Július 16-án, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen nyílik meg  Barcsay Jenő életmű-kiállítása.

Barcsay életműve szorosan összefonódik Képzővel, ezért a művész születésének 125. évfordulóját az Egyetem nagyszabású programsorozattal ünnepli, amelynek legfontosabb eleme a július 16-án nyíló különleges tárlat, amely a művész festményeiből és anatómiai rajzaiból válogat. A kiállítás célja nem a teljes életmű, hanem a főbb alkotói korszakok, témák, motívumok bemutatása, a műfaji sokoldalúság kiemelése. Külön hangsúlyt kapnak a mester kevéssé ismert kései, absztrakt, ún. „fekete korszakának” művei, valamint a máig alapműnek számító Művészeti anatómia (1953) című kötetének eredeti rajzai, amelyért a művész Kossuth-díjat kapott.

A kiállítás egyik fénypontja az az 1964-ben készült, több mint 21 négyzetméteres szénrajz, amely csak nemrég került az intézmény tulajdonába. A hat évtizedig lappangó, restaurált művet a nagyközönség először itt láthatja. A 300 x 730 cm-es, hét nőalakot ábrázoló, kartonra szénnel készített mű a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen máig látható mozaik 1:1-es terve. A mű a Barcsay 125 jubileumi év egyik kiemelkedő felfedezése, az alkotás a mozaikot kivitelező Csákvári Nagy Lajos és felesége, Csókos Varga Györgyi hagyatékából került elő.

Erős Istvánnal, az egyetem rektorával Kalmár András beszélgetett.

Nemes Zsófi és a PR Evolution Dance Company július 18-án egy dramatizált kalandra invitál.

Egy bonyodalmakkal teli kalandos utazásra indulnak szereplőink, ahol nem kerüli el őket a sok félreértés és komikus helyzet, hiszen mindenki másnak hiszi a másikat, mint aki az valójában. Az utazás összezárja a szereplőket egy térbe, ami a kapcsolatok tovább bonyolódását fokozza. A szálakat ki kell bogozni, de hogyan? Szerencsére van egy magánnyomozónk, akinek az a küldetése, hogy felkutasson valakit, aki egy hatalmas vagyont örökölt. De vajon megtalálja-e a keresett személyt? 
Szereplőink a 20-30-as évek stilizált, esszenciális karaktereit jelenítik meg, míg a jelmezek és a díszlet mindezt a mai korba ülteti át, ezzel egy érdekes frissességet és békebeli hangulatot emel át a 21. század világába.

Az előadás a 20. század elejének zenéivel, élő zenekari kísérettel, nosztalgikusan idézi meg az elmúlt évszázad gondtalan, jó érzését. Vidámságot és könnyed szórakozást ad a nézőknek, és feleleveníti, újra élővé teszi a már-már feledésbe merülő értékeket, a múlt század könnyed, szórakoztató hangjaival.

A darab rendező-koreográfusával, Nemes Zsófival Kalmár András beszélgetett.

Az operett 21. században is népszerű műfaj maradt, kárpátokon innen és túl, ezt az a hatalmas érdeklődés is bizonyítja, amely a kolozsvári operett-ünnep iránt immár hetedik éve megmutatkozik. Közép-Kelet Európa egyik leghíresebb barokk épületegyüttesének, a Bánffy Palotának udvarán a műfaj álló- és feltörekvő csillagai szólaltatják meg évről évre a legnagyobb magyar szerzők – Lehár, Huszka és Kálmán Imre – világhírű slágereit. Azonban nem csak örökzöldeket hallhatunk egy virtuóz kamarazenekar és a balettkar kíséretével, de a fellépő művészek egy-egy meglepetéssel is készülnek a július 6-án megrendezésre kerülő rangos eseményre.  

Az est két közreműködőjével, Biró Annával és Bojtos Lucával, a KvintEsszencia Mesteriskola diplomás hallgatóival Kalmár András beszélgetett.

A betlehemi gyerekgyilkosok eredtek Jesua nyomába.

Az evangéliumokban utalást sem találunk arra, mit csinált Jézus (Jesua) tizenhárom és harminc éves kora között. Nógrádi Gábor könyve a kamasz megváltó és a vele élők elképzelt életének néhány napját meséli el. A közelmúltban a 78. életévét betöltött, több mint félszáz kötetet jegyző szerző elnyerte a HUBBY diákzsűrijének díját az Akit keresnek: Jesua c. ifjúsági regényéért. 

Nógrádi Gáborral Kalmár András beszélgetett.

Milyen titkokat rejthet egy olyan lemez, amelyen a seaboard dominál?

Csembalót, Fender basszusgitárt, elektromos gitárokat nagybőgőt és billyentyűket is hallani vélünk a Mozes & Kaltenecker duó legújabb, Sub Rosa c. lemezén, ám valójában egyik hangszer sem szerepel az albumon: valamennyi hangszínt a seaboard nevű hangszer egyik legkifinomultabb szakértőjévé avanzsált Kaltenecker Zsolt hozza létre. A duó ezúttal maga mögött hagyta szokásos hangszereiket (kivéve három dalt, amelyekben Mózes Tamara akusztikus zongorán játszik), és a zenei anyag teljes egészét valós időben rögzítette, utólag hozzáadott sávok nélkül. A dalok stílusa ugyanannyira merít az indie rockból és alternatív popból, mint a kortárs zenéből és a jazzből, az intenzív költészet és a könnyed optimizmussal egyensúlyt tartó sötét líra pedig helyenként egy már-már underground, túlvilági operát idéz.  

Mózes Tamarával és Kaltenecker Zsolttal Kalmár András beszélgetett.

Még el sem kezdődött a nyár, máris itt a napforduló.

Június 21-én, szombaton lesz a leghosszabb a nappal és a legrövidebb az éj, ekkor ünnepelték régen Szent Ivánt, manapság azonban a Múzeumok éjszakája vette át a népszokás helyét. Idén érdemes Martonvásárra fókuszálnunk, ha különleges, megismételhetetlen élményeket keresünk, ugyanis az impozáns Brunszvik-kastélyban található Beethoven múzeum és a lenyűgöző park számos meglepetést tartogat. Ráadásul épp 250 éve annak, hogy megszületett a kastély egykori lakója, Brunszvik Teréz, aki nemcsak Beethovennel ápolt közeli kapcsolatot, de az első hazai óvoda alapítója is volt, és számos világnézeti kérdésben megelőzte a korát. 

A programokról Filinger Zsófia, a Beethoven Múzeum munkatársa mesélt Kalmár Andrásnak. 

Idén is várják a tájra, a művészetekre, és az önmagára is reflektálni képes közönséget.

A jubileumi, 10. Salföldi Dalföld a vissza-, és előretekintésről szól: az új arcok mellett nagyrészt olyan művészek lépnek fel, akik az elmúlt évtizedben visszajáró vendégek voltak a Dalföldön.

Koncertet ad Sebestyén Márta, Dresch Mihály új formációval mutatkozik be, de a Szászcsávási Zenekar és Lakatos Mónika is ott lesz a fellépők között.

Rosonczy-Kovács Mihály művészeti vezetővel Kalmár András beszélgetett.

Részletes programok itt.

Négy bemutató négy korosztály: nagy dobásra készül a Bábszínház

A jövő évad egy ősbemutatóval kezdődik: Fábián Péter állítja színpadra saját adaptációjában Arjun P. Anand fantasy-író ifjúsági regény-trilógiájának első részét A sárkányfutó átka címmel. A regényfolyam a Sakk Univerzumában játszódik, és a világon először a Budapest Bábszínházban kerül színpadra. 

Az évad második bemutatója az Orlai Produkciós Irodával koprodukcióban készülő Akik már nem leszünk sosem. Krusovszky Dénes kultikus regényének egyik részéből Barna Zsombor bábművész készít felnőtteknek szóló, egyszemélyes tárgyjátékos előadást 2025 őszén. A produkció rendezője Dékány Barnabás, a színpadi adaptációt Macsuka Patrik írta.

Februárban különleges premierre kerül sor: a 2013 óta hatalmas sikerrel játszott Semmi megújult formában költözik fel a Nagyszínpadra. Az elmúlt 12 évben Hoffer Károly rendezése ikonikus előadássá vált, generációk nőttek fel rajta. A jövő év elején új, fiatal szereposztással és a kortárs könnyűzenei szcéna két népszerű előadója, cserihanna és Bongor közreműködésével, teljesen új zenével mutatják be a produkciót Semmi 2.0 címmel.” 

A 20. század legnagyobb magyar mesemondója, Lázár Ervin 2026-ban lenne 90 éves. Az évad utolsó bemutatója előtte tiszteleg: a Berzsián és Dideki című költői meseregényéből Veres András rendez előadást. Ezzel párhuzamosan a tavaszi időszakban már a következő évad első bemutatójának előkészítő munkáin dolgoznak majd a színház alkotói és műhelyei. 2026-ban Keresztes Tamás rendezésében mutatják be Az ember tragédiáját. Madách Imre műve minden feldolgozással új fénytörésbe kerül, és minden esetben innovatív bábos koncepciót inspirál, ezért a produkció létrehozói hisznek benne, hogy a középiskolás korosztály és a felnőtt nézők számára egyszerre tudják megmutatni a Tragédia nagyszerűségét és a kortárs bábművészet legújabb eredményeit. A színház tervei között szerepel az alkotófolyamat komplexitásának megmutatása a nagyközönségnek, melynek keretében folyamatosan hírt ad a munka fázisairól a különböző felületein és egy szabadegyetemi előadás-sorozatot is elindít.

Ellinger Edinával, a Budapest Bábszínház igazgatójával Kalmár András beszélgetett.

Orbay Lillával, a Petőfi Zenei Díj Az év felfedezettje kategóriájának díjazottjával kedvenc fesztiváljáról beszélgettünk, a Salföldi Dalföldről, ahol július 21-én találkozhatunk vele, és Ephemere nevű formációjával.

Az Ephemere-t sajátos hangzásvilág jellemzi, melyben merészen ötvöződik a jazz és sanzon latinos világa a kortárs trendekkel, és világzenei hatásokkal. A saját szerzemények és jazz-sztenderdek magyar, francia és angol nyelven szólalnak meg. A zenekar énekesei Caussanel Izabella és Orbay Lilla, Gyányi Tamás bőgőn, Bitó János harmonikán, Horváth Áron (junior príma-díjas) cimbalmon,
Sebestyén Patrik pedig trombitán szólaltatja meg a gyakran érzéki, szívbemarkoló, ugyanakkor táncra csábító dallamokat. 

A Salföldi Dalföld jubilál, idén 10. alkalommal kerül megrendezésre a Káli-medence kapujában, a festői tanúhegyek között meghúzódó meseszép faluban a nyár legszerethetőbb fesztiválja. További információk itt.

Július 27-én Kápolnásnyéken, a Csajághy Laura színpadon adnak Gálakoncertet a Kvintesszencia Mesteriskola hallgatói Mozart és a műzsák címmel. 

A múzsák a mítoszok megtestesítői; a költészet, a zene, a tánc és a tudományok istennői, az improvizáció és az emlékezés ihletői. A „Mozart mítosz” zenetörténetünk legismertebb szerzőjének emlékezete, a Földre szállt zsenié, kinek művei a világ operaszínpadaitól a kapucsengőkig csendülnek fel, minden kontinensen… 
Miklósa Erika mesteriskolája a KvintEsszencia vizsgaelőadásában Mozart nagyoperáinak – Szöktetés a szerájból, Figaro házassága, Varázsfuvola, Don Giovanni, Cosi fan Tutte – szereplői elevenednek meg a zeneművek népszerű részletein keresztül, megható történetet szőve szerelemről és csalódásról, boldogságról és bonyodalomról, esküvőről és összeesküvésről, avagy a férfi és a nő kapcsolatának nagy állomásairól.

Miklósa Erikával Kalmár András beszélgetett.