaképpen irodalmi háttérre építkező képzőművészeti albumok jelennek meg. Az Állatfarm a brazil Odyr akrilfestményeivel meséli el Orwell paraboláját, Goldingnak a gyermeki kegyetlenségről szóló alapművét, a Legyek urát pedig a holland Aimée de Jongh illusztrálta lélegzetelállítóan szép színes képekkel. De megjelent egy Nick Cave album is, fekete-fehér tusrajzokkal, amely a művész életének valós, és műveinek fikciós karaktereit vegyíti, és egy Csernobilról szóló füzet is napvilágot látott, amely stílszerűen az 50-es évek grafikai eszköztárát hívja segítségül ahhoz, hogy az illusztrációkon keresztül átélhetővé váljon a rettenetes atomkatasztrófa. 

Disztópiák, totalitárius hatalmak, toxikus társadalmi berendezkedések – talán nem véletlenül választják ezeket a témákat korunk képregény-művészei. De hol vannak a hazai illusztrátorok és a magyar klasszikusok? Lesz-e valaha magyar képregény a nemzetközi felhozatalban? És mi kell ahhoz, hogy valaki állóképekké tudjon transzponálni egy irodalmi művet?

Hegedűs Márton képzőművésszel, a Troubadour Books képregény-szekciójának vezetőjével Kalmár András beszélgetett.

Elment Kiss Ferenc, hangépítész, világzenész, költő és zeneszerző. Barátja és tanítványa, Novák Péter mesélt a művészhez fűződő barátságáról, a Kissferis világszemléletről, a dalokról és a mindent összekötő Kárpát-medencei kulturális hagyatékról. A beszélgetőtárs Kalmár András volt. 

16. alkalommal rendezik meg a Budavári Bach Fesztivált október 27-től, a Bécsi kapu téri evangélikus templomban.

Idén is a műfaj legjobb nemzetközi előadói sereglenek a Budavári evangélikus templomba, hogy különleges műsor  keretében mutassák be az egyházzene gazdagságát Magyarország legnagyobb barokk orgonáján.

Bán István orgonaművész, a fesztivál alapítója olyan muzsikusokat lát vendégül, mint Vincent Dubois, a párizsi Notre Dame orgonistája, vagy Ruben J. Sturm, a Kölni Dóm orgonaművésze, de itt lesz Rien Donkersloot a hollandiai Amersfoortból, Bart Jakobs Brüsszelből, a Musica Vivax Wien zenekar Bécsből, de természetesen rengeteg kiváló hazai művész is fellép a fesztiválon.

A sorozatot „Reménység vasárnapján” november 17-én az egyházzenei irodalom egyik legszebb műve, Brahms Requiemje zárja.

Bán István fesztiváligazgatóval Kalmár András beszélgetett.

Az Amerikába kitántorgott generációk történeteit és dalait gyűjtötte össze Szabó Tibor a Pesti Vigadóban október 27-én látható előadásban.

Egy legendás nagyapa, és még legendásabb, amerikai barátja állnak a szombathelyi Weöres Sándor Színház Pesti Vigadóbeli vendégjátékának középpontjában. Ez a barát nem más, mint Frank Sinatra. Egy életút bukdácsol, száguld, ballag végig a múlt századon. Világégések, nemzeti tragédiák és családi örömök, bánatok bomlanak ki a nagyapa - hol hihető, hol hihetetlen - történeteiből. Közelmúltunk történelme sok szempontból még érzékeny téma lehet, de a világ nagy dolgaival foglalkozni csak empátiával, megértéssel és némi humorral érdemes.

Szabó Tibor formálja meg a főhőst, Sinatra-dalokkal és más, a korszakra jellemző zenékkel kalauzolva minket végig Sinatra barátjának élettörténetén. Az előadásról, és a Weöres Sándor Színház közelgő bemutatóiról is szó esett a Trend FM 94.2-n futó Kapcsolódjunk! c. műsorban, a beszélgetőtárs Kalmár András volt.

Az 50-es éveket és az azt követő időszakot idézi fel az Eötvös10 és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára október 23-án.

A családi programokon bárki ingyenesen résztvehet, de a legizgalmasabb feladatok, játékok, a 14 éven felüli korosztályt célozzák meg. Lesz szabadulószoba és filmes totó, ahol meg lehet tippelni melyik mozgóképre milyen sors várt, de ugyanígy ismerhetjük meg a disszidálást, és annak módozatait, a korszak szókincsét, de természetesen a reflektorfény elsősorban a forradalom ismert és névtelen hőseire vetül.

A rendezvény részleteiről Szekér Nóra, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója mesélt Kalmár Andrásnak. További részletek a programokról itt olvashatók.

Zseniális születésnapokra készül a St.Efrem a BMC-ben, október 22-én Liszt Ferencet ünneplik, de nem csak őt. 

– Mester, Ön sörivókból félisteneket kíván kreálni ezekkel a művekkel? – kérdezte Lisztet némi szarkazmussal a lipcsei kiadója, amikor a zseniális komponista elküldte neki a Tizenkét férfikar című kórusciklusát. Azzal ne törődjön, csak jelentesse meg – válaszolta Liszt, aki élete végéig sokat és szívesen komponált férfikarokat, illetve férfikart is szerepeltető szimfonikus és kamaraműveket. Stílusa erősen hatott a fiatal Bartókra, és a mai, kortárs művekben is érezhető a liszti örökség. A St.Efrem műsora az eredeti kompozíciók mellett ezeket a reflexiókat, átdolgozásokat mutatja be, nem mellőzve a zongorát, és a kortárs műveket sem. 

Bubnó Tamással, a St.Efrem Férfikar alapítójával Kalmár András beszélgetett.

November 6-án a MÜPA-ban mutatja be Magyarországon először a fiatalon elhunyt zseni, Vincenzo Bellini A Kalóz c. operáját a Nemzeti Filharmonikusok és a Nemzeti Énekkar. Belliniről, a bel canto operák titkairól és a szicíliai Bellini-kultuszról  Dinyés Dániel karmester mesélt Kalmár Andrásnak. 

November 6-án a MÜPA-ban mutatja be Magyarországon először a fiatalon elhunyt zseni, Vincenzo Bellini A Kalóz c. operáját a Nemzeti Filharmonikusok és a Nemzeti Énekkar. Belliniről, a bel canto operák titkairól és a szicíliai Bellini-kultuszról  Dinnyés Dániel karmester mesélt Kalmár Andrásnak. 

Október 17-én Bukta Imre, Gergye Krisztián, Stravinsky és egy lenyűgöző performansz vár a Nemzeti Táncszínházban.

Átjárók címmel a képzőművészet és a tánc párhuzamosságait kutató performansz- és beszélgetés-sorozat indul a Nemzeti Táncszínházban, amelynek első vendégei Bukta Imre Kossuth-díjas festőművész és a GODOT Galéria vezetője, Kozák Gábor lesznek. A hívószó a hétköznapi mágia lesz, amelyre Igor Stravinsky Tavaszi Áldozatát és a Bukta-festmények karaktereit hozza válaszul az előadás, sok humorral fűszerezve.

A házigazdával, Gergye Krisztián táncművésszel Kalmár András beszélgetett.