A táplálkozási coach-ok és szerencsevadász vitaminguruk idejét éljük, de mindenképp érdemes megkérdezni egy profit is, mielőtt költséges és önkínzó diétákra adjuk a fejünket. 

A dietetikussal a legtöbben csak a kórházi tartózkodás idején találkoznak, pedig akár direktben is felkereshetjük a szakembert olyan problémákkal, amikkel nem kell feltétlenül orvoshoz fordulni: például ha fogyni vagy hízni szeretnénk, esetleg az aktívabban kezdünk sportolni, vagy épp regenerálódunk egy sérülés vagy betegség után.

Hogy hogyan is működik a dietetikai tanácsadás, és milyen összefüggések vannak a bélrendszer és az egyéb szerveink között, arról Fülöp Enikő, a Belvárosi Orvosi Center dietetikusa mesélt Kalmár Andrásnak.

A Freyler Art galériában egészen november 10-ig látható az a fotókiállítás, ahol Mucsi Zoltán popkulturális ikonokat személyesít meg.

A Mucsi 12x+a többi című fotókiállításon nem csak a korábban már naptár formátumban megjelent munkák láthatók, de a Freyler Art Galéria falain a kiadványban megjelent képek mellett werkfotók is helyet kaptak, olyan pillanatokat megörökítve Kapa megszemélyesítésben, mint hogy Marilyn Monroe Nemzeti Sportot olvas, Churcill reklámzacskót tart a kezében, vagy Einstein kiöltött nyelvvel középső ujjával be is mutat a szemlélőnek egy sportautóban ülve.
A nagy érdeklődésre való tekintettel a kiállítást november 10-ig meghosszabbították!
Az inspiráció eredetéről, a kulisszatitkokról, a felkészülés nehézségeiről mesélt Marosi Viktor fotóművész mesélt Kalmár Andrásnak.

Dobszay-Meskó Ilona miséje még nem tudott teljes egészében megszólalni, de az Agnus Dei már önálló életet él.
Az Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző és karmester Béke című oratóriuma még nem tudott megszólalni teljességében, a grandiózus mű nem talált támogatókra, pedig még a theremin nevű hangszer is hallható benne. A beszélgetésben Dobszay-Meskó Ilona terveiről, gyerek- és ifjúsági darabjairól, mindezidáig be nem mutatott miséjéről és operájáról, a magyar zeneszerzők helyzetéről, no meg arról is szó esett, miért nincsenek Magyarországon női karmesterek. A beszélgetőtárs Kalmár András volt.

Dobszay-Meskó Ilonával legközelebb a MÜPA színpadán találkozhatunk november 10-én, amikor a Skandináv csemegék című összeállítást vezényli. Közreműködik Szélpál Szilveszter narrátor, Szabó Marcell zongorán, valamint az Alba Regia Szimfonikus Zenekar. 

Bartók nyomába erednek a fiatalok, hogy végül mindannyian rátaláljunk közös gyökereinkre.

Hamarosan érkezik a Bartók nyomában című dramatizált dokumentumfilm, amely a zeneszerző 1936-os törökországi gyűjtőútját mutatja be. Ám nemcsak a Bartók kalandjait követhetjük nyomon Porogi Ádám nagyszerű alakításában, de Török Tilla népzenész és szerelme, a valóban török Erdincs is elindul az anatóliai úton, hogy ősi dallamokat gyűjtsenek. Míg Bartók közös török-magyar zenei gyökereket talál, addig a szerelmesek is elmerülnek egymás kultúrájában. A filmben nincsenek dialógok, ugyanakkor a Bartók által rögzített, eredeti dalokat hallhatjuk a szereplőktől.

A különleges mozgókép rendezője Kázsmér Kálmán, producere Farkas Csaba, aki a a film hátteréről és a forgatás titkairól Kalmár Andrásnak.

Lenyűgöző szépségű képzőművészeti köntösbe bujtatott klasszikus irodalmat nyújt az új képregénysorozat.

A Troubadour Books képregény-szekciójában voltaképpen irodalmi háttérre építkező képzőművészeti albumok jelennek meg. Az Állatfarm a brazil Odyr akrilfestményeivel meséli el Orwell paraboláját, Goldingnak a gyermeki kegyetlenségről szóló alapművét, a Legyek urát pedig a holland Aimée de Jongh illusztrálta lélegzetelállítóan szép színes képekkel. De megjelent egy Nick Cave album is, fekete-fehér tusrajzokkal, amely a művész életének valós, és műveinek fikciós karaktereit vegyíti, és egy Csernobilról szóló füzet is napvilágot látott, amely stílszerűen az 50-es évek grafikai eszköztárát hívja segítségül ahhoz, hogy az illusztrációkon keresztül átélhetővé váljon a rettenetes atomkatasztrófa. 

Disztópiák, totalitárius hatalmak, toxikus társadalmi berendezkedések – talán nem véletlenül választják ezeket a témákat korunk képregény-művészei. De hol vannak a hazai illusztrátorok és a magyar klasszikusok? Lesz-e valaha magyar képregény a nemzetközi felhozatalban? És mi kell ahhoz, hogy valaki állóképekké tudjon transzponálni egy irodalmi művet?

Hegedűs Márton képzőművésszel, a Troubadour Books képregény-szekciójának vezetőjével Kalmár András beszélgetett.

Elment Kiss Ferenc, hangépítész, világzenész, költő és zeneszerző. Barátja és tanítványa, Novák Péter mesélt a művészhez fűződő barátságáról, a Kissferis világszemléletről, a dalokról és a mindent összekötő Kárpát-medencei kulturális hagyatékról. A beszélgetőtárs Kalmár András volt. 

16. alkalommal rendezik meg a Budavári Bach Fesztivált október 27-től, a Bécsi kapu téri evangélikus templomban.

Idén is a műfaj legjobb nemzetközi előadói sereglenek a Budavári evangélikus templomba, hogy különleges műsor  keretében mutassák be az egyházzene gazdagságát Magyarország legnagyobb barokk orgonáján.

Bán István orgonaművész, a fesztivál alapítója olyan muzsikusokat lát vendégül, mint Vincent Dubois, a párizsi Notre Dame orgonistája, vagy Ruben J. Sturm, a Kölni Dóm orgonaművésze, de itt lesz Rien Donkersloot a hollandiai Amersfoortból, Bart Jakobs Brüsszelből, a Musica Vivax Wien zenekar Bécsből, de természetesen rengeteg kiváló hazai művész is fellép a fesztiválon.

A sorozatot „Reménység vasárnapján” november 17-én az egyházzenei irodalom egyik legszebb műve, Brahms Requiemje zárja.

Bán István fesztiváligazgatóval Kalmár András beszélgetett.

Az Amerikába kitántorgott generációk történeteit és dalait gyűjtötte össze Szabó Tibor a Pesti Vigadóban október 27-én látható előadásban.

Egy legendás nagyapa, és még legendásabb, amerikai barátja állnak a szombathelyi Weöres Sándor Színház Pesti Vigadóbeli vendégjátékának középpontjában. Ez a barát nem más, mint Frank Sinatra. Egy életút bukdácsol, száguld, ballag végig a múlt századon. Világégések, nemzeti tragédiák és családi örömök, bánatok bomlanak ki a nagyapa - hol hihető, hol hihetetlen - történeteiből. Közelmúltunk történelme sok szempontból még érzékeny téma lehet, de a világ nagy dolgaival foglalkozni csak empátiával, megértéssel és némi humorral érdemes.

Szabó Tibor formálja meg a főhőst, Sinatra-dalokkal és más, a korszakra jellemző zenékkel kalauzolva minket végig Sinatra barátjának élettörténetén. Az előadásról, és a Weöres Sándor Színház közelgő bemutatóiról is szó esett a Trend FM 94.2-n futó Kapcsolódjunk! c. műsorban, a beszélgetőtárs Kalmár András volt.

Az 50-es éveket és az azt követő időszakot idézi fel az Eötvös10 és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára október 23-án.

A családi programokon bárki ingyenesen résztvehet, de a legizgalmasabb feladatok, játékok, a 14 éven felüli korosztályt célozzák meg. Lesz szabadulószoba és filmes totó, ahol meg lehet tippelni melyik mozgóképre milyen sors várt, de ugyanígy ismerhetjük meg a disszidálást, és annak módozatait, a korszak szókincsét, de természetesen a reflektorfény elsősorban a forradalom ismert és névtelen hőseire vetül.

A rendezvény részleteiről Szekér Nóra, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója mesélt Kalmár Andrásnak. További részletek a programokról itt olvashatók.

Zseniális születésnapokra készül a St.Efrem a BMC-ben, október 22-én Liszt Ferencet ünneplik, de nem csak őt. 

– Mester, Ön sörivókból félisteneket kíván kreálni ezekkel a művekkel? – kérdezte Lisztet némi szarkazmussal a lipcsei kiadója, amikor a zseniális komponista elküldte neki a Tizenkét férfikar című kórusciklusát. Azzal ne törődjön, csak jelentesse meg – válaszolta Liszt, aki élete végéig sokat és szívesen komponált férfikarokat, illetve férfikart is szerepeltető szimfonikus és kamaraműveket. Stílusa erősen hatott a fiatal Bartókra, és a mai, kortárs művekben is érezhető a liszti örökség. A St.Efrem műsora az eredeti kompozíciók mellett ezeket a reflexiókat, átdolgozásokat mutatja be, nem mellőzve a zongorát, és a kortárs műveket sem. 

Bubnó Tamással, a St.Efrem Férfikar alapítójával Kalmár András beszélgetett.