A Kolibri Színházban Török Ágnes és Szívós Károly adja elő a Nyúl és Medve történetét, amelyben természetesen szerepet kap a Farkas is. 

Julian Gough nagysikerű mesekönyvét alkalmazta színpadra a Kolibri két kiváló művésze, kicsit magukra szabva a történetet, amelyben a nagyszülők egy bábelőadásra készülnek az unokák számára. A fergeteges játékhoz Darvas Benedek komponált zenét, a darab igazi élmény a 4-7 éveseknek, akár ismerik a könyvet, akár nem. Legközelebb január 23-24-25-én játsszák az előadást a Kolibri Színházban.

Szívós Károllyal, a darab rendezőjével és egyik főszereplőjével Kalmár András beszélgetett. 

Az idei év eleji nagysikerű Big Band koncert után 2025-öt is újévi koncerttel indítja az együttes, január 5-én az Erkel Színházban lép fel Bornai Tibor, Laár András, Márton András és II. Lengyelfi Miklós.
Márton Andrással Kalmár András beszélgetett.

A Fazekas család – nomen est omen – fazekasmesterek, már több mint 300 éve. Az általuk készített nádudvari cserepek legendásak, sőt, a történelem alakulásában is fontos szerepet játszottak. A török szultán isztambuli háreméből egy fekete csalikorsó mentette meg a nádudvari főbíró szép lányát, mivel csak olyan edényért engedte szabadon a váradi pasa, amelyikben borrá változik a víz is. Fazekasék elkészítették a kétfenekű csalikorsót, amelyikben egyszerre lehetett bort és vizet tartani, s ezt vitték el a pasának váltságdíj fejében.

A Pesti Vigadóban a 80 éves Fazekas Lajos tiszteletére rendeztek az életművéből kiállítást. A kurátorral, a keramikus Kósa Klárával Kalmár András beszélgetett.

Rajkai Zoltán személyes vallomása egy DJ pult mögül hangzik el december 15-én a Pesti Vigadóban.
Az előadás hitről, bizonyságtételről és a kultúránk alapkövének számító harminc évszázados tízparancsolatról szól, a szöveget személyes élményekből, történetekből, bibliai idézetekből, valamint Cseri Kálmán református lelkipásztor köteteiből állította össze a színművész. A háttérben a világhírű grafikus, animációs filmrendező, Cakó Ferenc homokanimációi láthatóak, amelyeket kifejezetten ehhez az előadáshoz készített.

Németh József „Csuri” lett az év zenekari művésze a Nemzeti Filharmonikusoknál, ahol több mint 40 éve klarinétozik.  A művész még a Nemzeti Filharmonikusok elődjénél, az Állami Hangversenyzenekarnál kezdett, Ferencsik János alatt. Az elmúlt évtizedekben a világ megannyi jelentős színpadán koncertezett fantasztikus karmesterekkel, szólistákkal, de a legfontosabbnak zseniális kollégáit tartja, akik közül sokakkal ma is együtt dolgozik. Az elismerés jó apropó volt arra, hogy felidézzük a múltat, elemezzük a jelent, és kiderítsük, honnan is ered a „Csuri” becenév.

A klarinétművésszel Kalmár András beszélgetett.

Az Arany Rajzszög a hazai tervezőgrafikusok ünnepe, most a Pesti Vigadóban csodálhatjuk meg az idei felhozatalt.

Immár 22. alkalommal rendezik meg az Arany Rajzszög pályázatot és kiállítást, ami a szakma egyik legjelentősebb éves eseménye. A csoportos tárlat most először kap helyet a Pesti Vigadó patinás falai között. 

Az rendezvény csúcspontjaként december 3-án, 18 órakor adják át az Arany Rajzszög díjakat, amely a legkomolyabb hazai szakmai elismerés. A kiállításon több mint ezer pályamunka közül kiválasztott közel 400 tabló kerül bemutatásra, ami igazán impozáns látványt nyújt, és kiemelkedőnek számít a tervezőgrafikai tárlatok világában.

A rendelőintézetbe igyekvők, vagy a misére érkezők, az iskolások, a kutyasétáltatók és a futók nagy része nem is sejti, mi történt itt 80 évvel ezelőtt.

Váradi Zsófia arra vállalkozott, hogy elmeséljen egy régi kert által ihletett történetet, amelyben két család kapja a főszerepet: a Sztehlo-Árkay és a Preisich család – mindketten a Városmajor utcában laktak, egymással szomszédos házakban. Az Árkay-házhoz tartozott ez a bizonyos kert, ebben próbálta túlélni Budapest ostromát, és az azt megelőző borzalmakat a két család, először együtt, később aztán a gyerekek, egyedül.

A Lili és Rut nem csak személyes emlékezés, nem csak egy család történetének szelete, nem a túlélés történeteinek feldolgozása. Lili és Rut története inkább üzenet.

Váradi Zsófiával Kalmár András beszélgetett.

Mitől válik sokoldalúvá egy bábos? Minden technikát tudni a kell, vagy elég, ha csak a marionetthez vagy a kesztyűsbábokhoz ért? Hol jobb játszani, a paraván mögött vagy előtt? Hogyan ítéli meg a szakma és a nagyközönség a bábszínészeket?  És mit szólnak ehhez a pályakezdő fiatalok?

Ács Norbert a diploma megszerzése óta a Budapest Bábszínház művésze, jelenleg a kicsiknek szóló Kuflikban, a kamaszokat lázba hozó Krabatban és a felnőtteknek szóló, kortárs írók műveiből összeállított Dekameron 2023-ban is láthatjuk, emellett az SZFE tanára, DLA fokozatot szerzett színháztudományból. A műfaj rejtelmeiről Kalmár Andrásnak mesélt a Trend FM 94.2-n futó Kapcsolódjunk! c. műsorban 2024. november 20-án:

December 1-én a Nemzeti Táncszínházban Kulcsár Noémi és a GG Tánc Eger művészei újratöltik Shakespeare-t.
Shakespeare egyik legismertebb vígjátékában, az Ahogy tetszikben egymás ellen fordulnak testvérek, fiatalok szerelmesek lesznek egymásba, nevetnek és sírnak, álalakba bújnak, elvesztik, majd újra megtalálják egymást, és felbukkan egy szomorú bohóc is, akinek mindenkiről megvan a véleménye. Ezt a klasszikus történetet dolgozza fel a tánc nyelvén a Harangozó-díjas Kulcsár Noémi, aki sajátos groteszk és abszurd humorával keres mai megfelelőket Shakespeare különc figuráinak, miközben a GG Tánc Eger táncosainak segítségével színpadra állítja a klasszikus komédiát, amelyben „színház az egész világ!”

November 28-án és december 15-én is látható a legendás Hermész a Nemzeti Táncszínházban.
Hermész hízeleg, gúnyol, nyargal, szemlélődik, üldöz, menekül, vívódik, győz és veszít, árul és elárul, csábít, elhagy. A TranzDanz egy éve debütált produkciójában –  amely azóta is hatalmas sikerrel megy a Nemzeti Táncszínházban, sőt, az Ördögkatlan Fesztiválon, a szabad ég alatt is bemutatták – Tókos Attila frenetikus szólótánccal meséli el az európai kultúra teljes történetét a folyton tabukat döntögető, elbűvölő és arrogáns szélhámos szemszögéből.

Hogy hogyan folytatódik Hermész története, milyen új előadásra készül a TranzDanz, és felekerül-e a produkció a nemzetközi palettára, arról Kovács-Gerzson-Péter rendező-koreográfus mesélt Kalmár Andrásnak.