Az elmúlt két év legjobb kísérleti fotói láthatóak a Pesti Vigadó a A KERT/ész című kiállításán. 

Negyvennyolc éve nyílt meg az első Esztergomi Fotográfiai Biennálé kiállítása, amely azóta is egyedülálló módon a kísérleti és kreatív fotográfusok állandó fóruma. Az idei pályázati kiállítás témája és hívószava a KERT/ész volt, utalva az idén 130 éve született André Kertészre is.

A páratlan fotóanyag most a Pesti Vigadóban látható, egészen február 19-ig.

A Zsűri elnökével, Korniss Péterrel, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett fotográfussal Kalmár András beszélgetett.

Különleges kiállítás nyílt a Pesti Vigadóban: a Vadász építészdinasztia történetét és munkáit láthatjuk február 16-ig. 

A Vadásztársaság címet viselő tárlat nem csak az idén 60. születésnapját ünneplő Vadász Bence, de édesapja, az idén elhunyt legendás Vadász György, valamint a dédapa, az 1900-ban született Vadász Mihály munkáit is be mutatja. A ma már négygenerációs építészcsalád olyan emblematikus alkotásokat, középületek és lakóházakat hozott létre, amelyek mára már meghatározó elemei városképünknek. A kiállítás kurátora Dénes Eszter, aki maga is építész, és főkurátorként jegyezte az idei Építészeti Nemzeti Szalont a Műcsarnokban. A kiállítást egyedi tárlatvezetések, kerekasztal-beszélgetések és egyéni rendezvények kísérik.  

Vadász Bencével Kalmár András beszélgetett.

December 28-án a Kongresszusi Központban lép fel az énekesnő, most páros belépőt nyerhetsz, ha velünk játszol!
A sodró hangulatú, színes, hol vidám-pörgős, hol éteri-elragadó koncert igazi ünnepi hangulatot ígér, egy csipetnyi bulival fűszerezve. Ahogy egy jó ünnepi összejövetelhez illik, Zséda koncertjén is lesznek vendégek, az elmúlt évtizedek meghatározó pályatársai, barátok, zenésztársak lesznek ott a Kongresszusi Központban, hogy együtt ünnepeljenek Zsédával.

A kulisszatitkokról Kalmár Andrással beszélgetett az énekesnő, a játék részletei itt érhetők el.

Weiner Sennyey Tibor Ugar című kötete a napokbanjelenik meg.

Az elmúlt tíz évben keletkezett versek az anya elvesztéséről és az azt követő gyászról, külső és belső utazásokról, járványról és háborúról, kertről és erdőről, állatokról és növényekről, tengerről és hegyekről, a hazáról és az otthonról, a bolygó kríziséről és a méhek szeretetéről, Isten és ember viszonyáról, de különösen a külső és belső ugar feltöréséről, megműveléséről és az állandó változásról szólnak. A kötetről Kalmár András beszélgetett a koltővel.

A 70-es években a légitársaság flottájának 40%-a odaveszett, volt ahol a legénység sem élte túl a katasztrófát.

Ilyen volt az 1975-ös bejrúti tragédia, a világ egyetlen olyan légiszerencsétlensége, amelyet nem követett hivatalos vizsgálat. Odze György menyasszonya is a gépen volt, az író-műfordító, korábbi diplomata negyven éven keresztül nyomozott, hogy kiderítse, mi állt a katasztrófa hátterében. Reptéri dolgozóként számos részletet megtudott, aztán diplomáciai útjai során belenézhetett olyan aktákba, amelyek tartalmát sosem hozták nyilvánosságra. Erről, és a Malév összeomlásáról, valamint a dicsőséges 80-as évek repüléseiről és reptéri kalandjairól is mesél majd január 25-én, az FMH-ban megrendezésre kerülő előadásán, de néhány fontos részletet már most elárult Kalmár Andrásnak.

Terézváros ingyenes adventi kavalkáddal várja az ünnepi hangulatra vágyókat december 15-én.

Budapest egyik legkedvesebb adventi vására reggel 10 órától este 10-ig kínál passzív és aktív szórakozást kicsiknek nagyoknak egyaránt. A Pici szív zenekarral, Grecsó Krisztián és a Csík Zenekar három tagjának koncertjével indul a nap, aztán 11-től Tudja a manó címmel láthatjuk Kovács Judit bábelőadását. A déli harangszó már a Pesterzsébeti Művészeti Stúdió Hip-Hop Mikulásainak bemutatóját és tánctanításának kezdetét jelzi, 3-tól pedig a Taurin Cirkusz tűzzsonglőrivel melegíthetjük fel elgémberedett tagjainkat. 16.00-től Swim Swim Naked koncerten örömködhetünk, 17.00-tól Torres Daninak csápolhatunk, 19.00-tól pedig Farkas Gábor Gábriel és Koós Réka „Fehér karácsony” című koncertjén adhatjuk át magunkat a karácsony szellemének.  

A részletekről Fülöp-Lehoczky Rella mesélt Kalmár Andrásnak 2024. december 4-én.

A Kolibri Színházban Török Ágnes és Szívós Károly adja elő a Nyúl és Medve történetét, amelyben természetesen szerepet kap a Farkas is. 

Julian Gough nagysikerű mesekönyvét alkalmazta színpadra a Kolibri két kiváló művésze, kicsit magukra szabva a történetet, amelyben a nagyszülők egy bábelőadásra készülnek az unokák számára. A fergeteges játékhoz Darvas Benedek komponált zenét, a darab igazi élmény a 4-7 éveseknek, akár ismerik a könyvet, akár nem. Legközelebb január 23-24-25-én játsszák az előadást a Kolibri Színházban.

Szívós Károllyal, a darab rendezőjével és egyik főszereplőjével Kalmár András beszélgetett. 

Az idei év eleji nagysikerű Big Band koncert után 2025-öt is újévi koncerttel indítja az együttes, január 5-én az Erkel Színházban lép fel Bornai Tibor, Laár András, Márton András és II. Lengyelfi Miklós.
Márton Andrással Kalmár András beszélgetett.

A Fazekas család – nomen est omen – fazekasmesterek, már több mint 300 éve. Az általuk készített nádudvari cserepek legendásak, sőt, a történelem alakulásában is fontos szerepet játszottak. A török szultán isztambuli háreméből egy fekete csalikorsó mentette meg a nádudvari főbíró szép lányát, mivel csak olyan edényért engedte szabadon a váradi pasa, amelyikben borrá változik a víz is. Fazekasék elkészítették a kétfenekű csalikorsót, amelyikben egyszerre lehetett bort és vizet tartani, s ezt vitték el a pasának váltságdíj fejében.

A Pesti Vigadóban a 80 éves Fazekas Lajos tiszteletére rendeztek az életművéből kiállítást. A kurátorral, a keramikus Kósa Klárával Kalmár András beszélgetett.

Rajkai Zoltán személyes vallomása egy DJ pult mögül hangzik el december 15-én a Pesti Vigadóban.
Az előadás hitről, bizonyságtételről és a kultúránk alapkövének számító harminc évszázados tízparancsolatról szól, a szöveget személyes élményekből, történetekből, bibliai idézetekből, valamint Cseri Kálmán református lelkipásztor köteteiből állította össze a színművész. A háttérben a világhírű grafikus, animációs filmrendező, Cakó Ferenc homokanimációi láthatóak, amelyeket kifejezetten ehhez az előadáshoz készített.