A négykötetes mű lapjai nemcsak szövegeket és rajzokat, de valódi hímzéseket is tartalmaznak.

Május 10-ig látható a tavaly végzett MMA ösztöndíjasok Pesti Vigadóban rendezett kiállításán, az Essentia Artison Félegyházi Zsuzsanna munkája, a négy részből álló Csodakönyv, ahol Visegrád épített környezeti és természeti öröksége, a tatárjárástól a mohácsi vészig húzódó korszak elevenedik meg, elsősorban a királynék szemszögéből. Bámulatos női alakok, és bölcs férfiak jelenek meg a sokszorosításra nem kerülő egyedi iparművészeti alkotás lapjain.

Félegyházi Zsuzsannával Kalmár András beszélgetett.

Május 10-én finisszázzsal és Nyitott Házzal ünnepel a Pesti Vigadó.

Véget ér a Pesti Vigadóban az az összművészeti rendezvénysorozat, amelynek során a '24-ben végzett MMA ösztöndíjasok munkáit csodálhatjuk meg. A nap egyik fénypontja Boros Misi 20:50-kor, a Vigadó dísztermében kezdődő koncertje. A Junior Prima-díjas huszonkét esztendős zongoraművész Bartók Béla opus 14-es Szvitje mellett előadja Felix Mendelssohn Bartholdy Variations serieuses (op. 54) és Johannes Brahms Hét fantázia (op. 116) című művét, de egy meglepetésdarabot is tartogat a közönség számára.

Mestereiről, Daniel Barenboimról és Sir Schiff Andrásról, a Bösendorfer – Steinway ellentétről, valamint egy műsor összeállításának titkairól is mesélt a zongoraművész Kalmár Andrásnak.

A Sárik Péter Trió világsikerű Bartók-estjét most a Pesti Vigadó jazzklubjában hallhatjuk május 28-án. 

Bartók nem adja könnyen magát – vallja Sárik Péter, Erkel Ferenc-díjas magyar zongorista, zeneszerző. A Vigadó jazz klubjában debütáló triója új taggal is büszkélkedhet: Péter Tamás basszusgitáron (!) kíséri majd a Sárik Péterből és Gálfi Attilából álló zenekart.

A Sárik Péter Trió 2018-ban jelentette meg az első Bartók-feldolgozásokat tartalmazó lemezét, azóta a világ 15 országában játszották a műsort, óriási sikereket aratva Finnországtól Kazahsztánon át egészen Kínáig. A CD 2020-ban Fonogram-díjat kapott „Az év jazz albumaként”, a 2022-ben megjelent koncertváltozat pedig 2023-ban volt jelölt ugyanerre az elismerésre. Szintén 2023-ban jelent meg az X2 Bartók album, mely az első lemezhez hasonlóan zongoraművek és kórusművek jazzes feldolgozásait tartalmazza.  

Sárik Péterrel Kalmár András beszélgetett.

Ki hitte volna, hogy Magyarország privátfotó nagyhatalom?

A budapesti székhelyű Eidolon Center pályázatot hirdet privátfotókkal kapcsolatos művek, esszék, filmek, regények, vagy kiállítások megvalósítására – augusztus 30-ig várják az angol nyelvű pályázatokat. Szilágyi Róza Tekla, az Eidolon Központ igazgatója mesélt a részletekről Kalmár Andrásnak.

Május 10-én a Pesti Vigadóban Kodály-estet rendeznek, gyermekkórussal, cimbalommal és csavaros mesékkel fűszerezve.

A Mindenek újulnak című eseményen ott lesz a világhírű Cantemus gyermekkórus Szabó Dénes vezetésével, valamint Szabó Dániel cimbalomművész. Berecz András is készül, a tőle megszokott vidám népdalokkal és furfangos mesékkel. A nap amúgy is különleges, hiszen XII. alkalommal válik „Nyitott Házzá” a Pesti Vigadó impozáns épülete, művészeti mulatsággal, és rengeteg programmal várják a művészetekre nyitott érdeklődőket és a családokat.

Berecz András Kalmár Andrásnak mesélt a részletekről.

Juronics Tamás és Szegedi Kortárs Balett Bergman-parafrázisa, a Jelenetek a házasságról férj és feleség életszövetségének titkait kutatja, 10 táncos, öt férfi és öt nő különböző arcait villantva fel, filmszerűen.

A Budapesti bemutatóra május 1-én kerül sor a Nemzeti Táncszínházban, de Juronicsot az Év legjobb alkotója díjjal is kitüntette a Magyar Táncművészek szövetsége a Fekete hattyú c. darabjáért, erről is szó esett az interjúban. A beszélgetőtárs Kalmár András volt.

A „mennyei harmóniák” jelentésű „harmonia caelestis” kifejezést sokáig csak a zenetörténészek ismerték. Közülük is inkább csak azok, akik a régi magyar egyházi zenékkel foglalkoztak. A múlt század hetvenes éveitől azonban egyszer csak egyre több, kórussal kibővített zenekar játszotta és tette kedveltté a 17-dik századi Esterházy Pál Harmonia caelestis című, barokk stílusú zeneművét. A huszonegyedik század elején pedig az egyik legjelentősebb irodalmi eseményt jelentette a későbbi leszármazott, Esterházy Péter azonos című nagyregénye. Így mára ez a latin nyelvű, jelzős szerkezet a magyar műveltség egyik jól ismert szókapcsolatává vált. – Írja a Mi Micsoda szócikke.

Azonban van egy ikerpár, akik Harmonia Caelestis néven barokk zenekart alapítottak – Tóth Vajna Gergely és Zsombor – a zenekaruk pedig  különleges Händel-koncertet ad május 20-án, a Zeneakadémián, Subedi Anna koloratúrszoprán, a KvintEsszencia Mesteriskola hallgatója és Krajnyák Dalma mezzoszprán közreműködésével. 

A koncert kulisszatitkairól Subedi Anna és Tóth-Vajna Zsombor mesélt Kalmár Andrásnak.

László Dániel egy kettétört család drámáját, a külső világ kegyetlenségét és a belső világ harmóniáját mutatja meg. Az Essentia Artis kiállítás- és eseménysorozat a 2024-ben végzett MMA ösztöndíjasok seregszemléje a Pesti Vigadóban. Itt látható László Dániel installációja, egy kunyhó, amelynek külső és belső falait, sőt, még a tetejét is a művész festményei borítják. A homlokzat mindkét oldalán egy-egy gyerekarc látható.

László Dániel Kalmár Andrásnak mesélt a mű keletkezésének körülményeiről.

Éva és Ádám története kihat a XXI. század emberpárjaira is, de hogy hogyan is találhatjuk meg az egymáshoz vezető utat, arról egyre kevesebbett tudunk. Ezt a problémát világítja meg két fiatal koreográfus alkotó május 6-án a Nemzeti Táncszínházban. Az Éva & Ádám a Győri Balett kétrészes bemutatója, amely a Budapest Táncfesztivál keretében valósul meg, Éva történetét Szőllősi Krisztina álmodta színpadra, Ádám útkeresését pedig Darai Tamás balettművész koreografálta. Vele beszélgetett Kalmár András az előadás kulisszatitkairól.

Van valahol egy szépséggel és titkokkal teli mágikus erdő, melynek neve Kitchwald. De talán nem is erdő ez, talán inkább falu, település?
Kovács Gerzson Péter legújabb, provokatív, fájdalmasan szép produkciója a nagy sikerű Hermész továbbgondolásának is tekinthető: ezúttal a trickster örökösen változó figurája találkozik a szintén ellentmondásos női princípiummal, testet öltenek a lélek, a szellem, a test, az anima és animus ambivalens karakterei. Hogy hogyan, az kiderül április 23-án, a Nemzeti Táncszínházban!

Kovács Gerzson Péterrel, az előadás koreográfusával Kalmár András beszélgetett.