Az Irie Maffia idén ünnepli 20 éves fennállását, melyet egy hatalmas koncerttel tesznek emlékezetessé 2025. március 15-én, az MVM Dome-ban. Az esemény azért is lesz még különleges, mert a zenekar, éppen 20 évvel azelőtt, 2005. március 15-én adta első koncertjét. Az este egy igazi nagy ünnep lesz!

Az Irie Maffia szupergroup Magyarország legszínesebb egyéniségeiből tevődik össze. A frontemberek között megtaláljuk a ghánai származású Senát, aki a pápa látogatására rendezett előadásban Máriát személyesítette meg, de szerepelt az István a király rockopera felújított változatában, és duetteket énekelt Presser Gábor telt házas Aréna koncertjén. Columbo érces hangja a Brains zenekarból is ismerős lehet, MC Busa a Zuboly zenekarral, a karibi származású MC Kemon pedig a Random Trip formációval külön-külön is bejárták hazánk szinte összes színpadát.

Az együttes különlegessége az zenei sokszínűségükben rejlik, számos rádióslágerrel a hátuk mögött, bármilyen környezetben, a közönség életkorától függetlenül képesek hatalmas hangulatú koncertet adni. A fesztiválok nagyszínpadjaitól kezdve a kisebb klubokig mindenhol megfordulnak, igazi karibi hangulatot varázsolva a színpadra.

Ősztől stúdióba vonultak, és a jubileum jegyében számos új dallal is készülnek. Az év csúcspontja 2025. március 15-én, az MVM Dome-ban lesz, ahol nem is egy koncerttel, hanem sokkal inkább egy zenés-színházi előadáshoz hasonló show-val idézik meg az elmúlt 20 évük történéseit.

Az este különleges vendége a Pannonia Allstars Ska Orchestra.

A méhek istene. Egy ember. Egy hírhedt ember. Egy mindenki által közismert személy, ahogy eddig még senki sem látta, és ahogy még senki nem gondolt rá. 

Kiss Márton a hazai élet egyik legsokoldalúbb alakja, játszik, ír rendez. A 2019 decemberében bemutatott A méhek istene c. darabja, amelyet rendezőként és szerzőként is jegyez, azóta is nagy sikerrel megy a Kolibri színpadán. A történet középpontjában egy háromfős család áll: apa, anya és fiuk összetett, szövevényes lélektani viszonya. Az előadás célközönsége alapvetően a 13-18 éves korosztály, de rajtuk keresztül közvetve megszólítják a tizenéveseket tanító pedagógusok és a szülők generációját is. Mindezt játékosan, humorosan, de komolyan véve a témát, a történetet, és a történelmet. 

Kiss Mártonnal Kalmár András beszélgetett.

Február 6-án a Pulcinella, 19-én pedig a Liliom látható a Nemzeti Táncszínházban. 

Pulcinella, akit Stravinsky húzott elő a Commedia dell 'arte vásári komédiáiból, és Liliom, a körhintás, akit Molnár Ferenc egészen a Broadwayig repített – mindketten a női szívek fókuszában vannak, és bár más tanulságokkal szolgál történetük, mégis számos közös vonás fedezhető fel bennük. Talán nem véletlen, hogy mindkét előadást a Feledi Projekt jegyzi, mindkét történetet a kortárs tánc nyelvén fogalmazta újra Feledi János.

Az előadások műhelytitkairól Kalmár Andrásnak mesélt a rendező-koreográfus.

„Teri a házban” a címe annak az eseménykavalkádnak, amit Terézváros ikonikus művelődési központja, az Eötvös10 rendez meg minden tavasszal, a nőket helyezve fókuszba, kitágítva ezzel a március 8-i nemzetközi nőnap kereteit. Az Orlai produkció Pálos Hanna főszereplésével hozza el Halász Rita drámáját, a Mély levegőt március 2-án, a Cser kiadó nőirodalmi estje és könyvbemutatója Kemény Zsófi, Tóth-Zsiga Borbála és Vizler-Nyirádi Luca részvételével, valamint Szabó Imola Julianna moderálásával pedig március 5-én lesz. A nemzetközi nőnapon, március 8-án Kiss Eszter és Tóth Evelin zenés irodalmi estje látható, a színész-irodalomkutató és a világzenei előadó a magyar irodalom női költőit idézik meg korokon és stílusokon át. A mustra az 1600-as évektől máig, a barokk költészettől az avantgárdig, Petrőczy Kata Szidóniától, Kali Ágnesig tart. A verseken és dalokon kívül élettörténetekről is hallhatunk, valamint magyarázatot kaphatunk arra, miért nem voltak láthatóak a nők az irodalmi kánonban valaha, és miért nehezebb a dolguk bizonyos szempontból ma is. 

A programok hátteréről, és a teljes márciusi kínálatról Szebeni Dóra, az Eötvös10 vezérigazgatója mesélt Kalmár Andrásnak.

Kéringer László és Borbély László március 9-i koncertjén a romantikus dalirodalom legizgalmasabb művei hangzanak el: a műsor gerincét a dalköltők királya, Franz Schubert, és a dalairól méltánytalanul kevéssé ismert Nyikolaj Rimszkij-Korszakov darabjai adják, amelyek mellett Richard Wagner egy ciklusa, illetve Maurice Ravel és Gabriel Fauré személyében két francia szerző művei is elhangzanak. 

Kéringer Lászlóval Kalmár András beszélgetett.

Juhász Gábor nem csak a jazzműfaj világszerte elismert gitárművésze, de Bartók konzisok generációi kerültek ki a kezei alól. Most triójával egy vadonatúj helyszínen, a „jazzszűz” Pesti Vigadóban lép fel február 18-án, ráadásul egy másik konzis oktató, Holló Aurél, az Amadindából és a Presser koncertekről is ismert világszínvonalú ütős is csatlakozik a hármashoz. 

Juhász Gáborral Kalmár András beszélgetett.

Dobri Dániel zenés talk show-jában majdnem minden kérdésre választ kaphatunk.

Az Alba Régia Szimfonikus Zenekar (ARSO) és az Artisjus hívta életre azt az izgalmas és hiánypótló sorozatot, amelynek keretében mai zeneszerzők mesélnek munkájukról, inspirációikról, sőt néha még magánéletükről is. Az esteken természetesen a művek is megszólalnak és a közönség, de még a zenekar is felteheti kérdáseit. A következő alkalom március 14-én, Székesfehérváron az ARSO székházában lesz, valamint március 26-án, a Zeneakadémián.

Az állandó beszélgetőtárssal, műsorvezetővel, az ARSO kortárs művbészeti vezetőjével, Dobri Dániel zeneszerzővel Kalmár András beszélgetett. 

Arculatában és programszerkezetében is megújul a Pesti Vigadó. Lüktető, színes, korszerű és nyitott intézményként éled újjá a patinás épületet, amely amellett hogy a Magyar Művészeti Akadémia székháza, a kezdetektől fogva a tartalmas és értékes kulturális élmények egyik fontos gyűjtőpontja volt. Ezután sem lesz ez másként, azonban szeretnék, ha még több érdeklődőhöz – itt élőkhöz és turistákhoz, fiatalokhoz és idősebbekhez – egyaránt elérne a Vigadó vonósugara, ezért Valentin-napon pezsgős épülettörténeti sétával várják a szerelmeseket, február 18-án pedig indul a Vigadó Jazz. 

A részletekről Nagy Zsombor, a Pesti Vigadó ügyvezető igazgatója és Megyesi Balázs, az intézmény kommunikációs munkatársa mesélt Kalmár Andrásnak.

Hazai fejlesztésű smart eszközökről keveset hallani, ezért volt meglepő, amikor a Tempotent márka betört az okosóra piacra. Katics Péter alapítóval beszélgettünk.

A Tempotent órákkal elsősorban a közösségi médiában találkozhat az ember, megannyi videós tartalom szól a magyar fejlesztésű és formatervezésű óra előnyeiről. Nem véletlenül: a márka megállja a helyét az gigacégek termékeivel szemben is. A verseny azonban egyre élesedik, egyre nagyobb az igény az olyan órák iránt, amelyek nem csak a szokásos egészségügyi szenzorokkal rendelkeznek, de szórakoztatóelektronikai eszközként is funkcionálnak, nemcsak zenék, de videók lejátszására, különböző játékok és alkalmazások futtatására is képesek.

Az okosóra piac kihívásairól, a magyar fejlesztés előnyeiről. és jövőről is mesélt Katics Péter alapító Kalmár Andrásnak.

A Vihar és a Dekameron 2023 után ismét felnőtteknek szóló előadással jelentkezik Szikszai Rémusz a Budapest Bábszínházban. A világirodalom egyik legszebb, ugyanakkor legkülönösebb műve a Peer Gynt, amelyet Ibsen skandináv mesékből, szerelmi történetekből és filozófiai sorskérdésekből gyúrt össze. Peer, a végtelen fantáziával megáldott-megvert fiatalember szerepből szerepbe ugrálva, virtuális világokon átrohanva menekül egész életében az élete elől, a képzelet és valóság folyamatosan egymásba játszó bábszínházi labirintusában. 

Az előadásról Szikszai Rémusz rendező mesélt Kalmár Andrásnak.